Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-03-01 / 37. szám

Férfiak és nők: Egyesült erővel A férfi és a nő olyan, mint a tűz. Ha köztük van az Örökkévaló, egyesülnek, ha nem, fölemésztik egymást.- Talmud, Szotá 17a. Több ezer évnyi férfiuralom után eljutottunk a nők korának küszöbére, mikor a nők egész kiválóságukban megmutatkozhatnak, és az egész világ felismeri a férfi és nő közötti harmóniát.- A Rebbe mozása, beavatkozása és visszaélése formálta és torzította. Sok férfi arra használja erejét, hogy uralkodjon a nő­­kön, s hogy visszaéljen a pozíciójával. Közben a nőkben, akik már nagyon sze­­retnék letenni a magukét a társadalom asztalára, egyre gyülemlik a tehetetlen harag. Ennek következményeként egyes nők - magabiztosságuk megőrzé­­se érdekében - agresszívekké válnak. Hogyan tehetünk rendet ebben a zűrzavarban, hogyan tárhatjuk fel a torzult nézetek mögött rejlő valódi nőt és férfit? Ehhez mindenekelőtt azt kell megértenünk, miért teremtett az Örök­­kévaló nőt és férfit. Egy gépezet két alkatrésze Sokan így teszik fel a kérdést: egyen­­lőnek teremtette-e az Örökkévaló a férfit és a nőt? Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy egy mérnök egyen­­lőnek alkotta-e meg egy gépezet két alkatrészét: lehet, hogy az alkatrészek teljesen elütnek egymástól, •de a gépe­­zet, bármelyik hiánya esetén, leállna vagy rosszul működne. Miként a Böl- j esek állítják: ״Az Örökkévaló semmit sem teremtett fölöslegesen.” Fel kell hát ismernünk, hogy férfi és nő két egyenlő lényként teremtetett, de ki-ki a maga szerepét játszva, ugyanazon cél felé igyekszik. Annak érdekében, hogy megértsük a nő és a férfi természetének lényegét, félre kell tennünk emberi szubjektivitá­­sunkat, s meg kell próbálnunk az Örök­­kévaló szemével látni. Minden ember, férfi és nő ugyanazért a célért terem­­tetett: hogy testüket-lelküket egybeol­­vasztva magukat jobbá, a világot pedig megszenteltebbé tegyék. Az Örökkéva­­ló szolgálatában egyáltalán nincs kü­­lönbség nő és férfi közt; a különbség csupán abban a módban mutatkozik, ahogyan ez a szolgálat megnyilvánul. Férfinak és nőnek más-más eszkö­­ze van ahhoz, hogy elvégezzék közös feladatukat. Testi, érzelmi és pszicho­­lógiai különbségük az Örökkévaló által rájuk ruházott eltérő spirituális külde­­tésből fakad. Ha mindannyian ugyan­­arra a szerepre teremttettünk volna az életben, nem lenne szükség oly sokfé­­le feladatra. Az Örökkévaló egyetlen egység­­ként teremtette, aztán kettéosztotta az emberi nemet: ״egyetlen teremtmény két arccal”. Amiképpen minden ember két részből, testből és lélekből áll - amelyeket meg kell tanulnunk teljesen összehangolni -, ugyanolyan két eleme az emberi nemnek a férfi és a nő. Férfi és nő egysége legmélyebben a házasság keretein belül nyilvánul határozzuk meg magunkat, nagyban meghatározza, kik vagyunk és miként éljük az életünket. A mai társadalom még csak most kezdi feltárni a férfi és nő közötti valós különbségeket. A nyilvánvaló fizikai különbségek mellett a nők és férfiak gondolkodásmódjában, beszédében és viselkedésében is mutatkozik másság. Ezek egy része a társadalmi körűimé­­nyekkel magyarázható, mások azon­­ban az illető nem veleszületett jellem­­zőire vezethetők vissza. Férfinak, nőnek nehéz feladat ma­­napság őszintén szembenéznie azzal, hogyan viszonyul saját neméhez. A határok egyre jobban elmosódnak. A férfiak és a nők látszólag egyenlők. De vajon csakugyan azok-e? Hatalmas azonossági válság időszakát éljük: az egyenlőségre való törekvés jegyében mindkét nem sokat feláldozott kivéte­­lezettségéből. Iskolában, munkában és közösségben a férfiak és a nők csak­­nem teljes egyenjogúságot élveznek, aminek eredményeként sokasodnak az azonosságukra illetve különbségeikre vonatkozó kérdések. A társadalomba s főként a munkaerőpiacba történő beilleszkedés érdekében férfi és nő egyaránt gyakran tanúsít egyéniségét elfojtó magatartást. Önmaguk védelme érdekében időnként túlzottan agresszi­­vek, máskor - mindenkinek kedvére tenni akarván - túlzottan passzívak. A nemek szerepéről kialakult néze­­teinket hosszú évek társadalmi progra-A Rebbe a modem feminista moz­­galmat jóval megelőzve, messze­­menő megértéssel írta körül a mai nő szerepét. 1952-53-ban meg­­alapította a Lubavicsi Nők Szerve­­zetét (Lubavitch Women's Organi­­sation), amely bátorította és biztat­­ta a női hangot. A Szervezet tan­­folyamokat indított, műhelyeket, társadalmi programokat szervezett, kiadványokat publikált. A Rebbe évente több alkalom­­mai külön is szólt a közösség női tagjaihoz, s arra ösztönözte őket, hogy vállaljanak tevékeny szerepet az oktatásban és a magasabb érté­­kék fenntartásában. Nézete szerint mindez több, mint a nők elidege­­níthetetlen joga: ez a nőknek a kötelessége. A Rebbe 1975-ben kampányt hirdetett annak érdekében, hogy a zsidó asszonyok és lányok péntek esténként gyújtsák meg az előírá­­sós szombati gyertyát. Tanítása szerint az elharapódzott lelki sötét­­séggel szemben a lehető legtöbb világossággal kell fölvenni a küzdel­­met. ״Gondoljatok csak bele, mennyi fény tevődik a világhoz minden péntek este felé - mondot­­ta -, mikor világszerte zsidó asszo­­nyok és lányok meggyújtják e gyér­­tyák millióit.” Egyenlőség Napjaink egyik legélesebb és vitatot­­tabb témája, a férfi és a nő viszonya. A férfiak uralta hierarchia hosszú­­hosszú évei után a nők elszántan törek­­szenek arra, hogy igazságos és egyen­­lő elbánásban legyen részük munkahe­­lyen, iskolában, a kormányzatban és a családban - vagyis az élet egészében. Vajon véget ér-e egyszer ez a tusa, vagy férfi és nő örökös konfliktusra ítél­­tetett? Hol húzódnak e viszály gyökerei? Sürgető kérdések ezek, mivel az, hogy férfiként illetve nőként, hogyan 2 Rabbi Menachem M. Schneerson A REBBE SZAVA

Next

/
Thumbnails
Contents