Egység, 2003 (51-52. szám)
2003-07-01 / 52. szám
Egység Dávid-csillag félholdak közt Beszámoló a mai tunéziai zsidóságról Önálló jogi rendszer, és az arab - zsidó összetartás AII. Világháború alatt a tunéziai zsidók és a muszlimok közötti példás összetartásnak köszönhetően a közösség nem esett áldozatául a hitleri bűnök embertelenségének, ״mindössze” 50 kg aranyat erőszakolt ki tőlük hadisarcként a náci kollaboráns vichy-i kormány. A váltságdíjat szállító repülő azonban nem érhette el rendeltetési helyét, egy szélvihar a tenger habjai közé süllyesztette legénységgel, kincsekkel együtt. Az iszlám térhódításának kezdetétői egészen 1957-ig, a Tunéziai Köztársaság megalapításáig, a zsidóknak saját bíróságaik voltak, amelyekben zsidó bírók rendezték a közösség vitás ügyeit a Mózesi törvényeknek megfelelően. 1957., az állami intézmények létrejötte óta a zsidókra is ugyanazok a törvények vonatkoznak, amik a köztársaság többi állampolgárára. De milyen is Jerba szigete, melyet az első bevándorlók letelepedési helyűkül választottak? Az ország délkeleti partszakasza mentén elterülő, közel 500 km2 alapterületű sziget, melyet mintegy háromezer éve laknak őslakos berber törzsek, kiknek vendégszeretetét a legendás Odüsszeusz is megízlelhette, mikor kikötött a Lótuszevők Szigeteként ismertté vált, későbbi Jerbára. Gazsi Dénes Fia vagy unokája született? Vegye fel Abrahám szövetségébe! Hívja Köves Slomó rabbit, hivatásos mohéit - körülmetélőt, aki az izraeli rabbinátusnál és egészségügynél vizsgázott! Telefon: (06-20) 429-2162 E-mail: mohel@zsido.com érkezésének pontos dátuma nem ismert. A mai közösség állítása szerint őseik Efrájim törzséből származtak. I.e. 586. után elkerülve a babilóniai fogságot, elmenekültek Nebukadnézár seregei elől, és évtizedeken át nomád életmódot folytatva vándoroltak a sivatagban. Mivel többé nem térhettek vissza az ígéret Földjére, Észak-Afrikában telepedtek le. Újabb hullám érkezhetett a Második Jeruzsálemi Szentély lerombolása után (i.sz. 70.), s ezt követték a századók során Spanyolországból és Palesztinából az üldöztetések elől menekülő bevándorlók. Annyi azonban tagadhatatlanul látszik, hogy az egyik legrégebbi diaszpórái zsidó közösséggel állunk szemben. Kezdetben a fő lakhelyükül választott Jerba szigetén élő berber őslakosság vendégszeretően fogadta őket, ez pedig vallási életük kibontakozásához vezetett. Az időszámításunk szerinti második század végén, a rómaiak által behozott kereszténység veszélyes ellenlábasa lett a judaizmusnak, nem voltak ritkák az üldözések, a templomok és szent könyvek égetése sem. A 7. század második felében megjelenő arab hódítók, és az általuk hozott új vallás, az iszlám, államvallássá tétele, javított a zsidók helyzetén, toleranciát, egyenlő jogokat biztosít ott számukra. Zsidók, akiknek anyanyelve arab Tunéziai zsidóság? - Első hallásra hihetetlennek hangzik, hogy ilyen is van, hogy miként képes a diaszpórában élő zsidók egy csoportja politikai hányattatásoktól nem mentes korszakunkban egy iszlám államvallásé országban megmaradni, vallási életet folytatni, ráadásul épp Észak-Afrikában. És felmerül a kérdés: vajon e zsidók anyanyelve arab, és okirataik is arab nyelvűek? Pedig ha fellapozunk bármilyen, Tunéziáról szóló útikönyvet, vagy turisiáknak készült prospektust, azonnal szembetűnik az ország délkeleti partszakasza mentén elhelyezkedő üdülőparadicsom, Jerba szigete, melynek fő látványossága egy bizonyos El-Ghriba zsinagóga... Leendő orientalista lévén nyelvtudásom elmélyítése érdekében látogattam Tunéziába 2002. októberében, több mint fél éves tanulmányi ösztöndíj keretében. Már kiutazásom előtt feltett szándékom volt a fenti kérdésekre valamirevaló választ keresni, s kíváncsiságtól hajtva elhatároztam, megpróbálok eljutni a helyi zsidó közösséghez, megnézni helyzetüket, életvitelüket. Én is mindössze annyit tudtam róluk, amennyit könyvem írt, illetve azt, hogy egy lubavicsi rabbi is tevékenykedik az országban. Iskolám a kóser hentessel szemben Megérkezésem a másfélmilliós lélekszámú, az iszlám mércéjével mérve nagyón szabadelvű fővárosba, Tuniszba, már szolgált némi meglepetéssel. Iskolám az új városrész egyik sugárútján helyezkedett el, a francia gyarmati időkben épült zsalus ablakokkal és kovácsoltvas erkélykorlátokkal kirakott házsor egyikében. Az épület tőszómszédságában pedig egy zsinagóga állt! Impozáns méretével, kupolaalakú tetejével, óriási Dávid-csillaggal a homlokzatán, és egyenruhás, géppuskával felfegyverzett rendőrökkel mind a négy sarkán. Szemközt az utcán egy hentesbolt volt látható, melynek falára jól olvashatóan, héber betűkkel is ki volt írva: ״kóser”... A diaszpóra egyik legősibb közössége A Szent Földről útra kelt első zsidó telepesek mai Tunézia területére való 10
