Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-03-01 / 23. szám

Tánjá - A közepesek könyve 3. gát Isten végtelen nagysága előtt. Ezzel egyidejűleg fellel­­késül szíve, szerelmes szere­­tettel, mint a lángoló tűz8, vágyakozó és kívánkozó, epekedő lélekkel Isten vég­­télén nagysága iránt. Ez az, amit ״epekedő sóvárgás­­nak” neveznek, ahogy az írás tanúsítja: ״Sóvárog és eleped a lelkem...”9 és ״Is­­ten után szomjazik a lel­­kém... ”10, valamint״Utánad szomjazik a lelkem...”11. Ez a szomjúság pedig az Isten lelkében lakozó tűzből ered, ahogy ezt a természet­­tudósok is állítják, és az Éc Chájim12 is írja, hogy a tűz eleme a szívben van, míg a víz és a folyadék az agy­­ban13, ahogy az Éc Chájim írja az 50. ״kapuban”, hogy a chochmá az isteni lélek vize.14 [Eddig főleg két tulajdon­­ságról volt szó (szeretet és félelem),] míg az összes töb­­bi érzelmi tulajdonság (midot) - a szeretet és a fé­­lelem ágai és tartozékai, ahogy az más helyen el van magyarázva. * * * [A fentiek elmagyarázzák, miért nevezzük a chochmát és a binát ״apa” és ״anya” tulajdonságoknak, ugyanis az általuk végzett elmélyülés következtében születnek a tulajdonságok. A továbbiak­­ban a szerző elmagyarázza, mivel járul hozzá a dáát a tulajdonságok megszülető­­séhez. Az emberi lélek észrésze harmadik összetevőjének,] a tudásnak - héber eredeti­­ben dáát - etimológiája a bibliai versben található: ״És Ádám megismerte (jádá) Évát”15, ami a kapcso­­latot és egyesülést [is] magá­­ban foglalja, amennyiben összeköti eszét-elméjét, igen erős kötelékkel, az Ál­­dott végtelen nagyságával, anélkül hogy hagyná figyel­írta a ljadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordítási kísérlete zötten ám háárec zsidók lelkének há­­rom összetevője (nefes, ruách, nesámá) is a ״Felső Bölcsességben” gyökeredzik, mint ahogy a köröm is az agyból ered, csak alá­­szállt az agy piedesztáljá­­ról. Amit pedig a Zohár ír - hogy minden azon mú­­lik, hogy szemérmesen viselkedjék házasélete során -, arra jó, hogy ״szent öltözetet” biztosít­­son a születendő lélek­­nek. Viszont ami magát a lelket illeti, nemegyszer fordul elő, hogy egy iga­­zán magasan szárnyaló lélek birtokosa méltatlan és alantas ember fiaként lát napvilágot. [Rabbi Menáchem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és megjegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus ké­­zikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideo­­lógiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzete­­két és a fogalmak magya­­rázatát a fordító írta. A második fejezet dióhéjban: A szerző el­­magyarázza a minden zsi­­dóban ott lévő, úgyneve­­zett ״második lélek” mi­­benlétét. A második lélek ״valóságos része az Isten­­ségnek”, mert ״elsőszii­­lőtt fiam Izrael” (2Mózes 4:22.), és a gyerek az apa agyából - mint a leg­­felsőbb bölcsesség kifejezőjéből - ered, mert ״O és bölcsessége egy”. És még az egyszerű, tudatlan, megrög-Amikor aztán az ember teljes mélységében végig­­gondolja, [״megrágja” és megemészti a dolgot, vagy­­is] az eszével feldolgozza, és a pillanatnyi felvillanásból az intellektuális folyamat végén megalapozott és kielemzett dolog lesz, azt értelemnek (biná) nevezzük.5 Ez a kettő - a chochmá és a biná, vagyis a bölcses­­ség és az értelem - tulajdon­­képpen az ״apa” és az ״anya”, amelyek Isten sze­­retetét és félelmét ״szülik”. Ugyanis amikor az ész, amely az értelmes lélekben lakozik, elmélyed, és bele­­gondol Isten nagyságába, amint az betölti és körülve­­szi6 az egész világot úgy, hogy az egész mindenség eltörpül és semmivé válik mellette, megszületik benne [az illető emberben, akinek az eszéről szó van] a félő tisztelet7, és elszégyelli ma­tiferet (szépség) stb.2 [a töb­­bi négy, mint tudjuk, a necách (öröklét), hód (fenn­­költség), jöszod (alapok) és málchut (királyság)].3 Hasonlóképpen az em­­béri lélek is két részre oszt­­ható: észre és érzelemre. Az ész kategóriájáhaz tartozik a chochmá, biná, dáát (böl­­csesség, értelem és tudás), míg az emberek érzelmei: az Isten szeretete, a tőle való félelem és Isten dicső­­ítése stb. CháBáD [vagyis az intellektuális erők] az ״anya”, vagyis az [érzelmi] tulajdonságok forrása, mert ezek a CHáBáD ״leszárma­­zottai”. A dolog magyarázata pedig a következő: Az emberi lélekben lele­­dző ész, amikor felfog és megért egy dolgot, az az értelem felvillanása, poten­­ciálja, amit chochmá nak hívunk.4 Harmadik fejezet [A lélek ismérvei] [Az előző fejezetben az iste­­ni lélekről - az Istenség pa­­rányi, de szerves részéről - volt szó. Ebben a fejezetben a lélek ismérveiről, illetve tu­­lajdonságairól és lehetősé­­geiről lesz szó.] A lélek három összete­­vője - nefes, ruách és ne­­sámá - mindegyikének tíz ismérve van, ami megfelel annak a felső Tíz Szférának, amelyekből erednek, és amelyek két fő kategóriára oszthatók: Három ״anya” és hét ״dupla”. Ezek pedig: a bölcses­­ség, értelem és tudás (chochmá, biná, dáát) a ״három anya” megfelelői1 és a hét (״dupla”) tulajdon­­ság, amely a teremtés hét napjának felel meg: ehe­­szed (kegy), gvurá (erő), 8

Next

/
Thumbnails
Contents