Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-11-01 / 40. szám

1998. június 26. GUT SÁBESZ Miért nem tud aludni ״egy brooklyni zsidó”?- Ide figyeljen - mondta, még mielőtt kinyithattam vol­­na a számat. - Csak rám tar­­tozik, hogy kihez megyek fele­­ségül. Tisztelem a rabbikat és minden hívő embert, éppen, ezért végighallgattam, noha nem volt hozzá sok kedvem. De most arra kérem, menjen el, és hagyjon engem békén.- Csak egyetlen egy dolgot szeretnék még mondani. - Nem bánom. - Van egy zsidó Brooklyn­­ban, akinek nem jön álom a szemére, mert tudja, hogy egy nem zsidóval akar házasodni.- Ezért jött? Ezt akarta ne­­kém elmondani? - kérdezte a lány. Becsapta az ajtót, de né­­hány másodperc után ismét ki­­nyitotta. - És ugyan ki az a zsi­­dó?- A legnagyszerűbb zsidó vezető, Menachem Mendel Schneersohn rabbi, a lubavicsi rebbe - feleltem. - A rebbének szívügye minden egyes zsidó anyagi és szellemi jóléte, és bánkódik, ha csak egy zsidó is elvész népe számára.- Hogyan néz ki? Van róla fényképe?- Valahol biztos van. Elme­­gyek és elhozom. Legnagyobb örömömre, a lány nem tiltakozott. Hazaro­­hantam és mindent felforgat­­tam, míg asztalfiókomban vég­­re rábukkantam egy fénykép­­re. Visszasiettem a lányhoz. Ránézett a fényképre.- Igen, ő az - suttogta. - Ez a férfi az elmúlt héten min­­den áldott éjjel megjelent ál­­momban és könyörögve kért, ne hagyjam el népemet. Meg­­próbáltam elhitetni magam­­mai, hogy csak képzelődöm hogy csak azt adom a szájába amit szüleim és ön is mondta!׳ nekem. De most már tudom hogy nem képzelődtem. Soha­­sem láttam ezt a férfit, méc csak nem is hallottam róla. De ez ő - az a férfi, aki álmaim ban megjelent... A Rebbe negyedik járcétja, halálozási évfordulója erre a szombatra esik.- Ha megtudja, hogy emi­­att felkerestük, akkor biztosan nem.- Én akkor is megpróbá­­lom. Még aznap este elmentem a megadott címre. Bosszús lett, amikor elmondtam jőve­­telem célját, de azért behívott. Több órán keresztül beszélget­­tünk. Figyelmesen végighall­­gatott és megígérte, elgondpl­­kodik azon, amit mondtam. Én ennek ellenére úgy éreztem, hogy aligha fogja megmásíta­­ni elhatározását. Több napon át gondolkod­­tam azon, mit tegyek, hogy megakadályozzam egy zsidó lélek elveszítését. Végső elke­­seredésemben a rebbéhez for­­dúltam. Felhívtam Hodakov rabbit, a rebbe titkárát, el­­mondtam neki problémámat és azt is, hogy a rebbe taná­­csát szeretném kérni. Néhány perc múlva megcsörrent a te­­lefon.- A rebbe azt üzeni, hogy a következőket mondd a lány­­nak: egy brooklyni zsidónak nem jön álom a szemére, mert ő egy nem zsidóhoz akar fele­­ségül menni. Zavarba jöttem, és nem is fogtam fel Hodakov rabbi sza­­vainak jelentését.- Ki az a zsidó? - hebegtem. Ekkor meghallottam a reb­be hangját. - Mendel Schneer­­sohnnak hívják. Visszatettem a kagylót. Egyre kevésbé értettem. Te­­gyem azt, amit a rebbe java­­sóit? A lány minden bizonnyal kinevet és becsapja orrom előtt az ajtót. Egész éjszaka ezen töprengtem, s végül úgy dön­­töttem, hogy követem a rebbe tanácsát. Talán mégis sikerül megmenteni egy zsidó lelket! Meg különben is, legföljebb egy kis csorba esik büszkesé­­gémén. Másnap reggel becsönget­­tem a lányhoz. lála után, a Chábád-Lubavics mozgalom vezetője lett. Időről­­időre kikérte a Rebbe vélemé­­nyét, tanácsát a munkája során felmerülő nehézségek leküzdé­­séhez. Néhány évvel Brazíliába ér­­kezése után Schwartz rabbi is­­mét a rebbe tanácsát kérte egy bizonyos dologban. Ez az eset értette meg vele, hogy a rebbe mennyire szívén viseli népe sor­­sát. Schwartz rabbi később el­­mesélte a történetet egy luba­­vicsi chászidnak, akivel együtt utazott New Yorkba. Történt egyszer, kezdte a rabbi, hogy az iskolámba járó egyik diák szülei felhívtak és arra kértek, hadd beszélhesse­­nek velem. Ugyan máskor is felhívtak már, a szülők hang­­jából kicsengő aggodalom arra figyelmeztetett, hogy valami komoly dologról lehet szó, éppen ezért még aznap estére meghívtam őket lakásomba.- Nem a fiúnk miatt jöttünk - kezdte az apa, miután helyet foglaltak a nappaliban -, aki nagyon jó tanuló, hanem leg­­idősebb lányunk miatt, aki még azelőtt elköltözött tőlünk, mi­­előtt ön ideérkezett. Tudja, rebbe, mi nem nagyon tartjuk a vallást, de mindamellett fon­­tos számunkra, hogy gyerme­­keink megőrizzék zsidó identi­­tásukat, és éppen ezért írattuk fiúnkat a zsidó iskolába. Ami jövetelünk okát illeti - folytat­­ta -, lányunk nemrég tudomá­­sunkra hozta, hogy beleszere­­tett egy nem zsidóba és hozzá akar menni feleségül. Megpró­­báltuk lebeszélni, de bármit mondtunk, bármennyire kö­­nyörögtünk, nem sikerült meg­­győznünk. Már nem is hajlan­­dó erről beszélni velünk. Segít­­sen rajtunk! Hátha meg tudja értetni vele, hogy ezzel elárul­­ja népét, szüleit és saját idén­­titását is!- Gondolják, hogy hajlandó találkozni velem? - kérdeztem. Chaim Tzvi Schwartz eredeti­­leg nem tartozott a lubavicsi chászidokhoz. A háború előtt családja a munkácsi rebbe híve volt, de 1946-ban mégis az akkori lubavicsi rebbéhez, Jo­­széf Jichák Schneersohn rab­­bihoz fordult útmutatásért. Schwartz rabbi egész családja és az a világ, melyben a hábo­­rú előtt élt, elpusztult a Holo­­caustban. A rabbi a háború után kivándorolt Amerikába, de nem tudta, mihez kezdjen.- Beszélj a vejemmel, Me­­nachem Mendel Schneersohn rabbival - tanácsolta a rebbe, majd megáldotta. A rebbe veje azt javasolta, hogy Schwartz rabbi költözzön egy bizonyos brazil városba.- Miért pont Brazíliába? - kérdezte.- Nagyon sok zsidó mene­­kült oda, telepedett le ott - hangzott a válasz. - A népűn­­két ért sorscsapás miatt leg­­több hitsorsosunk még a leg­­alapvetőbb zsidó ismereteknek is híján van. Sokan asszimilá­­lódtak és vegyesházasságban élnek. Minden Tórában jártas zsidónak kötelessége, hogy megakadályozza népünk spiri­­tuális felbomlását, és elősegít­­se hithű és tanult zsidó közös­­ségek felépítését. Schwartz rabbi elfogadta a megbízatást, Brazíliába költő­­zött és zsidó iskolát alapított. Nagy-nagy nehézségek árán előteremtette a szükséges pénzforrásokat, és meggyőzte a szülőket, hogy gyermekeiket járassák zsidó iskolába. Az évek során Schwartz rabbit megelégedéssel töltötte el az iskola sikere, és az is, hogy ta­­nítványai segítségével szeme láttára jött létre egy büszke, elkötelezett zsidókból álló kö­­zösség. Schwartz rabbi továbbra is kapcsolatban maradt azzal az emberrel, aki Brazíliába küld­­te és aki időközben, apósa ha- * • Kiadja a Chabad-Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület • Published weekly by Chabad- Lubavitch - The Jewish Heritage Center of Hungary • 1075 Budapest, Wesselényi u. 4. I./l. • Telefon: (361) 268-0183 • Felelős kiadó: Rabbi Baruch Oberländer • Főszerkesztő: Naftali Kraus • Olvasószerkesztő: Gergely István • ISSN 1416-4604 • Előfizetési dijak: 1 évre 1900 forint; 1/2 évre 1000 forint • A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük, ne dobja el! Gut Sábesz Megjelenik hetente

Next

/
Thumbnails
Contents