Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-09-01 / 67. szám
Egység rűségnek értékeltem, és nem igen foglalkoztatott. Anyai nagyanyám viszont élete végéig vallásos zsidó maradt. 0 gyakran olvasott nekem a Bibliából. Ezek a mesélések aztán mély nyomott hagytak bennem. Ma gyermekeim által egy református közösségbe járok, de borzasztóan érdekelnek a gyökereim, és azt tervezem, hogy ha majd egyszer nyugdíjba vonulok, akkor mélyrehatóan foglalkozom zsidó teológiával is. Oberländer Báruch rabbi barátommai úgy ismerkedtem meg, hogy annak idején részt vettem a humán genetikai törvény elkészítésében, ahol Oberländer és Köves rabbik képviselték az előkészítő munkában a zsidó egyházat. Nagyon mély benyomást tett rám az az alaposság és mélyreható filozófia, amellyel a kérdéseket megközelítették. Tudósként és egyben mélyen hívő emberként úgy érzem a tudomány és a hit, nem hogy nem mond ellent egymásnak, hanem szinte elválaszthatatlan a kettő. — Mi a véleménye a Lubavicsi rebbe összefoglalásáról a világ korának kérdésében?- Úgy érzem, hogy a Rebbe is abba az irányba viszi el a kérdést, ahogy én Iátom a témakört. Véleményem szerint a tudomány alaptétele, hogy eredményei és következtetései cáfolhatók. Ezzel szemben az isteni örökkévalóság egy egészen más dimenzió, így aztán úgy érzem a tudomány időmeghatározásai semmit sem mondanak a világ hat napos teremtéséről. Hiszen a Teremtés szemszögéből nézve az időnek egészen más jelentése van. — Mit nyújt Önnek a személyes életben a tudomány, a vallás és a zsidó identitás? — Életem nagy részében genetikával foglalkoztam. Ma azonban egyre többet hallani a memetikáról is. A ״mém” nem más, mint egy bizonyos kulturális közeg tovább öröklődése. Ha az ember kis korától fogva látja, hogy környezetében hogy esznek, hogyan beszélnek, viselkednek, gondolkodnak, akkor ezt a kulturális tudatot magáévá teszi és tovább is örökíti. így aztán a zsidóság számomra memetikai szempontból is rettentően fontos. Ami pedig az Istennel való kapcsolatot illeti, úgy érzem a tudománnyal sem tudnék foglalkozni, ha nem lenne mindig élőttem a Brésit mondata, melyben Isten ״látta, hogy minden, amit teremtett, nagyon jó”. Rákócza Richárd egy rendes sejt keletkezik, elvégzi a dolgát, azután elpusztul. A sejthalál nem működik, mert mutáció teszi ezt lehetetlenné. Ez a ráksejt még mindig nem veszélyes, mert ott van vele szemben az immunsejt. Ezek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a terrorista és a kommandós. Mindkettő kőkemény legény, miután hatalmas csata folyik köztük. Sajnos előfordul, hogy a ráksejt nyerje a csatát. Ezek evolúciós kérdések. A tumorsejt evolúción megy át. Folyamatosan kikerüli a csapdákat, rengeteg piszkos trükköt ismer. Isteni teremtés folytán?-Az ön által említett hatalmas, és egyelőre nagyrészt olvasation, ám új távlatokat megnyitó információtömeg - és ez már filozófiai kérdés — mennyiben viseli magán Isten keze nyomát?- Isten keze mindenen rajta hagyta/ hagyja a nyomát. Úgy gondolom, az evolúciót Isten teremtette. Úgy gondolom, mindent Isten teremtett. A törvényékét is. A teremtés, a kreáció nem a tudomány alanya. A tudomány nem bizonyíthatja, vagy cáfolhatja Isten létét, mert akkor az nem Isten. Ugyanakkor a teológia nem kereshet teológiai érvet tudományos tények bizonyitására vagy cáfolására, mert ezzel határsértést követ el. Míg a tudomány a hogyan kérdésre válaszol, a hit a miért kérdésre felel. Mind a két kérdés alapvetően más, egymás mellett létezik. Erre szoktam azt én mondani, hogy a két dolog elválaszthatatlan - de külön kezelendő. Ezért tekintem a kreacionizmus szélsőséges formáját vulgárteológiának, míg a darwinizmust vulgármaterializmusnak, ugyanis mindkettőben közös, hogy kerülik az igazi kérdéseket és az igazi válaszokat.- Örömmel láttuk vendégül tavaly Ros hasanakor, a Vasvári Pál utcai zsinagógában. Önnek, mint a tudómányos élet elismert tagjának mi a viszonya a hithez és a valláshoz és az ősök hagyományához?- Zsidó családban nőttem fel. Ma 62 éves vagyok, tehát egy olyan környezetben nevelkedtem, ahol a zsidóság, és sajnos a holokauszt mindennapos témák voltak. Édesanyám Wallenbergféle útlevéllel élte túl a háborút, habár többször is az utolsó percben menekült meg a Dunapartról. Édesapám pedig nagyon rossz állapotban, de hazatért a munkaszolgálatból. Engem mindezek után katolikusnak kereszteltek, de ezt én eszmélésem után egyfajta kényszetunk vagy még sok-sok más, amit még nem ismerünk. Bizonyítékokat keres a teremtés elfogadása helyett. Ide tartózik az ID (intelligent design - intelligens tervezés) elmélet is, ami szerint kell lennie Istennek, hiszen az autóalkatrészék sem maguktól állnak össze. — Ami, valljuk meg, eléggé logikusnak tűnik.- Nagyon logikusnak tűnik, de szeretnék arra példákat hozni, hogy ez mennyire nem igaz. Sok baktériumot meg lehet ölni antibiotikummal. Ám elég gyorsan kiderült, hogy a baktériumok elég gyorsan rezisztenssé válnak. — Ma már nincs Maripen.- Nincs. Van Sumetrolim, ami egyéb problémákat okoz. A rezisztencia lényege, hogy a baktérium osztódik. Minden osztódás DNS-szintézist jelent, másolást; a másolás során hibák keletkezhetnek, ez a kifejezés azonban nem jó, mert a hiba esetünkben nem negatív fogalom, hanem variációt jelent. Változatok keletkeznek. Nagy részüknek semmi jelentősége nincs. Ha valakinek a füle két milliméterrel hosszabb, az nem számít. Ha viszont az egyik hallócsontocskája lesz másfajta, az már a hallást befolyásolja. A garatfedő speciális módosulásának köszönhető a beszédkészség - ez is egy variáció. A baktérium esetében elképzelhető olyan variáció, amitől a baktériumnak lehetősége lesz antibiotikumot lebontó anyagot termelni. Ha erre mondjuk minden egymilliárdodik baktérium képes, az összes többi elpusztul a baktériumtól, de ő tovább szaporodik. Evolúciós előnyre tesz szert. Á teremtés hozta ezt a baktériumot létre.-Esetében a szerzett tulajdonságok mégiscsak öröklődnek.- így van. Ez tipikusan evolúciós példa. Menjünk magasabb szintre. Ráksejtjeink folyamatos küzdelemben állnak immunsejtjeinkkel. Az immunrendszer funkciója a paraziták elpusztítása. A vírusoké, a baktériumoké és a ráksejteké. Rengeteg ráksejt keletkezik állandóan; sejtjeink egy része ősztódik, a hibák érintik a sejtek ״öngyilkosságának” szabályozását. — A ráksejt nem öregszik?- Pontosan ezt akartam mondani. A ráksejt immortalizált. Halhatatlan. Örökké fiatal, sajnos; nem megy át a normális folyamaton, melynek során 7
