Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-03-01 / 23. szám

״...NEMZEDÉKEIKEN AT ÖRÖK SZÖVETSÉGÜL.” (2Mózes 31:16.) nagy mértékben szőtte át az ország zsidó társadalmát. Az alcímben jelzett fog­­lalkozási ágakat bővebben regisztrálja, hiszen sorravé­­ve Magyarország helysége­­it, megtaláljuk a szombattar­­tó földbirtokosokat, orvoso­­kát, mérnököket, ügyvéde­­két, de még az ügynököket és a nevelőintézeteket is. Emellett felsorolja az ortho­­dox hitközségek szervezeti felépítését, tisztségviselőit, az egyesületeket és jóté­­konysági intézményeket. Az Almanach neves rab­­bik és személyiségek írása­­it, tanulmányait is tartalmaz­­za. Érdekességként kiemel­­jük dr. Ki rusz Mór beszter­­cei főrabbi tanulmányát (A chaszidizmus, mint világné­­zet), amelyben a ruzsini rebbe egyik könyvéhez fű­­zött gondolatait, megjegy­­zéseit körvonalazza. Dr. Borsányi Ferenc tettel. Ha alkalmazottról van szó, gondoljunk arra, aki a sabbosznak kedvéért áldoza­­tot tudott hozni. Szükségle­­ti tárgyainkat szombattartó iparosnál vagy kereskedőnél szerezzük be! Járuljunk hoz­­zá ahhoz, hogy egész Jisz­­roél megtarthassa a sab­­bőszt, mert akkor bölcseink szerint bekövetkezik a meg­­váltás.” (Silberstein Dávid váci főrabbi) Emellett és en­­nek érdekében tömöríteni igyekezett a szombattartó munkaadókat. Feladatának tekintette, hogy a munkát keresőket szombattartó munkahelyekre közvetítse és az utóbbiaknak is érdekvé­­delmet biztosítson. A kötet végén található terjedelmes név- és címjegy­­zék (foglalkozás, mesterség, iparág és lakhely, telephely szerint rendezve) jól szemlél­­teti, hogy a II. világháborút megelőző évtizedekben a szombat megtartása milyen Az Egység előző, a szom­­battal foglalkozó számának anyagát gyűjtve, érdekes könyv került a kezünkbe; egy figyelemre méltó, ma már sajnos megismételhe­­teilen kezdeményezés talán egyetlen megmaradt doku­­mentuma: ״Szombat-al­­manach az 5688. évre (1927-28). Első évfo­­lyam. Magyarország szombattartó kereske­­dőinek, iparosainak, gyárosainak címjegyzé­­kével és héber naptár­­ral.” A Somré Sabosz Bi­­zottság kiadásában megje­­lent kötetnek a könyvtárak katalógusai és a bibliográfi­­ák tanúsága szerint nem volt folytatása. Budapesten, a Wesselé­­nyi u. 13-ban tevékenykedő Somré Sabosz Bizottság (el­­nők: Koréin Dezső) azzal a céllal jött létre, hogy....nem­csak szavakkal támogassuk a sabbosz-mozgalmat, hanem hogy a jiddis szavakat mon­­datfűzésükben szinte kivétel nélkül a magyar nyelv sza­­bályai szerint használták, jiddis főnevekből magyar képzésű igéket alkottak, a szavakat magyar ragokkal, képzőkkel látták el - ezzel más nyelvek esetében nem­­igen találkoztam -, így (hogy az előbbiekre példát is mondjak) a ״düchenol”, ״dávenol”, ״bencsol”, illet­­ve ״düchenolás”, ״(a) kile­­ben”, ״májrevban”, ״erev sábeszkor”, ״süvet ül” stb. Mindez azonban teljesen természetes, egészen ma­­gától értetődő volt. A Chábád Lubavics Zsi­­dó Nevelési és Oktatási Egyesület nagy szolgálatot tett ennek a kis könyvnek új­­rakiadásával, és ezt a szolgá­­latot még tetézte azzal, hogy két, a témát jól kiegészítő tanulmányt is, közreadott a kötet végén. Az egyiket Holländer György írta A jid­­dis nyelvről címmel, a má­­sikat Borsányi Ferenc, az ő tanulmányának címe A régi zsidóság és nyelvei. Mind­­két szerző szinte olvasmá­­nyosan, mégis objektívan, a terjedelemhez képest tudó­­mányos alapossággal tájé­­koztatja az olvasót arról az egykor több millió által be­­szélt anyanyelvről (״mámé­­losn”), amelyet hiba volt a ״zsargon” elnevezéssel illet­­ni. Kétségtelen, a tolvaj­­nyelv(ek) számos kifejezést vett(ek) át a jiddisből, de ar­­ról maga a nyelv tehet a leg­­kevésbé, sőt Nobel-díjas al­­kotások születtek belőle a legutóbbi időkig. Blau Henrik és Láng Károly (szerk.): Szájról­­szájra. Magyar-jiddis szógyűjtemény. Pápa, 1941 c. kiadvány rep­­rintje Holländer György és Borsányi Ferenc ta­­nulmányaival. Budapest, 1995, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Okta­­tási Egyesület. 70+14 1. 269 forint. Jólesz László Biblia és chaszidizmus Minden hétfő este 19:00-20:30 Bib/ia-tanulás felnőtteknek: A Teremtés köny­­ve, kabalisztikus és chászid magyarázatokkal a Chábád Lubavics Egyesület irodá­­jában (Bp. VI., Révay u. 16. Lem. 224. szoba). Előadó: Oberländer Báruch rabbi Ismerje meg a zsidó imakönyvet! Tanuljon héberül olvasni! 4 hetes tanfolyam, heti két alkalommal A tanfolyam indul: 1996. április 14-én Jelentkezés és további információ: 268-0183 Részvételi díj: 1000 forint Háláchá a 20. században- avagy hogyan reagál a zsidó jog századunk társadalmi dilemmáira és problémáira? Háromrészes előadás-sorozat Tartja: Oberländer Báruch rabbi, a Bálint Ház nagytermében Március 12. 1. Az eutanázia Március 26. 2. A környezetvédelem Április 16. 3. A káros szenvedélyek: alkohol, kábítószer, dohányzás stb. 7

Next

/
Thumbnails
Contents