Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-12-01 / 68. szám
Egység szombatot itt tartja átmeneti ״főhadiszállását” a budapesti ortodox zsidóság. Aktivistáik igyekeznek megtalálni a hangot a becslések szerint mintegy 80 000-es magyarországi zsidósággal, melynek nagyobb része aligha mondható vallásosnak. Ez maga az ideális környezet Oberländer számára, aki élete céljául tűzte ki, hogy visszanyerje ״az elveszett zsidókát”. ״Az én munkám, hogy közelebb hozzam az embereket a judaizmushoz - mondja. - Ortodox bár micvákat, ortodox esküvőket tartok. Csak ebben az évben már öt párt adtam össze, öt vallásos esküvőt tartottunk. Az pedig nem kevés.” A magyar Pápáról a New Yorki Pápára és onnan vissza a magyar Pestre Oberländer rabbi zsidó vallási oktatása Brooklynban kezdődött, és minden képesítését vallásos intézményben szerezte. Fontosabb tanítói között volt Krémer rabbi, akinek az irányítása alatt tanult a pápaiak jesivájában (Papa Yeshiva), Brooklynban. Krémer rabbi szívében Oberländer mint különleges tanítvány foglalt helyet. A fiú oktatása bizonyos értelemben viszonzás volt: Krémer tanítója Budapesten Oberlander nagyapja volt. Krémer rabbinak - aki ma 63 éves, és már nyugalomba vonult a Papa Yeshivából - csak futólagos emlékei vannak arról, amit hátrahagyott Magyarországon. Ortodox zsidók gyermekeként számára a vallásos oktatás nem olyasmi volt, amit külön döntéssel kell választani. A második világháború utáni időkben, mikor az országot Sztálinék ״felszabadították”, a Duna partján fékvő Pakson kezdett neki tanulmányainak, Budapesttől délre. A tanulmányai előrehaladtával a fővárosi jesivába költözött. 1956 őszén, mikor Krémer már a tanulmányai vége felé járt Budapesten, a városban kitört a vulkán. Elterjedt a híre, hogy a határt megnyitótták Magyarország egyetlen nem kommunista szomszédja, Ausztria felé. Krémer és vele még vagy 40 diáktársa - sok százak társaságában - nyugatra indultak. Krémer rabbi minden néhány évben egyszer Magyarországra látogat - legutóbb a múlt nyáron -, hogy meglátogassa nagyapja sírját. A legközelebbi alkalommal, ha lesz legközelebb, mondja, boldogan fogja viszontlátni Oberländer rabbit tíz év után megint, és megtekinteni az annyi év után újra működő jesivát. napság a judaizmus szempontjából a tudatlanság, az emberek azt sem tudják, mi fán terem. Sok gyereket vonzanak a különféle szekták és kultuszok. Zsidó gyerekeket is. Egy tanítványomnak, aki most New Yorkban jár jesivába, a nővére a krisnások közé jár. A családjától tudtam meg, elmentem hát, hogy beszéljek vele. Azt mondja nekem: a krisnások közé azért jár, mert azok közösséget adtak neki, és egy rendszert, amire támaszkodhat. Kérdem tőle: »De miféle közösséget és milyen rendszert?« Elmagyaráztam neki, amit a judaizmusról röviden tudni kell, erre azt mondja: »Hát ha öt évvel korábban jön, lehet, hogy ma vallásos zsidó lennék.«” Az elmúlt több mint kilenc év alatt Oberländer rabbi szeme előtt lett az ország stabil, progresszív demokráciává, és a többi volt kommunista ország számára követendő gazdasági példává. Annyi mindent kellett megtanulniuk a magyaroknak az elmúlt évtizedben, hogy az ő üzenete - mondja a rabbi - könnyen elsikkadhatott volna. De azok a régi leckék, amiket a kommunizmus oly igen szeretett volna az emberek fejébe verni, szerencsére szintén halványulnak. 1989״-ben az emberek még rejtőzködtek - meséli. - Kiküldtünk egy zsidó hírlevelet, és az egyik címzett azt mondja nekem: »De hát így az egész ház tudni fogja, hogy zsidó vagyök!« Az egyik tanfolyamunkon a feleségem elkattintotta a fényképezőgépét, mire az egyik tanítványunk úgy megharagudott, hogy nem is jött el többet. Sokan manapság is rejtőzködnek még, de a fiatalabbak már nem. Ok ugyanis nem tudják, hogy bujkálniuk kéne.” A kommunista rezsim alig-alig fordított figyelmet az antiszemitizmusra, mely a második világháború idején tombolt az országban, amikor Magyarország a nácik szövetségese volt. Az ország lakosságának akkor mintegy 10%-át adó zsidóság mintegy háromnegyedét, köztük Oberländer rabbi szüleit, deportálták halál- és munkatáborokba, többnyire Lengyelországba. A háború előtt közel 50 zsinagóga működött egyedül Budapesten, ezek között csak egy volt a [Dohány utcai] neológ Nagyzsinagóga, Európa legnagyobbja a maga 3 000 ülőhelyével. Ma alig egy tucatnyi működik. A Nagyzsinagógában, amely Oberlanderék lakásával szemben magasodik, csak az év egyik felében van istentisztelet. Oberlanderék lakásában egyébként szüntelen a nyüzsgés - kivéve a A lubavicsiak az oktatás megújításával akarnak életet lehelni a pesti zsidókba Oberländer rabbi 32 éves most, de sok szempontból jóval fiatalabbnak tűnik. Először is szinte sosem hervad le az arcáról a mosoly, és a szakáll mögül is- ami alatt pedig idősebb embert sejtenénk - huncutság dereng át. Öntudatos tekintete és ritkásabb haja viszont egy már korosabb, tekintélyes rabbit idéz, akinek az energiája ugyanakkor egy diáké - aki csak ledobja a kabátját, feltűri a kézelőit, és máris beleveti magát a munkába. Érkezésekor rögtön hozzálátott, hogy mindazt, ami édesapja távozása után történt, visszacsinálja. Magyarországon nem zárták be a kóser mészárszékeket, a kóser pékségeket, kóser éttermeket, mint a Szovjetunióban, ahol mindent becsuktak, ami zsidó volt- sőt, a zsinagógákat sem zárták be. Csak az iskolákat szüntették meg, leszámítva az utolsó jesivát, ami saját magát számolta fel. ״Okosak voltak a kommunisták - mondja Oberländer rabbi. - Tudták, hogy ha becsukják az iskolákat, a többi már nem számít semmit.” Tehát Talmud-kurzust indított, heti kétszeri alkalmakkal - a Talmud a zsidó vallási törvények és azok kommentáljainak gyűjteménye, melynek összegyűjtését a II. században kezdték meg- és tartja őket egyfolytában azóta is, hogy 1989 augusztusában megérkezett. 1990-ben kezdett előadni a zsidó vallási törvénykezésről az ELTE jogi karán. A közössége által működtetett óvodának és általános iskolának már 50 tanítványa van. A kommunista rezsim idején az imakönyvek kiadása is szünetelt. Az a kevés, ami a zsinagógákban még fellelhető volt, szinte kivétel nélkül az első világháború előtti időkből való. Sokuk német nyelvű, s az utolsó osztrák-magyár uralkodó dicsőítésével indít. A közösség más tagjai segítségével Oberländer új héber-magyar imakönyvet rendezett sajtó alá, de kiadtak más, populárisabbnak számító olvasmányokát is, amilyen például Herman Wouktól az En Istenem. Ugyancsak szerkeszt egy havonta megjelenő folyóiratot, mely az egész országban hozzáférhető. ״Ha öt évvel korábban jövök a krisnás lány is vallásos zsidó lett volna” ״Az én célom az, hogy mindenki megtudja, mi a judaizmus lényege - mondja. - A legkomolyabb probléma ma8
