Egység, 1997 (28-31. szám)

1997-04-01 / 28. szám

Egység A közepesek könyve 7. ' • * די Tanja -írta a ljadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordítási kísérlete az isteni értelem között]; már amit képes fel­­fogni és megérteni a Tóra tudományából, mindenki a maga esze és felfogóképessége szerint. Ez egy csodálatos egyesülés, amihez fogható tökéletes összeolvadás nincs az anya­­gi dolgok között. Erre utal a ״felfogás” kife­­jezés amit Elijáhu használ és amit az írás úgy mond, hogy ״A tanod a bensőmben van”. A Tóra tanulást azért nevezik ״élelemnek”, mert az Belső Fény, a parancsolatokat pe­­dig ״öltözeteknek”, mert azok Külső Fények. Bölcseink azért mondják, hogy ״a Tóra-tanú­­lás egyenértékű az összes parancsolattal", mi­­vei a parancsolatok csupán ״öltözetek”, míg a Tóra, elmélyült tanulása közben, ״öltő­­zet” és ״élelem” egyszerre. [Rabbi Menáchem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és megjegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidiz­­mus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Sné­­ur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapí­­tója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzeteket, fogalmak magyarázatát és a [betol­­dásokat] a fordító írta. A ötödik fejezet dióhéjban: RSZ elma­­gyarázza ebben a fejezetben a Tóra tanulásá­­nak és értésének csodálatos és végtelen fel­­sőbbrendűségét a gyakorlattal, a tevőleges micvákkal szemben. Ugyanis, a gyakorlati, szóbeli illetve tevőleges micvák esetében az Örökkévaló ״felöltözteti” a lelket, ezzel szem­­ben a Tóra tanulásával és megértésével, amel­­lett, hogy az ész és felfogás ״beöltözik” az isteni bölcsességbe, az Isteni bölcsesség is bennefoglaltatik abban, amit az ész felfog jva­­gyis kölcsönhatás áll fenn az emberi ész és mond ״hátulról”,18 indirekt módon kapja azt. [Ez úgy történik, hogy a szentség átalakul, azaz] fokozatról fo­­kozatra alászáll, sok-sok ezer lépésben, a világok alászál­­lásával,19 az ok-okozat ál­­tál,20 sok ״összehúzódás­­sál”.21 A sok összehúzódás révén addig csökken le a fény és az életerő, míg annyira össze nem húzó­­dott, hogy lehetővé válik számára ״beöltözni”, galuti módra [kényszerűen]22 abba a bizonyos ״önálló” dolog­­ba, hogy azt éltesse, és sem­­miből valamivé tegye, ne­­hogy visszakerüljön az a tö­­kéletes semmi állapotába, amelyben volt, mielőtt meg­­teremhetett volna23. Ezért nevezzük ezt a vi­­lágot [ami amellett, hogy anyagi, alantas is24] minden tartozékával együtt a Kli­­pót25 és aSzitrá Achrá vilá­­gának, és ez az oka annak, hogy a világ dolgai durvák és rosszak,26 és a gonoszok uralkodnak rajta, ahogy ezt az Ec Chájim írja, a 42. ka­­púban, a 4. fejezet végén. Megjegyzés (Hágáhá) [Itt RSZ megmagyarázza, hogy világunkat a Klipot és Szitrá Achrá világának ne­­vezi,] annak ellenére, hogy [Isten mindenütt jelen van, és ez alól világunk sem kivétel; vagyis - a Kábbálá értelme­­zése szerint27 -] a ״Végtelen Fény” beragyogja a Négy Világnak - az Enamáció, Te­­remtés, Alkotás és Cselek­­vés világának (Ácilut, Briá, Jöcirá, Aszijá) - mind a Tíz Szféráját és általuk a mi anyagi világunkat is. [Vagyis a ״Végtelen Fény” jelenléte nem áll ellentétben azzal, hogy világunk a Klipot és Szitrá Achrá világa, hiszen a szentség itt csak kénysze­­rűen (gáluti módon) van je­­len (Weinberg: Siurim).] Megjegyzés vége [Eddig a Klipotról csak álta­­lánosságban volt szó, itt és a következő fejezetben rész­­letes leírása következik.] a szentség oldala?] A szent­­ség oldala egyedül az, ahol az Örökkévaló szentsége la­­kozik és ahova az kiterjed,10 és az Örökkévaló csakis olyan dolgokban ״lakozik” amelyek teljesen alárendelik Neki magukat, vagy tényle­­gesen mint az égi angya­­lók,11 vagy potenciálisan mint minden egyes zsidó ezen a világon, hiszen nekik megvan a lehetőségük [lelki­­erejük] ahhoz, hogy semmi­­nek tekintsék önmagukat az Örökkévalóval szemben,12 azáltal, hogy életüket áldoz­­zák az Ő Neve megszente­­léséért.13 Emiatt14 mondták Böl­­cseink,15 hogy ha csak egy zsidó is ül magában és Tó­­rát tanul, az isteni Dicsfény beragyogja őt stb., és ״min­­denütt ahol tíz zsidó együtt van - ott állandóan jelen van az isteni Schiná".16 Ezzel szemben, aki, vagy ami nem veti magát alá az isteni Akaratnak és nem tart­­ja magát semminek vele szemben, hanem magát egy önálló létező valóságnak te­­kinti, az nem részesül abban, hogy életereje egyenesen az Örökkévaló Szentségétől származzon, a szentség bel­­ső valójából, lényegéből, magjából,17 hanem úgy­dik, bosszankodik, hasonló a helyzet a dicsekvéssel és más tulajdonságokkal is. A [fentemlített] tíz tisztá­­tálán szférának [is megvan­­nak a maga ״öltözetei” és így] ha az ember gondol rá­­juk, beszél róluk vagy tevő­­legesen alkalmazza őket, ak­­kor fejének gondolatait, szá­­jának szavait, kezének és más testrészeinek tetterejét - a ״tisztátalanság öltözetei­­nek” nevezzük, mert bennük ölt testet a tíz tisztátalan szfé­­ra, a cselekvés, a beszéd, il­­letve a gondolat pillanatá­­ban. Ideértendők mindazon cselekvések amik a ״nap alatt”, történnek [vagyis minden világi cselekvés], amik mind-mind ״hiábavaló­­ság és szélhajhászás”7 vagy ahogy a Zóhár is írja Bösá­­lách szakaszában, ez nem más mint a ״szellem lerom­­bolása” .8 Ugyanígy [a tettek­­hez hasonlóan] van ez min­­den olyan beszéddel és gon­­dolattal is ami nem az Örök­­kévalónak, az Ő akaratának és szolgálatáanak van szén­­telve [ezek mind a szitrá áchrához tartoznak], hiszen a szitrá áchrá kifejezés je­­lentése ״a másik oldal”, [minden] ami nem a szent­­ség oldala.9 [Felmerül itt a kérdés: Mi Hatodik fejezet Minden tíz zsidónál ott az Isten ״Azt is, ezt is Isten csinál­­ta”.1 Ugyanúgy, ahogy az isteni lélek tíz szent szférá­­ból2 ered és három szent ״öltözetben” jelenik meg [il­­letve jut kifejezésre] ugyan­­így [a másik,] a szitrá áchrá­­ból3 lévő lélek, ami a Nógá nevű klipából származik,4 és ami az ember vérében jut kifejezésre [ez a másik lélek is tíz részből áll], a tisztáta­­lanság Tíz Koronájából.5 Ezek a hét rossz tulajdonság - amely a négy fentemlített6 negatív elemből ered -, to­­vábbá az ész, ami életre hív­­ja [jobban mondva ״előhív­­ja”] őket (a rossz tulajdonsá­­gokat) és ami maga is három részre oszlik, Bölcsességre, Értelemre és Tudásra, a tu­­lajdonságok forrásaira. Hi­­szén az [ember rossz] tulaj­­donságai arányosak az értei­­mével. [Hogy a tulajdonsá­­gok az ész alapján méretnek, az a bizonyítéka], hogy pl. egy gyermek olcsó és apró dolgok iránt vágyakozik, azokat szereti, mivel értelme [még] ״kevés” ahhoz, hogy értékesebb dolgokat kíván­­jón. Ugyanígy a gyermek minden apróságon feldühö­4

Next

/
Thumbnails
Contents