Egység, 1999 (37-40. szám)
1999-11-01 / 40. szám
1998. június 26. GUT SÁBESZ Miért nem tud aludni ״egy brooklyni zsidó”?- Ide figyeljen - mondta, még mielőtt kinyithattam volna a számat. - Csak rám tartozik, hogy kihez megyek feleségül. Tisztelem a rabbikat és minden hívő embert, éppen, ezért végighallgattam, noha nem volt hozzá sok kedvem. De most arra kérem, menjen el, és hagyjon engem békén.- Csak egyetlen egy dolgot szeretnék még mondani. - Nem bánom. - Van egy zsidó Brooklynban, akinek nem jön álom a szemére, mert tudja, hogy egy nem zsidóval akar házasodni.- Ezért jött? Ezt akarta nekém elmondani? - kérdezte a lány. Becsapta az ajtót, de néhány másodperc után ismét kinyitotta. - És ugyan ki az a zsidó?- A legnagyszerűbb zsidó vezető, Menachem Mendel Schneersohn rabbi, a lubavicsi rebbe - feleltem. - A rebbének szívügye minden egyes zsidó anyagi és szellemi jóléte, és bánkódik, ha csak egy zsidó is elvész népe számára.- Hogyan néz ki? Van róla fényképe?- Valahol biztos van. Elmegyek és elhozom. Legnagyobb örömömre, a lány nem tiltakozott. Hazarohantam és mindent felforgattam, míg asztalfiókomban végre rábukkantam egy fényképre. Visszasiettem a lányhoz. Ránézett a fényképre.- Igen, ő az - suttogta. - Ez a férfi az elmúlt héten minden áldott éjjel megjelent álmomban és könyörögve kért, ne hagyjam el népemet. Megpróbáltam elhitetni magammai, hogy csak képzelődöm hogy csak azt adom a szájába amit szüleim és ön is mondta!׳ nekem. De most már tudom hogy nem képzelődtem. Sohasem láttam ezt a férfit, méc csak nem is hallottam róla. De ez ő - az a férfi, aki álmaim ban megjelent... A Rebbe negyedik járcétja, halálozási évfordulója erre a szombatra esik.- Ha megtudja, hogy emiatt felkerestük, akkor biztosan nem.- Én akkor is megpróbálom. Még aznap este elmentem a megadott címre. Bosszús lett, amikor elmondtam jővetelem célját, de azért behívott. Több órán keresztül beszélgettünk. Figyelmesen végighallgatott és megígérte, elgondplkodik azon, amit mondtam. Én ennek ellenére úgy éreztem, hogy aligha fogja megmásítani elhatározását. Több napon át gondolkodtam azon, mit tegyek, hogy megakadályozzam egy zsidó lélek elveszítését. Végső elkeseredésemben a rebbéhez fordúltam. Felhívtam Hodakov rabbit, a rebbe titkárát, elmondtam neki problémámat és azt is, hogy a rebbe tanácsát szeretném kérni. Néhány perc múlva megcsörrent a telefon.- A rebbe azt üzeni, hogy a következőket mondd a lánynak: egy brooklyni zsidónak nem jön álom a szemére, mert ő egy nem zsidóhoz akar feleségül menni. Zavarba jöttem, és nem is fogtam fel Hodakov rabbi szavainak jelentését.- Ki az a zsidó? - hebegtem. Ekkor meghallottam a rebbe hangját. - Mendel Schneersohnnak hívják. Visszatettem a kagylót. Egyre kevésbé értettem. Tegyem azt, amit a rebbe javasóit? A lány minden bizonnyal kinevet és becsapja orrom előtt az ajtót. Egész éjszaka ezen töprengtem, s végül úgy döntöttem, hogy követem a rebbe tanácsát. Talán mégis sikerül megmenteni egy zsidó lelket! Meg különben is, legföljebb egy kis csorba esik büszkeségémén. Másnap reggel becsöngettem a lányhoz. lála után, a Chábád-Lubavics mozgalom vezetője lett. Időrőlidőre kikérte a Rebbe véleményét, tanácsát a munkája során felmerülő nehézségek leküzdéséhez. Néhány évvel Brazíliába érkezése után Schwartz rabbi ismét a rebbe tanácsát kérte egy bizonyos dologban. Ez az eset értette meg vele, hogy a rebbe mennyire szívén viseli népe sorsát. Schwartz rabbi később elmesélte a történetet egy lubavicsi chászidnak, akivel együtt utazott New Yorkba. Történt egyszer, kezdte a rabbi, hogy az iskolámba járó egyik diák szülei felhívtak és arra kértek, hadd beszélhessenek velem. Ugyan máskor is felhívtak már, a szülők hangjából kicsengő aggodalom arra figyelmeztetett, hogy valami komoly dologról lehet szó, éppen ezért még aznap estére meghívtam őket lakásomba.- Nem a fiúnk miatt jöttünk - kezdte az apa, miután helyet foglaltak a nappaliban -, aki nagyon jó tanuló, hanem legidősebb lányunk miatt, aki még azelőtt elköltözött tőlünk, mielőtt ön ideérkezett. Tudja, rebbe, mi nem nagyon tartjuk a vallást, de mindamellett fontos számunkra, hogy gyermekeink megőrizzék zsidó identitásukat, és éppen ezért írattuk fiúnkat a zsidó iskolába. Ami jövetelünk okát illeti - folytatta -, lányunk nemrég tudomásunkra hozta, hogy beleszeretett egy nem zsidóba és hozzá akar menni feleségül. Megpróbáltuk lebeszélni, de bármit mondtunk, bármennyire könyörögtünk, nem sikerült meggyőznünk. Már nem is hajlandó erről beszélni velünk. Segítsen rajtunk! Hátha meg tudja értetni vele, hogy ezzel elárulja népét, szüleit és saját idéntitását is!- Gondolják, hogy hajlandó találkozni velem? - kérdeztem. Chaim Tzvi Schwartz eredetileg nem tartozott a lubavicsi chászidokhoz. A háború előtt családja a munkácsi rebbe híve volt, de 1946-ban mégis az akkori lubavicsi rebbéhez, Joszéf Jichák Schneersohn rabbihoz fordult útmutatásért. Schwartz rabbi egész családja és az a világ, melyben a háború előtt élt, elpusztult a Holocaustban. A rabbi a háború után kivándorolt Amerikába, de nem tudta, mihez kezdjen.- Beszélj a vejemmel, Menachem Mendel Schneersohn rabbival - tanácsolta a rebbe, majd megáldotta. A rebbe veje azt javasolta, hogy Schwartz rabbi költözzön egy bizonyos brazil városba.- Miért pont Brazíliába? - kérdezte.- Nagyon sok zsidó menekült oda, telepedett le ott - hangzott a válasz. - A népűnkét ért sorscsapás miatt legtöbb hitsorsosunk még a legalapvetőbb zsidó ismereteknek is híján van. Sokan asszimilálódtak és vegyesházasságban élnek. Minden Tórában jártas zsidónak kötelessége, hogy megakadályozza népünk spirituális felbomlását, és elősegítse hithű és tanult zsidó közösségek felépítését. Schwartz rabbi elfogadta a megbízatást, Brazíliába költőzött és zsidó iskolát alapított. Nagy-nagy nehézségek árán előteremtette a szükséges pénzforrásokat, és meggyőzte a szülőket, hogy gyermekeiket járassák zsidó iskolába. Az évek során Schwartz rabbit megelégedéssel töltötte el az iskola sikere, és az is, hogy tanítványai segítségével szeme láttára jött létre egy büszke, elkötelezett zsidókból álló közösség. Schwartz rabbi továbbra is kapcsolatban maradt azzal az emberrel, aki Brazíliába küldte és aki időközben, apósa ha- * • Kiadja a Chabad-Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület • Published weekly by Chabad- Lubavitch - The Jewish Heritage Center of Hungary • 1075 Budapest, Wesselényi u. 4. I./l. • Telefon: (361) 268-0183 • Felelős kiadó: Rabbi Baruch Oberländer • Főszerkesztő: Naftali Kraus • Olvasószerkesztő: Gergely István • ISSN 1416-4604 • Előfizetési dijak: 1 évre 1900 forint; 1/2 évre 1000 forint • A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük, ne dobja el! Gut Sábesz Megjelenik hetente
