Egység, 2005 (56-57. szám)
2005-04-01 / 56. szám
Egység Van-e eredeti magyar zsidó irányzat? A hazai zsidó közélet elemzése az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) megalakulása kapcsán tagjai közül a lubavicsi irányzat és rabbijainak áldozatos munkája által kezdték felismerni zsidó gyökereiket és identitásukat - vallja kérdésünkre Dr. Gergely István, az EM1H vezetőségi tagja - én körülbelül 15 éve ismerem Oberländer rabbit, és azóta szemtanúként figyelem azt a több ezer emberhez eljuttatott munkát, amit a Chábád végez. Mi mindnyájan jellegzetesen pesti zsidók vagyunk, akiknek szülei nagyszülei már eltávolodtak a hagyományoktól, éppen ezért úgy éreztük, hogy szükségünk van egy közösségre, ahol otthonra találunk. Leghitelesebbnek a történelmi statusquo irányzatot véltük, lévén az egyik oldalról hitelesen ortodox, ugyanakkor nyitott és befogadó. Az elmúlt években nagyon fontos volt számunkra az a nyitottság, amelyet a Chábád rabbijai nyújtpttak abban, hogy felismerjük zsidó identitásunkat és annak fontosságát. Én ezt a segítséget mindig önzetlennek tapasztaltam, és úgy láttam, hogy sosem az volt a célja, hogy engem a Chábád irányzatához kössenek, hanem az, hogy még jobban kötődjek zsidóságomhoz”. Az EMIH vezető rabbijává Köves Slomót választotta, aki közismerten lubavicsi beállítottságú. ״Ez a közösség úgy vélte, hogy Köves rabbi személye testesíti meg egy személyben a hiteles szellemi vezetőt és a hagyományaitól eltávolodott magyar zsidóság hazatalálásának szimbólumát. Annak ellenére, hogy ő is egy nemzedékek óta nem vallásos pesti zsidó családból származik, mégis nemzetközileg elismert ortodox rabbiknál szerezte diplomáját.” - véli Gutfreund Judit, az EMIH választmányi elnöke. Valóban, Köves Slomó már a Chábád égisze alatt is szép eredményeket ért el fiatal kora ellenére: Oberländer rabbival közösen megalapították a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, melynek tananyagához 5 terjedelmes kötettel járultak hozzá, több tudóményos tanulmányt írtak, amelyek a Népszabadságtói a História magazinig sokhelyütt érdeklődésre találtak. Kövés rabbi az első hazánkban avatott ortodox rabbi a Holokauszt óta, és média szereplései is igen népszerűek. ״A Szabadegyetemen úgy érzem egy teljesen más megközelítésből kezdhettem el nézni a zsidóhagyományokat és tudómányokat”. - vallja Dr. Sarkadi Sándor a ZsTsZ egyik tősgyökeres hallgatója. az EMIH céljait és megalakulását és úgy vélekednek, hogy nem más ez, mint az amúgy mindenki által elismert és sok szép eredményt elért Chábád mozgalom bejegyzett hitközséggé alakulása. Ez önmagában még nem lenne bűn, mégis egyesek szerint azonban nem annyira a ״statusquo újjáélesztéseként” kellene bemutatni ezt, hiszen sokkal inkább fedné a Magyarországon mindig is honos chászid irányzatot. Az alábbi riportban megszólaltattuk az érintett szervezetek képviselőit e témával és a magyarországi irányzatokkal kapcsolatban. Chábád vagy statusquo? ״A Holokauszt előtti több mint nyolcszázezres zsidóság Magyarországon élő leszármazottainak száma a féltévések szerint megközelíti a 100.000 főt. Hitközségünkben szeretnénk ezeknek az embereknek azt a 95 százalékát bevonni, akik ma egyáltalán nem vesznek részt sem a zsidó hitközségek, sem más zsidó szervezetek életében.” - írja az EMIH alapító okirata. Az első olvasásra kissé nagy falatnak tűnő feladat célkitűzése talán kissé túlzásnak tűnik, azonban az alapszabályt tovább olvasva kiderül, hogy az EMIH a Chábád Lubavics Egyesületet tekinti példáképének, amely Oberländer Báruch rabbi vezetésével valóban sok eredményt mutatott fel az elmúlt 15 évben: könyvkiadás, felnőtt és gyermekoktatás, folyóiratok kiadása, ortodox rabbiképzés, rituális fürdő építése, több száz tagú női klub működtetése és sorolhatnánk még. ״Nem kétséges, hogy sokan az EMIH Az elmúlt évben egészen előre mutató változások indultak el a zsidó közélet palettáján. 2004. május 24-én megalakult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante), amely által újra teljes lett a magyarországi zsidóság irányzatainak háromszínű szivárványa. Az EMIH egy, a Mazsihisztől teljességgél független, önálló jogi személyként működő dinamikus zsidó hitközség, bejegyzett egyház. Augusztusi bírósági bejegyzése óta máris sok szép eredményt mutatott fel az EMIH. Ilyen volt például a több mint 100 oldalas, 20000 zsidó családhoz eljuttatott Zsidó naptár és útmutató, a Holokauszt óta az első új budapesti imaház - a Keren Or - megnyitása, Yonah Metzger, Izrael Állam főrabbijának hivatalos budapesti látogatásának megszervezése, és a Köztársasági Elnöknél, illetve a Minisztereinőknél folytatott tárgyalásai. Az EMIH több további oktatási és kulturális programnak lett az aktív működtetője, ilyen például a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, a Hanna Női Klub és az ortodox rabbiképzés. Közeli tervei között szerepel a kóser étellel való ellátás megszervezése és a Zsidó Tudományok Főiskolájának akkreditálása is. Az EMIH megalakulása a legkülönbözőbb féle reakciókat és megnyilatkozásokat váltotta ki hazánkban és külföldön egyaránt. Voltak olyanok, akik örömmel fogadták és üdvözölték a történelmi irányzat újjáalakulását, felismerve azt a tényt, hogy egy új színt hozó független Hitközség, amely valóban nemes célokat tűz ki és ér el, csak segítheti a hazai zsidó élet felvirágzását. Mások (leginkább névtelenül!) megkérdőjelezik Az EMIH májusi alapító közgyűlésén 6
