Egység, 2000 (41-42. szám)

2000-03-01 / 41. szám

Kerek, őrzött és szögletes macesz - melyik ízletesebb? Németh Zoltán beszélget Oberländer Báruch rabbival Peszáchról teni lélekkel, mely lényege szerint vég­­télén és kötetlen. Személyes Egyipto­­műnk ennek a szellemi lehetőségnek a beszorítottságát, lezártságát, korláto­­zottságát jelenti. E személyes Egyiptom természete az ember jellemétől és kifi­­nomultságának fokától függ. Van, aki­­nél a személyes Egyiptom önző vágya­­iból és természetes hajlamaiból áll, másnál az értelem és az ész korlátáiból. Sőt, van a szentségnek is ״Egyiptoma'’. Ez olyan állapot, amikor az ember el­­kötelezett ugyan a szentség irányába, de ez az elkötelezettség korlátozott: természetének korlátái közé szorul. Ezek az állapotok határt szabnak vég­­telep, isteni természetünknek. így aztán az Egyiptomtól való meg­­váltás érvénye túlnő a peszáchi ünne­­pen, és életünk minden napjára vonat­­kozik. 2. Mik az ünnepre való felkészü­­lés gyakorlati lépései? Nagytakarítás: A peszáchi előkészü­­letek alapos nagytakarítással kezdőd­­nek, hogy otthonunkat teljesen meg­­tisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. Ki keil takarítani, fel kell kutatni és meg kell semmisíteni mindent, ami Peszách­­kor nem kóser - azaz olyasmi, ami chá­­mécot tartalmazhat. Bevásárlás: Az ünnepre való be­­vásárlás különleges figyelmet kíván, mert gondosan ügyelni kell, hogy sem­­mi olyasmit ne vegyünk, ami chámécot tartalmazhat. Az aranyszabály: ״Ha nem biztos, inkább ne!” Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű, Peszách­­ra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, és legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret. A konyhai eszközök: Peszáchkor nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, amelyek akár csak egy pillanatig is chámécce 1 érintkeztek. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a rendes edényeket. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat 1. Mi az Egyiptomból való kivo­­nulás mélyebb üzenete? A mélyebb üzenet az csak a gyakorla­­ti, azaz a fizikai parancsolatok betartá­­sára épülhet. Egy szóval idén április 19- e délelőttől, 27-én este 20:40-ig nem szabad semmiféle kovászosat, azaz kenyeret, kekszet, tésztát, stb., enni! Helyettük maceszt, azaz a peszách elő­­írásainak megfelelően készült pászkát fogyasztunk. A zsidó ünnep mindig több, mint történelmi megemlékezés. Olyan ese­­mény, amelyet személyesen kell meg­­tapasztalni és újraélni, s amely minden időben és mindenhol üzenetet hordoz minden zsidó számára. Ez az elv külö­­nősen érvényes a peszáchra. Bölcse­­ink kimondták: ״Minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni önma­­gára, mint aki személyesen hagyta el Egyiptomot”. A peszáchi széder és elbeszélései, szokásai adnak alkalmat arra, hogy megtapasztaljuk a saját, sze­­mélyes kivonulásunkat Egyiptomból. Egyiptom nemcsak földrajzi hely, hanem lelkiállapot is. Egyiptom héber neve - Micrájim -, összefügg a méj­­cárim szóval, amely ״határokat”, ״kö­­rülzártságot” jelent. Az Egyiptomból való ״személyes megszabadulás” ön­­magunk meghaladását jelenti, saját tér­­mészetes korlátáinkon való felülemel­­kedést. Mindannyian rendelkezünk is­gyünk: a másik esetben a sötétség már olyan mély és oly régóta tart, hogy beletörődünk. A sötétségből való sza­­badulás első lépése, ha tudatában va­­gyünk, hiszen csak ezután tehetjük meg az első lépést a fény felé. A spirituális sötétség e korszakában mindannyian rendelkezünk azzal a ké­­pességgel, hogy felragyogtassuk hitűn­­két és beépítsük mindennapi életünk­­be. Beszéljünk hitünkről családtagjaink­­nak és barátainknak. Bontakoztassuk ki tanulással és imával. Aktualizáljuk jócselekedetekkel. Álljunk meg egy pillanatra. Csende­­sítsük le elménket, és figyeljünk az Örökkévaló halk, nyugodt szavára. Ha felszabadítjuk saját magunkat, rájö­­vünk, hogy hitünk jóval közelebb volt a felszínhez, mint gondoltuk volna. Ne feledjük: az Örökkévaló abszo­­lút realitása mindentől függetlenül lé­­tezik. A kérdés csupán az, miképpen válaszolunk rá, mennyire leszünk hűek saját magunkhoz, amikor keressük. Az Örökkévaló már vár. 1941-ben a Rebbe és felesége a nácik által megszállt Párizsban élt. Számtalan kétségbeesett telefon és levél után a Rebbe New Yorkban élő apósa, Joszéf Jichák Schneer­­son rabbi megszerezte a szükséges okmányokat és a házaspár végül Portugáliában hajóra szállhatott. A hajó indulása előtt a Rebbe táviratot kapott apósától. ״Ne szállj fel a hajóra!” A Rebbe azonnal le­­mondta az utazást, pedig jól tud­­ta: a nácik ismerik hollétét és ko­­rántsem biztos, hogy a következő hajón lesz-e hely. Később kiderült, hogy azt a hajót, melyen eredeti­­leg utaztak volna, elsüllyesztette egy német tengeralattjáró és a ka­­tasztrófát egyetlen utas sem élte túl. A Rebbe és felesége egy má­­sik hajóra szállt, amely 1941. jú­­nius 23-án kötött ki New Yorkban. A New Yorkban megjelent best-seller alapján, amely a Rebbe beszédeinek válogatását tártál­­mázzá: Simon Jacobson, Toward a Meaning­­fül Life, William Morrow and Company, 294 oldal. Óvoda? Iskola? A válasz: Gán Menáchem és Bét Menáchem, ahol a gyerekek amerikai módszerekkel - két nyelven - kapnak zsidó és általá­­nos oktatást. Érdeklődni és beiratkozni le­­hét: 268-0183. 3 Marc Chagall: A szeder est

Next

/
Thumbnails
Contents