Egység, 2000 (41-42. szám)
2000-03-01 / 41. szám
Az őrködés éjszakája Peszáchi hágádá Naftali Kraus elismerő értékelése mindannyiunknak örömet okoz, de meglepetést nem. Ezt vártuk Grédától, olyan magától értetődően, ahogy felejthetetlen élményt várunk egy Arthur Rubinstein-csellókoncerttől. És úgy gyönyörködünk ebben a munkájában, mintha a világ legtermészetesebb dőlga lenne, hogy az ember az ő korában elvállal és sikeresen véghezvisz egy ilyen hatalmas feladatot: egy albumformátumú, százötven oldalra terjedő fordítást, amelyben a prózai szövegek és a versek váltakozva tükrözik a mélyen átélt áhítatot, illetve a borozás, a mulatozás mámoros hangulatát. A költő és műfordító Grédához méltó feladat. Olyan művészhez, akinek judaisztikai és világi műveltsége biztos alapot jelent a szöveg és a történelmi háttér alapos ismeretéhez, nagyszerű humorérzéke pedig új életet lehel az ősi dalszövegekbe. íme egy jellemző részlet a verses szövegből: Ki mondja meg, mi az egy?-Ki mondja meg, mi az egy?- Egy az Isten égen s földön óvjon minket égi kegy. Mi az, ami tizenkettő? Ehhez nem kell bölcsnek lenni: törzseinknek száma ennyi, tizenegy a csillag száma ami volt József álma, tíz parancsolatot vettünk, kilenc hónapra születtünk, nyolcadnapra megmetélnek, hét a napja minden hétnek, hat Misna-rend oktat jóra, Mózes öt könyve a Tóra, négy ősanyja volt a népnek, három ősapával éltek, két kőtábla, tíz parancshoz, s egy az Isten, a magasztos... A szerkesztő jóvoltából az est során elhangzó szövegeket magyarázat kíséri, a leggyakrabban élvezetes anekdoták formájában. A ״Ki mondja meg, mi az egy?” című vershez a belzi reb Jiszáchár Dov ízes magyarázatát találjuk:- Miért éppen Széder-est végén énekeljük el a ״Ki mondja meg, mi az egy?” kezdetű dalt? Hiszen olyan dolog ez, amivel nap mint nap foglalkozunk! Egy példával lehet ezt megvilágítani. A gazdag nem hozza a világ tudomására, hogy mekkora Ezzel a címmel jelent meg Budapesten a Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület kiadásában a Peszáchi Hágádá új magyar fordítása, útmutatóval és kommentárokkal ellátva. A Hágádá új magyar fordítása Gréda József izraeli héber-magyar költő és műfordító alkotása. A látványnak is gyönyörködtető, színes illusztrációkkal gazdagított könyv szerkesztője, Naftali Kraus ״Mi a Hágádá? A zsidó szabadság kézikönyve” című rendkívül gazdagon dokumentált tanulmányában visszapillantást nyújt az eddigi Hágádá-fordításokról, s köztük a magyar nyelven megjelentekről is. Említést tesz azokról a problémákról is, amelyekkel a fordítónak kellett megküzdenie a szerkesztő és a maga támasztotta, magas szintű tartalmi és művészi igények teljesítéséért. ״A Hágádá-fordítás nehézségeiről” illusztris fordítónknak, Gréda Józsefnek kellene tanulmányt írnia - mondja Kraus. - Helyette álljon itt csupán az, hogy a probléma nemcsak az ősi hébér text szöveghű, s amellett gördülékény, irodalmi magyar szinten való interpretálása -, hanem az asszociációk, a midrási szövegek, a sorok közötti beépített utalások, értelmezések hű visszaadása. Több más nyelvvel összevetve és a héber eredeti ismeretében a szerkesztő tanúsíthatja, hogy fordításunk magas irodalmi-művészi szinten állja meg a helyét, sőt: a ״licencia poetica« alkalmazásában itt-ott talán túl is teljesíti a normát.” jük fontos kihangsúlyozni, hogy mind a négy gyermekre, azaz minden embertípusra szükségünk van a zsidó nép jövőjéhez. Nem válogatunk zsidó és zsidó között, senkiről nem mondunk le. És az üzenetünk a rossz gyereknek: ״ha ő is ott lett volna [Egyiptomban], ő nem szabadult volna ki”? Ez csak az akkori Egyiptomból való kiszabadulásra vonatkozik. Akkor nem szabadult volna ki a ״rossz”, azonban ma már, a Tóraadás után minden zsidó a zsidósághoz tartozik, tekintet nélkül széllémi állapotára, viselkedésére, akaratára. Aki zsidó anya gyermeke, az zsidó marad örökre. 9. Ha barátainkkal kirándulásra megyünk mit lehet enni ״peszáchra nem kóser” helyen? Általában aki csak zöldséget és gyümölcsőt fogyaszt nem kóser étteremben az nem ütközik nagy tilalmakba, mint majd erről egy későbbi számban a Kóserságról szóló cikkemben szót ejtek. Azonban peszáchkor szigorúbb a helyzet, mivel ilyenkor egy szem mórzsától is óvakodni kell és peszách alatt nincs érvényben az 1:60 annulálási szabály. Ezért csak olyasmit lehet enni, ami teljesen természetes és semmilyen fajta evőeszközzel nem érintkezett. Peszáchról, az ünnepről, a Hágádóról, a Szederről még sok mindent írhatnék, aki további részletek felől érdeklődne, annak ajánlom Az őrködés éjszakája peszáchi Hágádát, a Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics Egyesülét közös kiadását. 10. Lubavicsi Szédeneken miért nincs macesz gombóc? A megsült macesz nem tud erjedésnek indulni. Az összetört vagy morzsolt kész maceszból különböző alapanyagokát lehet készíteni: maceszdarát, maceszpelyhet, macesztortához való ״lisztét” és hasonlókat. Azonban chászidok attól tartanak, hogy hátha a gyúrás folyamán hátra maradt egy kis liszt, mely akkor nem érintkezett a vízzel és most pl. a levesben fog először. így fenáll a chomec veszélye. Ennek következtében a lubavicsi Széde reken az ünnep hangulata a Hágádából származik, nem a macesz gombócból... (Ünnép utolsó napján mi is fogyasztunk maceszgombócot.) A fenti gondolatokhoz hozzászólásokát és észrevételeket szívesen látunk postán vagy email-en: oberlander@zsido.com. 5
