Egység, 1997 (28-31. szám)
1997-04-01 / 28. szám
Egység Schintá bögálutának a Schiná száműzetésének (M. Chálámis: Nötiv láTánjá). [23] A rossz is a semmiből - ex nihilo - lett teremtve, akárcsak bármi más a világon (Mindéi). [24] Mivel nagyon eltávolodott a szentség forrásától (Á. Steinsaltz). [25] Valaminek héja-burka (lásd Fogalmak, Egység 19. szám). [26] Steinsaltz megjegyzi, hogy RSZ itt felrajzolt világképe - a látszat ellenére - ״nem feltétlenül pesszimista, mivei van kiút, a világ javítható, míg az jó és szent nem lesz”. [2 7] Ec Chájim 43. kapu; 47. kapu 2. fejezet és Széf er Gilgulim 20. fejezet. [28] Amiket már említett az első fejezetben. [29] Fák gyűmölcse, amelyek élvezetét a Tóra az első három évben tiltja -3M& zes 19:23. [30] Az Éc Chájimban. [31] Tehát, a vétekben fogant, tilalmas gondolat, beszéd és cselekvés, a legalacsonyabb rendű klipákból ered, míg az ún. ״ösztön-lélek” (nefes háböhámit) a nogá klipából származik, amiben jó is van (ld. első fejezet, és ahogy ezt RSZ kifejti a továbbiakban). Ebből következik, hogy az ún. klipé ״öltözetei” alacsonyabb rendűek mint az ״ösztönlélek” maga, és lealacsonyítják azt. Hasonlóképpen az isteni lélekhez, amit annak öltözetei (a Tóra tanulása, stb.) felemelnek. Ez a pontos értelme az ״azt is, ezt is” kifejezésnek, ami bevezeti ezt a fejezetet (Weinberg-Siurim). minden mellékes sallang nélkül. [18] Achorájim - hátulról. Maga a fogalom eredete az Ec Chájim ban található (34. kapu, 1.), de RSZ szerint, arról van szó, hogy amikor valaki ad valamit a haragosának, akit nem szeret és látni sem akar, akkor azt hátradobja, a vállán keresztül, miközben rá sem tekint (ld. a 22. fejezetet). [19] Ld. a 4. fejezet 5. jegyzetét {Egység 26. szám). [20] Ok-okozat - ilá vöálul . Minden szint okozata a belőle származó, eggyel alacsonyabb szintnek. [21] Az összehúzódás, amikor a Schiná ״csökkenti magát” (ld. cimcum az Egység 20. számában a Fogalmakban) olyannyira, hogy elvész a kapcsolat az egymást követő fokozatok között (Weinberg: Siurim). Ezért ez a fajta leereszkedés jelentősebb, mint az ilá uöálul (ld. fentebb), hiszen abban az esetben érezhető marad a kapcsolat a fokozatok között. [22] A gálut alatt azt érti itt RSZ, hogy az isteni életerő ״rosszul érzi magát" abban, amit éltet, mivel az nem ismeri el Isten egyedüliségét, és magát valaminek tartja. Ahogy a gálut (száműzetés) olyan hely ahol az ember nem akar lenni, de kénytelen, így van ez a Schinával is (A. Steinsaltz). Továbbá ahogy a galutból az ember ki akar szabadulni és várja a megváltást, úgy az ember feladata kigyomlálni a rosszat és ezzel végetvetni a kabbalisztikus és chászid irodalomban a ״vagy-vagy” elve érvényesül. Nemcsak a Tóra páráncsolatainak megszegése helytelen, hanem minden olyan - ártatlannak tűnő - dolog is, ami nem egyértelműen az Istenért van. Aki nem veti magát alá maradéktalanul Istennek, az már a Szitrá Áchrához, a ״másik oldalhoz” tartozik. Azaz,,aki nem velünkaz ellenünk” (A.S.). [10] A megszentelt dolgok (fogalmak, tárgyak, kegyszerek) szentsége nem fontosságukból ered, hanem az Örökkévaló szentségének visszfénye (Á.S.). [11] Egy ismert Midrás szerint vannak angyalok, akik azért - és arra - teremtetnek, hogy egyszer életükben zengjék az Örökkévaló dicséretét és utána azonnal megszűnnek létezni. [12] Ez a fogalom - héberül bitül- az önmegtagadás művészete - ami korántsem könnyű - állandóan visszatérő téma a chászid irodalomban. [13] Ahogy ezt a továbbiakban (25. fejezet) kifejti a szerző: ha egy zsidót kényszeríteni próbálnak, hogy megtagadja Istent - akár életét is feláldozza, hogy ezt elkerülje. [14] Mivel minden zsidónak megvan a lehetősége és az adottsága, hogy magát semmivé tegye az Isten előtt. [15] Atyák 3:6 [16] Talmud, Szánhedrin 39a. [17] Máhut vöácmut, a kabbalisztikus terminológiában a dolog belső magja, vagyis a lényeg lényege, Azonban [maga] a Klipot is két részre oszlik - egyik alacsonyabb szintű a másiknál. Az alacsonyabbik fokozat, az a három teljesen tisztátalan Klipá,28 amelyben semmi jó sincs. Ezékiel látomásában ezeket ״forgószélnek”, ״sötét felhőnek” [és ״cikázó tűznek”[ nevezi. Ezekből erednek a világ pogány népeinek lelkei és testűk is, továbbá a tisztátalan élőlények lelke és teste, vagyis azoké amelyeknek élvezete [a Tóra szerint] tilos, valamint az összes tiltott növényé, mint pl. az Or/d29 vagy a szőlőbe vetett másfajta mag (Kiláj Hákerem), ahogy ezt az Ec Chájim írja (49. kapu, 6. fejezet). Úgyszintén minden olyan cselekedet, beszéd és gondolat életereje, amely a 365 tiltó parancsolat valamelyikébe, vagy valamelyikének egy Háláchá-beli ágazatába ütközik, ahogy ez meg van írva ugyanott,30 az ötödik fejezetben.31 Jegyzetek [1] Prédikátor (Kohelet) 7:14. (A teljes idézet: ״A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy azt is, ezt is Isten csinálta. ”) Ld. Zóhár 3:47b. Kabbalisztikus jelentése mottóvá vált a a jó és a rossz közötti párhuzam kifejezésére (Mindéi). [2] Ld. a 3. fejezetben. [3] Magyarázatát ld. alább. [4] Nógá - a Kábbálában: ״fénylő Kiipa”, amely nem távolodott el annyira az Istenségtől mint a többi Klipá és ennélfogva jó és rossz is vegyül benne. Szó szerint: Vénusz, vagyis a legfényesebb bolygó az égen. [5] Ld. Zóhár, 3:41a.; 70a. A Klipá tíz jellemzőjét nevezzük a tíz Koronának. A kifejezés megjelenik Chájim Vitái műveiben is. [6] Tűz, víz, szél, por, ld. az első fejezet végén. [7] Prédikátor 1:14. A röut-ruách fordítása leginkább a Zóhár interpretációja alapján érthető. [8] A hiábavalóság demonstrálása az, ha valaki a szél után fut. A ״szellem lerombolása” alatt az isteni éltető erő tisztátalanság általi megszakítását kell érteni (R. Adin Steinsaltz). [9] Vagyis, a szentség oldala és a ״másik oldal” között nincsen ״senki földje”, nem úgy mint a Háláchában ahol van, ami se nem tilos, se nem kötelező, hanem megengedett. A Fogalmak Hágáhá - A Tánjában néhol előfordulnak ״megjegyzések”, melyekben RSZ maga lát szükségesnek részletesebben, mélyebben kifejteni egy-egy fogalmat, vagy gondolatot. Megértése nemegyszer nehezebb, mint magáé a szövegé. A Háláchá irodalomban a fogalom mint Mose Iszerlis (Römá) megjegyzései a szfárádi Joszéf Káró által írott Sulchán Aruchhoz, vált ismertté. Maga a szó héberül jegyzetet, megjegyzést és korrektúrát is jelent. Leumát ze - Chászid eufemizmus a ״ze leumát ze ásza Elokim” (״Azt is, ezt is Isten csinálta”) rövidítése. Ezzel jelölik az ״azt”, vagyis a rosszat amit még a szájunkon kiejteni sem akarunk. A Rebbe írásaiban is gyakran előforduló kifejezés a jó ellentétére. Orlá - A fiatal fák gyümölcseinek élvezetét az első három évben egyértelműen tiltja a Tóra - ezeket a gyümölcsöket nevezik Orlá nak (3Mózes 19:23.). A tilalom okát, értelmét nem jelöli meg a Tóra és ez alkalmat ad sokféle exegetikus értelmezésre. A körülmetélés előtt ugyanígy hívják a körülmetélendő részt. ״Ex nihilo” (״Jes Méájin”) - A világteremtés folyamata, amelyben Isten a ״semmiből valamit" teremtett, a mi világunkat. Ez csak a Briá - Teremtés - során lehetséges, és erre csak Isten képes. Amit az embér alkot, tesz, vagy csinál, azok mind a ״valamiből valamit” esetei, amikor a nyersanyag már adott. Pl. a ״fazekas forgatja a korongon az agyagot, amíg edény nem lesz belőle”. Gálut, Schiná a gálutban - Gálut (gólesz), száműzetés, számkivetettség - úgy tűnik zsidóknál e fogalom ezen egyszerű értelmezése, nem szorul magyarázatra. Átvitt értelemben a kábbálá azt tartja, hogy a lélek is ״gálutban” van a testben. A Talmud és a Zóhár szerint az Isteni Dicsfény (Schiná) elkíséri a zsidókat a gálutba és velük van ott, a megpróbáltatások idején (״Schintá bögálutá”). A hagyományos zsidó felfogás szerint a gálut csak a Messiás eljövetelével ér véget, tekintet nélkül arra, hogy hol és milyen helyzetben élnek a zsidók. Tehát van jó gálut, rossz gálut, nehéz, keserves gálut, ״aranykalitka” gálut - de mindez gálut, számkivetettség a megváltás eljöttéig. 5
