Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-09-01 / 67. szám
Egység ״Zsidóságom tudata nélkül a tudománnyal sem tudnék foglalkozni” Beszélgetés dr. Falus András akadémikussal Idén Darwin-évforduló - ennek kapcsán alighanem ismét fellángolnak a darwini tanok körül a viták, amelyek az elmúlt száz évben egy percre sem szüneteltek. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, az MTA rendes tagja nem tartja összeegyeztethetetlennek a teremtést és az evolúciót - annál inkább tartja viszont zavarónak az ״izmusokat”, illetve a tudományt és a hitet szembeállítását. lett más eseményeket is próbál megérteni. A mobiltelefon analógiájával élve: le lehet képezni, kik a csomópontok - nagyon sokat beszélnek telefonon, például egy nagy konzorcium telefonkezelői és kik a perifériák, mondjuk egy idős ember a tanyán, akit csak a fia hív fel hetente. Ki hová illik a rendszerben? Megugrott a genetikai tudás; fantasztikus adatbázisok léteznek ingyen; olyan informatikai eljárások vannak, mint az útvonal-analízis - mindez együtt egy új világot teremtett, és ez abszolút forradalom.-Honnan származik a rendszer, honnan a törvényei?- A hívő ember számára Isten az, aki a világot és törvényeit megteremtette. Tette mindezt akár egy pillanat alatt, akár ezer év alatt - a Bibliában számos jelzés van arra, hogy egy pillanat jelenthét ezer évet is.- A darwinizmus kifejezést azonnal kijavította evolúcióra. Mi a helyzet a kreacionizmussal?- A kreáció és az evolúció nem egymást kizáró, hanem épp egymást feltételező fogalmak, miként az alkotó és a megalkotott; a szobrász és a szobor. Miként evolúciót mondok és nem darwinizmust, ugyanúgy a kreációt is sok minden elválasztja a kreacionizmustól. Utóbbi azt állítja, Isten a világot egy pillanat alatt teremtette, úgy, ahogy most van, mert ő mindenható (ami térmészetesen így van), és nem kell ehhez semmiféle véletlenszerű eseménysor, amit az evolucionisták feltételeznek - hiszen még bizonyíték sincs az intermedier formák létére. A kreációnizmus alapvető tévedése, hogy a Bibliát természettudományi zsebkönyvnek tekintik. Véleményem szerint ez egy többé-kevésbé rejtett ateista álláspont, mivel Istent holmi ezermesterré fokozza le. A kreacionista követ el blaszfémiát, amikor lebecsüli Istent; el sem tudja képzelni, hogy Istennek olyan eszközei lehetnek, amiről az imént szól— Hol tart ma az evőlúció mint tudomány? Annyi minden derült ki az utóbbi években a genetika molekuláris hátteréről, hogy az teljesen új helyzetet teremt. Két lábon járó, iszonyatos méretű információs adatbank vagyunk - és a genetikai állománynak csupán 1,3 százalékát tartottuk sokáig funkcionálisnak. Ebből lesz fehérje. A többiről, a 98,7 százalékról, amit régebben meglehetős nagyképűséggel hulladéknak tartóttunk, az elmúlt két évben derült ki, hogy ezek rendszert alkotnak. Akkora a fordulat a biológiában, hogy azt nyugodtan nevezhetjük forradalomnak. Ez a holdra szálláshoz fogható. Emiatt ma nem áll meg az érv, hogy az evolúció nem jöhetett létre, mert hol vannak az átmeneti formák. Ebben az esetben egy régebbi biológiai szemléletből akarjuk a mai valóságot levezetni, holott most tudtuk meg, hogy ezek a genetikai elemek döbbenetes variabilitást hordoznak. Ezért nem is gondolkodhatunk olyan fogalmakban, hogy miként lett az egyikből a másik, vagy fejlettből a még fejlettebb - csak azt tudjuk, hogy ebből a rendszerből rendkívül keveset értünk, csak most kezdjük értelmezni. Az evolúció tehát nem befejezett tudómány, mert ami befejezett, az nem tudomány. Érveit nem hinni kell, hanem értékelni, esetleg cáfolni, esetleg újakkai felváltani.- Mi az ön által említett forradalom legfontosabb módszere?- Ezt a forradalmat úgy hívják, systems biology. Ez azt jelenti, hogy ma már a hálózatot vizsgáljuk a biológiai jelenségek mögött. A biológia az új korszakban a jelenség mikroszkópos vizsgálata - ami nyilvánvalóan csőlátás - mel- A darwinizmus száz százalékban bizonyított elmélet?- Nem. A tudományos világ nem fogadja el száz százalékban. Az evolúció tudományos elmélet, amelynek vannak bebizonyítatlan részei. El kell választanunk azonban egymástól a tudományt és az ideológiát. Míg az evolúció tudómányos elmélet, a darwinizmus nem nevezhető tudománynak, hanem világnézeti alapon álló ideológiának. Az evolúció a földi élet körülményei közt bekövetkező genetikai változások összessége.-Miért a változás, s miért nem a fejlődés szót használja?- Mert a fejlődésben van egy szubjektív elem. Fejlődés az, amit én annak tartok. Az evolúció ellenzői szerint semmi bizonyiték nincs arra, hogy valaha is kialakult volna egy faj egy másíkból.-A faj nehezen meghatározható fogalom. Mi a faj, az alfaj, a fajon belüli változat?- Vegyünk konkrét példát. Az evolúció egyik feltételezése szerint a bálna, amely rendelkezik csökevényes, visszafejlődött formában végtagokkal, a szárazföldön fejlődött volna ki, és később került volna a tengerbe. Ez esetben viszont - ekkora állat esetében - fenn kellett volna maradnia több tucat olyan maradványnak, amely a szárazföldi bálnáé. Ez a kreacionizmus egyik legerősebb érve: ha igaz a fejlődés, hol vannak az átmeneti formák. Erre a tudomány becsülettel csak azt felelheti: nem tudom. Azért vagyok zavarban, mert nem fogok tudni ilyen példákat mondani — ezen a szinten legalábbis nem. És ezért beszélek szívesebben a változások összességéről, nem pedig fejlődésről, ami magában foglalná, hogy egy kevésbé fejlettből lesz fejlettebb, egy kevésbé alkalmazkodóból jobban alkalmazkodó, kevésbé ellenállóból egy inkább ellenálló. 6
