Egység, 2009 (66-68. szám)

2009-12-01 / 68. szám

Egység nemcsak zsidók vásárolnak majd. Biztos benne, hogy a gyakran kétezer vagy több esztendős imák sok embert érdekelnek. A zsidó imák, fohászkodások, hálaadás­­ok különlegessége az állandóság. Ezért van, hogy a zsidóság történetének leg­­nagyobb drámájáról, a holocaustról nincs külön ima. A zsidó mártíromságról van­­nak imák és ezek alkalmasak a holoca­­üstről való megemlékezésre is. Azt mondja Oberländer Baruch, hogy a holocaust történelmileg túlsá­­gosan közel van. A zsidóság története a nagyobb távlatokban való gondolko­­dásra és ítélkezésre int. első imakönyvfordítások megjelentek, a zsidók nagy többsége természetesen tudott héberül. Akkor tehát számukra az volt a feladat, hogy minél jobban ta­­nuljanak meg magyarul. Ma viszont na­­gyón kevés zsidó bírja már a hébert. Oberländer rabbi tehát egyebeken túl erre a nyelvre igyekszik őket tanítani. Persze korántsem csupán a nyelvről van szó. Hanem arról például, hogy a szertartásban részt vevő ember nem ismeri a liturgiát, nem tudja, az ima melyik mozzanatánál mi a teendője. Ennek ellenére úgy véli, hogy a tíz­­ezer példányban megjelenő könyvből ság”. Az Egység című lapban különfé­­le tanfolyamokat hirdet meg. A biblia­­magyarázattól a hászid mesékig igen változatos a témájuk. Utóbbiakból esi­­nos kötetet jelentetett meg az oktatási egyesület, természetesen szintén ma­­gyárul... Miért nincs ima a Holokausztról? A közeljövőben megjelenő, jelképesen ״Sámuel imájának” nevezett mű lénye­­gében minden hétköznapi és sok ün­­népi imát tartalmaz majd. A rabbi azt mondja, másfél száz éve, amikor az Vallási megújulás Ortodox rabbinövendékek tanulnak Magyarországon - 1956 óta először The Baltimore Sun • Sam Greene 1998 ״. december 13. ban. A feleségével közösen úgy hatá­­roztak, nekivágnak a dolognak - noha a rabbi sosem járt még abban az or­­szágban, mely a szüleit a lengyelországi haláltáborba küldte. A zsidóság világszerte épp a több mint kétezer éve csodálatos körűimé­­nyék között újra meggyújtott mécsesek emlékének ünne­­pére készül, Oberländer rab­­bi pedig 42 év szünet után új magyar ortodox rabbinö­­vendékekkel üli meg a Chá­­nukát. A csoportban 14 amerikai diák van. A Chánuká története szerint a hódító szír-görög hatalom erővel kényszerí­­tette asszimilációra a zsidó­­kát, megtiltotta a Tóra tanul­­mányozását - így tettek a kommunisták is. Végül a szí­­rek megint csak az erőszak­­hoz folyamodtak, feldúlták a jeruzsálemi Templomot. De némi égi segítséggel - foly­­tatódik a történet - a nép és annak hagyományai kere­­kedtek felül. A nácik a magyar judaizmus fizikai kiirtására törekedtek, a kommunista rezsim a spirituális ellehetetlenítésére. Ma, midőn a hajdani zsidó populáció­­nak csak egy töredéke maradt meg, vallási oktatásról pedig érdemben alig beszélhetünk, mindkét dimenziót vég­­veszély fenyegeti. Ez az, mondja Ober­­lander rabbi, amit ő kivédeni igyekszik. Az új jesiva tehát voltaképpen valami­­féle ״ellentámadás”. vaszán, házasságkötésük után Milánó­­ba utazott, felesége szüleihez. Ott ér­­tesült arról, hogy a magyar zsidóság - a végnapjait élő kommunizmus szőri­­tásában - tanító rabbit keres, aki a kö­­zösség újjáépítését segítené. Az utolsó jesiva, az utolsó hagyományhű zsidó teológiai szeminárium 1956-ban zárt be, miután a megmaradt néhány rabbinövendék is elmenekült a forrada­­lom zűrzavara elől. Az a magyar közösség, ami Ober­­lander rabbit befogadta, közelebbről lubavicsi rabbit keresett, a kevés számú, de igen lelkes kiküldöttek egyikét - ezek odahagyják brooklyni vagy izrae­­li otthonukat, hogy segítsenek ״vissza­­nyerni az elveszett zsidókat”, kivált­­képp a néhai kommunista országok-A 23 éves Oberländer lábai elvesztették a talajt Oberländer Baruch rabbi 1989 augusz­­tusának tikkasztó hőségében érkezett meg Budapestre. Bizonytalan volt ak­­koriban körülötte sok minden - frissen avatták rabbivá, nemrég nősült, akkor bocsátották útjára egy na­­gyón szorosan összetartó, vallásos zsidó közösségből, mely a brooklyni Crown Heights kerületben működik. ״Egy kicsit elvesztettem a talajt a lábam alól - mondja.- Apám nosztalgikus sztorikat mesélt nekünk Magyaror­­szágról és az itteni judaizmus­­ról. De az a judaizmus eltűnt innen. Vagy legalábbis nem Magyarországon élt tovább: megtalálhatjuk Brooklynban, Ausztráliában és Izraelben, csak éppen Magyarországon nem. Aki igazán vallásos volt, az elhagyta az országot.” Az országot elhagyók kö­­zött volt például Niszán Krémer rabbi, aki az 1956- os, kudarcot vallott magyar forradalom idején távozott az Egyesült Államokba. Oberländer rabbi a saját családja törté­­netét az édesapjától tanulta meg, az ország történelmét pedig Krémer rabbi révén ismerte meg. A pesti ״Chanukához” csak 42 év kellett Oberländer - holokauszt-túlélő ameri­­kai bevándorlók gyermeke - 1989 ta­7 A tanulás mindenek előtt, 2005 - Hurwitz Sholom rabbi a Pesti Jesiva magyar hallgatóival

Next

/
Thumbnails
Contents