Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-11-01 / 40. szám

Ára: 35 Ft ג ו ט ש ב ת KIADJA: CHABAD-LUBAVICS ZSIDÓ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI EGYESÜLET Gyertyagyújtás Budapesten: 17.39 • גח תוכוסה • A második este: 18.42 HÉTRŐL HETRE Felhőbe burkolt ünnepi sátor izukkot héberül, többes számban, kunyhókat, sátrakat elent. Szukkot, a Sátoros ünnep héber neve, az ünnep !gyík megnyilvánulási formáját jelzi. Szukkotkor a zsi­­ló ember elhagyja állandó lakását, ideiglenes sátorba :öltözik, ott étkezik - sokan ott is alszanak és ezzel esz eleget vallási kötelességének. ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ Csökken a zsidó adakozás Az Izraelnek jutatott amerikai segélyalapok forradalmi váltó­­záson mentek át, aminek követ­­keztében a United Jewish Ap­­peal (ÚJA), amely évtizedekig az izraeli adományok fő közve­­títője volt, elvesztette jelentősé­­gét, mivel az adományok nagy része ma már nem e szervezet útján érkezik az országba. Ez az egyik következtetés, amit Jack Wetheimer pro­­fesszor, a New York-i Zsidó Teológia Szeminárium kor­­mányzója vont le ״Mai irány­­zatok az amerikai zsidó ember­­baráti tevékenységben” című most megjelent tanulmányá­­ban. Kimutatta, hogy az ÚJA- n kívül kétszer annyi adomány érkezik Izraelbe, mint annak közvetítésével. A UJA-n kívüli szervezetek (különböző baráti társaságok) speciális izraeli se­­gélyirodákat hoztak létre. Ezek a szervezetek 1995-ben 690 millió dollár adományt jutattak Izraelbe, amíg az ÚJA csak 369,2 milliót. A két évvel még az ameri­­kai zsidóság 4,2-4,4 milliárd dollárt adott izraeli célokra. Az UJA-n keresztül érkező adó­­mányok 50 %-ról 42 %-ra es­­tek a 80-as években. Az ÚJA 1994-ben az Izraelnek szóló adományoknak már kevesebb, mint 40%-át közvetítette. Má­­sik tendencia, a professzor sze­­rint, hogy az amerikai zsidó­­ság, ahelyett, hogy Izraelnek (folytatás a 3. oldalon) kor, amikor már hideg őszi sze­­lek fújnak. Zsidó szokás, hogy Jóm Ki­­pur kimenetele után, alighogy ettünk valamit, elkezdjük az ünnepi sátrat, a Szukkát épí­­teni, hogy meglegyen a két ünnep közötti folyamatosság. A zsidóság gyakorlásában nincs egy percnyi szünet sem, alighogy befejezünk egy micvát, máris itt a következő. Nincs légüres tér... Az ünnepi csokor jelentősége ״És vegyétek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vi­­gadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át” (3Mózes 23:40.). A Szűk­­kot, a sátoros ünnep - egyi­­ke a három za­­rándokünnep­­nek. Ezek a zsidóság leg­­vidámabb és legszínesebb ünnepei, amelyeken vi­­gadni micve, parancsolat. A csokor négyfajta nö­­vényből (árbáá minim) áll: et­­rog (citrusgyü­­mölcs), luláu (pálmaág), há­­dász (mirtusz­­ág), árává (fűz­­faág). A cső­­korra az ün­(folytatás a 2. oldalon) állandó, jól fűthető lakását, és kimegy a szabadba, egy ideig­­lenes tákolmányba, mivel ez Isten parancsa. Nem nyáron teszi ezt, amikor talán kellemes lenne kint hűsölni, hanem ak­Kz ünnepi sátor - a Szűkké ״magyarul” Szűke) - jelkép, tz írás tanúsága szerint az )rökkévaló azzal indokolta azt parancsát, hogy hét napon eresztül sátorban üljünk, hogy Sátrakban lakattam Izra-1 fiait, amikor kihoztam !két Egyiptom országé­­■ól” (3Mózes 23:43.). A Tál­­ludban (Szukká 11b.) vita plyik arról, milyen sátrakról an itt szó? Az egyik tanaita zerint valóságos sátrakról, eiglenes lakhelyről van szó, lyanról, mint amilyenben a eduin pusztalakók élnek ma­­apság is. Egy másik tanaita :érint azonban ״szellemi sát­­ík”-ról van szó (ánáné áuod), dicsfelhőkről amelyek-2 az Örökkévaló mintegy be­­urkolta az Egyiptomból kivo­­juló héber törzseket, hogy 1egóvja őket az ellenségtől, etve az időjárás viszontagsá­­bitói. így vagy úgy - azóta, ■bbezer éve, a zsidó ember jm mond le arról hogy Szűk­­rtkor, amely egyébként a há­­>m zarándokünnep egyike mikor Izraelben már hűvösö­­k az idő és külföldön már Jóságos hideg van) elhagyja CU4+CT7 Amos Imre: Ünnepi csokor

Next

/
Thumbnails
Contents