Egység, 2000 (41-42. szám)
2000-03-01 / 41. szám
csak a zsidó vallási bíróság -a bét din -, hanem a polgári bíróság előtt is érvényesnek kell lennie. Ezért vannak akik nem csak héberül, hanem a helyi nyelven is megfogalmazzák a szerződést. A nem zsidónak át is kell adni a megvásárolt chámécot, de ha erre nincs lehetőség, a zsidó bérbe adhatja neki azt a szobát vagy helyiséget, amelyben a cháméc van. A bérleti feltételeket a kovászoseladási szerződésben kell kikötni. Mivel a fent leírtakhoz még igen sok részlet tartozik ajánlatos csak kompétens rabbi közvetítésével lebonyolítani az eladást! (A Kovászoseldási méghatalmazást lásd all. oldalon.) 6. Mi történik akkor, ha valaki nem bírja Széder estén meginni a négy pohár bort? A szabadulás ünnepének a Bölcsek konkrét formát adtak. Ehhez tartozik a négy pohár bor elfogyasztása különböző, megjelölt helyeken. (Hasonlóképpen az imaszöveget sem bízták az emberek spontán érzéseire, lásd majd egy későbbi számban az Imáról szóló cikkemet.) A Sulchán Aruch (Orách Chájim 472:10.) szerint annak is, aki nem kedveli a bort, meg kell innia ennyit. A Talmud (Nödárim 49b.) említi Rabbi Jehudá börábi lláé esetét, aki heteken keresztül szenvedett a négy pohár bortól. Lehet, hogy ezzel az előírással is azt akarták hangsúlyozni, hogy az ember képes a saját határain is átlépni (lásd 1. pont). 7. Aki nem ért héberül olvashatja-e a Hágádat magyar nyelven? Már az Imáról szóló cikkemben is hangsúlyoztam azt, hogy lehet magyarul imádkozni, de a Hágádánál ez annál inkább is fennáll, mivel a Széder fő micuája a szipur jeciát micrájim, az egyiptomi kivonulás történetének elbeszélése, és itt muszáj a tartalmat megérteni. Ezért mondja a Háláchá, hogy a házigazda igyekezzen a Hágádét jiddisre (illetve a beszélt nyelvre) lefordítani. 8. Miért foglalkozik a Hágádá négy különböző fajta gyermekkel (bölcs, rossz, együgyű és amelyik még kérdezni sem tud)? Az Egyiptomból való kivonulás és az azt követő Tóraadás által lett Jákob törzseiből a zsidó nép. Ezért most, amikor a zsidó nép születését ünnepelgondolattal készíti a maceszt. Az ellenérvelés erre pedig az, hogy az ember amikor bekapcsolja a gépet, azt ezzel a gondolattal teszi meg. Kb. 100 évvei ezelőtt amikor feltalálták a maceszkészítő gépet ״világháború” tört ki a rabbik között és hatalmas irodalom keletkezett e kérdéskörben. A Chábád Lubavics Egyesület régi hagyománya, hogy Izraelből, Kfár Chábádból érkezett kézi maceszt osztogat, hogy legalább Széder estén ez (is) kerülhessen az asztalra. 5. Mit jelent a möchirát cháméc - a cháméc eladása? Nem kijátszása ez a törvénynek? A mai gyakorlatban az ünnep egész ideje alatt a kovászost tartalmazó térmékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítősével eladjuk azokat. Erre törvényes lehetőséget ad a kovászos-eladási szerződés. Ez szabályos adásvételi szerződéssel történő üzletkötés, amellyel megfelelő áron el lehet adni a chámécot nem zsidónak. Az eladót nem érheti az a vád, hogy csak ״papiron” kötött üzletet, mert a szerződés érvényessége szempontjából közömbösek a felek hátsó szándékai. A szabályos ügylet alapján az eladó megszabadul az általa birtokolt cháméctól. Peszách után az eladó valamivel magasabb áron visszavásárolhatja a chámécot, ha addig még nem szállította el a vevő, így valami haszonhoz is jut. Ennek ellenére nem szabad az üzlet létrejöttét ahhoz a feltételhez kötni, hogy a nem zsidó köteles az árut az eredeti tulajdonosnak eladni, vagy az eredeti tulajdonos köteles megvásárolni. Az adásvételi szerződésnek nempedig, amelyekben - akár szárazon, akár zsiradékban - sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani. A kóserolás folyamatához sok előírás kapcsolódik, ezért ezt csak kompetens rabbi segítségével ajánlott végezni. A tűzhely sütőit és égőit is peszáchi használatra kaserolni kell. A kóserolást Peszách előtt bármikor el lehet végezni, de legkésőbb az ünnep beállta előtti reggelen. 3. Mi a mácá smurá? A smurá azt jelenti: ״óvott”, ״őrzött”. ״Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét...” (2Mózes 12:17.) Ezt a mondatot úgy is értelmezhetjük: ״és őrizzétek meg a maceszt” (attól, hogy cháméc legyen). A legtöbb Bölcs - kövétkezésképpen a Háláchá - szerint az őrzést akkor kell elkezdeni, amikor a gabonát lisztté őrölték. Miután minden, peszáchra készült maceszt így őrzött lisztből sütnek - ezt misáát töchiná-nak hívják -, a peszáchra kóser macesz gyakorlatilag mindig mácá smurá. Néhány Bölcsnek azonban az volt a véleménye, hogy a maceszt a gabona learatásától kezdve őrizni kell - ezt misáát köd rá nak nevezik. Ezért vannak, akik aggályosán ügyelnek arra, hogy csak olyan maceszt egyenek, amelynek őrzése - smirája - így történt. Némelyek, pl. a chászidok, peszách egész idején ilyen maceszt esznek, mások csak a széderestén ragaszkodnak ehhez. Ez az aratástól fogva őrzött macesz a szigorúan vett mácá smurá. Nálunk, itt Magyarországon ezt a mácá smurá misáát köcirát előre meg kell rendelni a hitközségi irodában, időben mivel korlátozott mennyiségben kapható. 4. Mi a különbség a szögletes és a kerek formájú macesz között? Csak az íze? A maceszt ma többnyire géppel készítik. A modern gépek használata nemcsak a jó minőséget biztosítja, de lerövidíti a gyártási időt is, így csökkenti az erjedési folyamat megindulásának veszélyét. Természetesen nagy figyelmet kell fordítani még a legkisebb alkatrészre is, nehogy egy parányi tészta ragadjón rá, ami az összes maceszt chomeccé teszi. Nem számít, hogy a macesz kerek vagy szögletes: a forrnának nincs jelentősége, de a kerek macesz a kézzel készített változat és sokan vannak, akik előnyben részesítik ezt. Érvelésük, hogy a maceszt lösém mácát micuá, azaz a micvá céljából kell készíteni, a gép viszont nem ezzel a 4 Koncentrációs táborban fejből írt Hágádá egy oldala, 1944
