Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-01-01 / 58. szám
Egység Oberländer Báruch rabbi Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa, elnök Köves Slomó, Egységes Magyarországi Izraelita Elitközség, vezető rabbi Legyen-e nemzeti kisebbség a magyar zsidóság? Rabbinikus állásfoglalás Az utóbbi napok és hetek egyik központi témája az az OVB által aláírásgyűjtésre hitelesített kézdeményezés, mely a Parlamentet döntés elé állíthatja (az ezer aláírás összegyűjtése után): legyen-e hivatalosan a zsidó kisebbség nemzeti kisebbségé nyilvánítva? tanak, mint a született zsidók5. Egy származáshoz viszont nyilván nem lehét csatlakozni, csak beleszületni. A fentiek alapján egyértelműen kiderül, hogy a zsidó nép, vallás, nemzet és származás speciális keveréke. A zsidóság szülőatyja a Biblia A zsidó nép - a héber törzsek egyiptömi kivonulása után - a Sinai hegyi isteni kinyilatkoztatás6 által jött létre. Ez a kinyilatkoztatás a zsidó vallás alapköve. A zsidó nép és a zsidó vallás tehát egyszerre született meg. ״És ti legyetek nekem papok birodalma és szent nép!” - irja a Biblia a Sinai kinyilatkoztatás kapcsán7. Ennél fogva a zsidóság nemzeti identitását lehetetlen elválasztani a zsidó vallástól. Szöádjá Gáon, a híres középkori zsidó gondolkodó szavaival élve: ״...mivel a mi népünk, Izrael fiai [népe], kizárólag a Tórája [törvényei] által létező nép”8. Még jobban kitűnt ez a zsidóság diaszpórába kerülése után, mikor is a zsidóság a világ minden pontjára elkerült, és évezredeken keresztül a másmás kulturális közegben élő, különböző nyelvű zsidókat egyértelműen csak a vallás mentette meg az asszimilációtól, és csak a vallás tartotta össze. Más szóval a különböző országokban élő zsidóság kulturális kötődését a közös vallás adta meg, ez képezte identitásának alapját. Évezredeken keresztül fel sem merült, hogy a zsidóság fogalmának e két oldalát külön válasszák. Az emancipáció és az ez által megindult aszszimiláció volt az első, ami a zsidóság nemzeti mivoltát megkérdőjelezni kívánta9, majd később (az asszimiláció lenni? Illetve, ki számít zsidónak? A kérdés kapcsán elhangzott két véglet közül - miszerint a zsidóság csak vallás, illetve a másik oldalon, hogy a zsidóság lehet csak nemzetiség is - egyik sem állja meg teljességgel a helyét. Ugyanis a zsidóság nem definiálható teljeséggel se a vallás se a nemzetiség definíciójával. A vallás fogalmának hagyományos értelme nem definiálja teljes pontossággal a zsidóságot, ugyanis a háláchá, a zsidó jog szerint1, az is teljeséggel zsidónak számít, aki nem tartja magát vallásosnak, és még csak a zsidó kultúrához sem kötődik. Ez a meghatározás olyannyira mérvadó a zsidó jogban, hogy az, aki zsidó anyától született (vagy szabályosan betért), akkor is zsidónak számít, ha a Tóra minden szabályát megszegte, sőt még akkor is, ha kitért a zsidó vallásból. A kitért zsidó és leszármazottjai ״a világ végéig”2 teljes mértékben megtartják a zsidóságukat, ezért például nem is kell betérniük a zsidó vallásba, ha visszatérnek őseik hitéhez, közösségükhöz3. Ahogyan azt a Talmud mondja4: ״Annak ellenére, hogy vétkezett még mindig zsidó marád”. A vallás általános fogalma szerint viszont nyilvánvalóan csak az tartozik az egyes vallási csoporthoz, aki vallásosnak tekinti magát. Nem is csupán nemzetiség, hiszen a világ zsidóságát nem közös nyelv vagy kultúra tartja össze. Nem is csupán származás, hiszen a zsidósághoz, a gijur (betérés), a zsidó vallás felvétele által csatlakozni lehet, és ezek után a betért személy illetve annak leszármazottai ugyanolyan zsidónak számi-Az ügy kapcsán többen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez fordultak álláspont kinyilvánításért és a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsának külön felkérésére a háláchá, a zsidó jog álláspontját az alábbi tanulmányunkban foglaljuk őszsze. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ebben az írásban csak rabbinikus szemszögből vizsgáljuk a kérdést, nem vizsgáljuk a dolog politikai oldalait, mint például a kisebbségi önkormányzat jelenlegi rendszerének hátrányait és hiányosságait. Nem lenne magyar a magyar zsidóság? Mindenek előtt érdemes leszögezni a tényt, hogy a magyar zsidóság mindenképpen a magyar társadalom része. A magyar kultúra, irodalom és művészet telítve van a zsidó művészek, írók gondolkodók gazdag alkotásaival. A magyar zsidóság évszázadok óta szervés része a magyarságnak - a most kialakult vita nyilvánvalóan nem erről szól, nem ezt kérdőjelezi meg. A Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés szervezőit sem lenne helyes azzal vádőlni, mintha ezt a tényt akarnák kétségbe vonni. A vita inkább arról szól, hogy legyen-e nemzeti kissebséggé is nyilvánítva a magyar zsidóság. Nem csak vallás, nem csak nemzetiség vagy származás A nemzeti kissebség kezdeményezése kapcsán felmerülő kérdés egyik sarkalatos vita pontja a zsidóság, mint fogalom definíciója. Mit jelent zsidónak 1 Ezt az alapvető törvényt a Talmud (Kidusin 68b.) a Biblia szövegéből (5Mózes 7:3-4.) vezeti le. Erről részletesebben lásd még: Oberländer Báruch- Köves Slomó, Torzított hitelesség, in: História, XXVI. évfolyam 5. szám 33. 1. [Itt található: http://www.historia.hu/archivum/2004/0405koves.htm; 2 Természetesen csak akkor, ha a származás anyai ágon nem szakad meg. Lásd História uo.; 3 Épp ellenkezőleg: kötelességünk még inkább szeretettel fordulni felé, és a jó útra terelni őt és gyermekeit. Forrás: A Sulchán áruch szerzője Bét Joszéf könyvében (Jore déá, Bedek hábájit 268. fej. vége). Lásd bővebben História uo.; 4 Talmud, Szánhedrin 44a.; 5 2Mózes 23:12.; 3Mózes 16:29.; Talmud, Krétut 9a.; Sulchán áruch, Jore déá 268. fej.; 6 2Mózes 20.; 7 Uo. 19:6.; 8 Száádjá Gáon (X. sz., Babilónia), Hittételek és vélemények, 3:7.; 9 Olyannyira, hogy a korabeli kongresszusi (neológ) asszimiláns párti vonulatában előszeretettel használták a ״Mózes-hitű magyar” definíciót a magyar zsidóságra, és sokan még a határon túli zsidósággal való kapcsolattartást is megkérdőjelezték mondván, hogy azok más nemzetiségűek. Lásd még Zoltai Gusztáv írása: Nem vagyunk ״Mózes-hitűmagyarok”!, in: Egység, 1995. március, 5. 1. [Itt található: http://www.zsido.com/egyseg/egyseg20/mozeshu.htm 10
