Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-01-01 / 58. szám
Egység Kabbala kurzus II. A kabbala és a lélektan Egy sikeres bevezető kabbala kurzus után, egy újabb nyolc részes előadás sorozat keretében betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan vélekedik a Kabbala és a zsidó misztika az emberi lélek működéséről. Mi a személyiség fejlesztésünknek a legmegfelelőbb útja? Hogyan kell kezelnünk rossz tulajdonságainkat és jellemünk gyengeségeit? Miként találhatjuk meg, a magunkban rejtőzködő erényeket. Az előadás sorozatot Köves Slomó rabbi tartja, aki több mint tíz éve foglalkozik mélyrehatóan a Kabbala és a chászid filozófia tudományával. A kéthetente megtartott előadásokon eredeti szöveg részletek és ábrákát is vizsgálnak a hallgatók. Az előadások 2006. január 24-én kezdődnek, és minden második kedden kerülnek megrendezésre. I. Mi az a lélek? (Nösámá - Az isteni ״lehelet”) II. A világ rossz oldala és az állati ösztönlélek (Klipot, Szitrá Áchrá, Nefes Hábehámit) III. Győzelem vagy kiegyezés? (A rosszal való bánásmód, itkáfjá és hithápchái) IV. Közepesnek lenni (Életutunk célja, a bénoni) V. Hogyan kell Istent szeretni (A természetes és a meditáció általi szeretet) VI. Vágyakozás és visszahúzódás, az élet érmének két oldala (ráco vásuv) VII. A megtérés filozófiája I. (Az alacsonyabb szint: megtérni a bűnöktől) VIII. A megtérés filozófiája II. (A magasabb szint: feljebb kerülni) A tanfolyam ára: 12 000 Ft. Fia vagy unokája született? Vegye fel Abrahám szövetségébe! Hívja Köves Slomó hivatásos mohéit, aki az Izraeli Rabbinátusnál és egészségügynél szerezte jogosítványát. 06-20-429-2162; 268-0183; mohel@zsido.com egyforma”. A zsidóságon belül mindig is léteztek különféle irányzatok, és így annak mesterséges centralizálása, illetve az egyik irányzatnak a másik fölé emelése nem csak a pluralizmus elvével, hanem a zsidóság saját definíciójával sem egyeztethető össze. A demokráciában mindenkinek joga van szabadon gondolkodni, és identitását a maga belátása szerint megélni. Tény az, hogy ma Magyarországon egyetlen zsidó szervezet sem képviseli a százezres zsidóságot, legfeljebb annak elenyésző töredékét. A legtöbb magyar zsidó nem definiálja magát sem zsidó vallásának, sem pedig zsidó nemzetiségűnek. Más kérdés, hogy minden zsidó szervezet feladata minél több zsidót megszólaltatni, és gyökereihez visszavezetni. A sokszínűséget szolgáló kezdeményezés áldásos A világon létező zsidó közösségek virágzását a sokszínűség és a különféle alternatívák közötti választási lehetőség adja meg. Itt az ideje, hogy Magyarországon is teret kaphasson a pluralizmus elve a zsidó közösségeken belül. Minden, ennek a célnak az elérése érdekében létrehívott kezdeményezés, gyümölcsöző lehet. Annak ellenére, hogy ennek a szerveződésnek a jelenleg kommunikált üzenetével a fenti okok miatt nem értünk egyet, ha ez mégis néhány zsidót közelebb hoz a hagyományokhoz, akkor ez áldásos kezdeményezés lehet. egy későbbi fázisában) a zsidóság vallási alapjait kívánták elvenni. Tartósan a vallás által létezhet a zsidóság A fentiek alapján álláspontunk az, hogy a zsidóság alapjait és gerincét mindenképp a vallás adja meg. Tartósan nem létezhet zsidóság a vallás megtartó törzse nélkül. Ezzel együtt természetesen támogatni való minden olyan kezdeményezés, amely az asszimilálódott magyar zsidóságot valamilyen szinten visszavezeti gyökereihez, legyen az akár nem feltétlenül vallási, hanem kulturális szerveződés. Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy a zsidó kultúra is elválaszthatatlanul kötődik a valláshoz, és így végső soron annak szálai is oda vezetnek. Ha a fent említett kezdeményezés abba az irányba mozdul, hogy identitását a nem-vallásosságban definiálja, akkor úgy gondoljuk ennek üzenete távolról sem pozitív, és így fenntartásaink vannak e kezdeményezés támogatását illetően. v A magyar zsidóságnak nem lehet egyetlen képviselője Ezzel együtt el kell ismerni, hogy a zsidóság hagyományosan nem egyszínű, sok fajta vélemény és álláspont létezik. Bölcseink mondásával élve10: ״Ahogyan ábrázatuk, úgy véleményük sem Összefoglalás: • A magyar zsidóság - magyar. • A zsidóság nem csak vallás, nem csak nemzet vagy származás. Hiszen az is zsidó, aki nem vallásos és még csak a zsidó kultúrához sem kötődik, és egy nem zsidó is a zsidóság részévé válhat. • A zsidóság a vallás által született, és leginkább az adhat neki tartós tartalmat. • Nem szerencsés egy olyan szerveződés, amely a nem-vallásossággal definiálja önmagát, • de minden olyan kezdeményezés áldásos lehet, amely erősíti az asszimilálódott magyar zsidóság, zsidó identitását, a kultúrához, valláshoz való kötődését. • Egy szervezet sem hiteles képviselője az egész magyar zsidóságnak, hiszen a legtöbb magyar zsidó nem vallja magát sem zsidó vallásúnak sem zsidó nemzetiségűnek. 10 Talmud, Bráchot 58a.; Midrás, Bámidbár rábá 21:2. 11
