Egység, 1997 (28-31. szám)
1997-04-01 / 28. szám
Egység A közepesek könyve 7. ' • * די Tanja -írta a ljadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordítási kísérlete az isteni értelem között]; már amit képes felfogni és megérteni a Tóra tudományából, mindenki a maga esze és felfogóképessége szerint. Ez egy csodálatos egyesülés, amihez fogható tökéletes összeolvadás nincs az anyagi dolgok között. Erre utal a ״felfogás” kifejezés amit Elijáhu használ és amit az írás úgy mond, hogy ״A tanod a bensőmben van”. A Tóra tanulást azért nevezik ״élelemnek”, mert az Belső Fény, a parancsolatokat pedig ״öltözeteknek”, mert azok Külső Fények. Bölcseink azért mondják, hogy ״a Tóra-tanúlás egyenértékű az összes parancsolattal", mivei a parancsolatok csupán ״öltözetek”, míg a Tóra, elmélyült tanulása közben, ״öltőzet” és ״élelem” egyszerre. [Rabbi Menáchem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és megjegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzeteket, fogalmak magyarázatát és a [betoldásokat] a fordító írta. A ötödik fejezet dióhéjban: RSZ elmagyarázza ebben a fejezetben a Tóra tanulásának és értésének csodálatos és végtelen felsőbbrendűségét a gyakorlattal, a tevőleges micvákkal szemben. Ugyanis, a gyakorlati, szóbeli illetve tevőleges micvák esetében az Örökkévaló ״felöltözteti” a lelket, ezzel szemben a Tóra tanulásával és megértésével, amellett, hogy az ész és felfogás ״beöltözik” az isteni bölcsességbe, az Isteni bölcsesség is bennefoglaltatik abban, amit az ész felfog jvagyis kölcsönhatás áll fenn az emberi ész és mond ״hátulról”,18 indirekt módon kapja azt. [Ez úgy történik, hogy a szentség átalakul, azaz] fokozatról fokozatra alászáll, sok-sok ezer lépésben, a világok alászállásával,19 az ok-okozat áltál,20 sok ״összehúzódássál”.21 A sok összehúzódás révén addig csökken le a fény és az életerő, míg annyira össze nem húzódott, hogy lehetővé válik számára ״beöltözni”, galuti módra [kényszerűen]22 abba a bizonyos ״önálló” dologba, hogy azt éltesse, és semmiből valamivé tegye, nehogy visszakerüljön az a tökéletes semmi állapotába, amelyben volt, mielőtt megteremhetett volna23. Ezért nevezzük ezt a világot [ami amellett, hogy anyagi, alantas is24] minden tartozékával együtt a Klipót25 és aSzitrá Achrá világának, és ez az oka annak, hogy a világ dolgai durvák és rosszak,26 és a gonoszok uralkodnak rajta, ahogy ezt az Ec Chájim írja, a 42. kapúban, a 4. fejezet végén. Megjegyzés (Hágáhá) [Itt RSZ megmagyarázza, hogy világunkat a Klipot és Szitrá Achrá világának nevezi,] annak ellenére, hogy [Isten mindenütt jelen van, és ez alól világunk sem kivétel; vagyis - a Kábbálá értelmezése szerint27 -] a ״Végtelen Fény” beragyogja a Négy Világnak - az Enamáció, Teremtés, Alkotás és Cselekvés világának (Ácilut, Briá, Jöcirá, Aszijá) - mind a Tíz Szféráját és általuk a mi anyagi világunkat is. [Vagyis a ״Végtelen Fény” jelenléte nem áll ellentétben azzal, hogy világunk a Klipot és Szitrá Achrá világa, hiszen a szentség itt csak kényszerűen (gáluti módon) van jelen (Weinberg: Siurim).] Megjegyzés vége [Eddig a Klipotról csak általánosságban volt szó, itt és a következő fejezetben részletes leírása következik.] a szentség oldala?] A szentség oldala egyedül az, ahol az Örökkévaló szentsége lakozik és ahova az kiterjed,10 és az Örökkévaló csakis olyan dolgokban ״lakozik” amelyek teljesen alárendelik Neki magukat, vagy ténylegesen mint az égi angyalók,11 vagy potenciálisan mint minden egyes zsidó ezen a világon, hiszen nekik megvan a lehetőségük [lelkierejük] ahhoz, hogy semminek tekintsék önmagukat az Örökkévalóval szemben,12 azáltal, hogy életüket áldozzák az Ő Neve megszenteléséért.13 Emiatt14 mondták Bölcseink,15 hogy ha csak egy zsidó is ül magában és Tórát tanul, az isteni Dicsfény beragyogja őt stb., és ״mindenütt ahol tíz zsidó együtt van - ott állandóan jelen van az isteni Schiná".16 Ezzel szemben, aki, vagy ami nem veti magát alá az isteni Akaratnak és nem tartja magát semminek vele szemben, hanem magát egy önálló létező valóságnak tekinti, az nem részesül abban, hogy életereje egyenesen az Örökkévaló Szentségétől származzon, a szentség belső valójából, lényegéből, magjából,17 hanem úgydik, bosszankodik, hasonló a helyzet a dicsekvéssel és más tulajdonságokkal is. A [fentemlített] tíz tisztátálán szférának [is megvannak a maga ״öltözetei” és így] ha az ember gondol rájuk, beszél róluk vagy tevőlegesen alkalmazza őket, akkor fejének gondolatait, szájának szavait, kezének és más testrészeinek tetterejét - a ״tisztátalanság öltözeteinek” nevezzük, mert bennük ölt testet a tíz tisztátalan szféra, a cselekvés, a beszéd, illetve a gondolat pillanatában. Ideértendők mindazon cselekvések amik a ״nap alatt”, történnek [vagyis minden világi cselekvés], amik mind-mind ״hiábavalóság és szélhajhászás”7 vagy ahogy a Zóhár is írja Bösálách szakaszában, ez nem más mint a ״szellem lerombolása” .8 Ugyanígy [a tettekhez hasonlóan] van ez minden olyan beszéddel és gondolattal is ami nem az Örökkévalónak, az Ő akaratának és szolgálatáanak van széntelve [ezek mind a szitrá áchrához tartoznak], hiszen a szitrá áchrá kifejezés jelentése ״a másik oldal”, [minden] ami nem a szentség oldala.9 [Felmerül itt a kérdés: Mi Hatodik fejezet Minden tíz zsidónál ott az Isten ״Azt is, ezt is Isten csinálta”.1 Ugyanúgy, ahogy az isteni lélek tíz szent szférából2 ered és három szent ״öltözetben” jelenik meg [illetve jut kifejezésre] ugyanígy [a másik,] a szitrá áchrából3 lévő lélek, ami a Nógá nevű klipából származik,4 és ami az ember vérében jut kifejezésre [ez a másik lélek is tíz részből áll], a tisztátalanság Tíz Koronájából.5 Ezek a hét rossz tulajdonság - amely a négy fentemlített6 negatív elemből ered -, továbbá az ész, ami életre hívja [jobban mondva ״előhívja”] őket (a rossz tulajdonságokat) és ami maga is három részre oszlik, Bölcsességre, Értelemre és Tudásra, a tulajdonságok forrásaira. Hiszén az [ember rossz] tulajdonságai arányosak az érteimével. [Hogy a tulajdonságok az ész alapján méretnek, az a bizonyítéka], hogy pl. egy gyermek olcsó és apró dolgok iránt vágyakozik, azokat szereti, mivel értelme [még] ״kevés” ahhoz, hogy értékesebb dolgokat kívánjón. Ugyanígy a gyermek minden apróságon feldühö4
