Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-09-01 / 26. szám

Egység Tánjá - A közepesek könyve 5. írta a ljadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordítási kísérlete A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzete­­két, fogalmak magyarázatát és a [betoldásokat] a fordító írta. Az előzőekben - a 4. fejezet első részében - a lélek há­­rom ״öltözetéről”, vagyis kifejezési formájáról - a Tórával foglalkozó gondolat, beszéd és cselekvés - jelentőségéről értekezett a szerző. Érthetővé vált, hogy ezek az öltözetek, melyek a Tóra tanulásából és betartásából erednek, azono­­sak magával az Örökkévalóval, hiszen az Örökkévaló úgy­­mond ״összehúzta magát” és beleszorította akaratát és böl­­csességét a Tóra 613 parancsolatába. A fejezet befejező része arról szól, hogyan ״ereszkedett le” a Tóra tökéletes szellemi mivoltából, a legfelsőbb régi­­ókból, ezen világ anyagi közegébe, hogy itt a gyakorlati parancsolatok mezét öltse fel. Negyedik fejezet - második rész (Folytatás az előző számból) akkor is, ha a karját ruha fedi, ahogy ez írva van: ״és az Ő jobbja átölel”15, ami a Tórára utal, mivel a Tóra jobb kézzel adatott16, mert [a Tóra] a vízhez és az isteni kegyhez (cheszed) kapcsoló­­dik17. Jegyzetek [1] Báuá Kámá 17a. és Tá­­ánit 7a. Az alapgondolat azon prófétai mondat, amely szerint ״Ti szomjazok, mind, jöjjetek vízért...” (Je­­sájáhu 55:1), amit a Böl­­esek úgy értelmeztek, hogy a ״víz” alatt a Tóra értendő. [2] Ld. az előző számban a 12. jegyzetet. [3] Ld. ugyan­­ott a 15. jegyzetet. [4] ״Vándorolt”, szó szerint ״utazott”. Lehet, hogy a szerző itt arra a Talmud-szö­­vegre utal (Ros Hásáná 31a.) amely a Sechiná ״uta­­zásairól” beszél, ami a gya­­korlatban leereszkedést, degradációt jelent (Mose Chálámis: Nötiv Látánjá). [5J A világok ״alakulása” - histálselut - szó szerint le­­ereszkedése, a Kábbálá sze­­rinti négy világra utal, ami­­nek utolsója, legalacsonyabb rendűje, a mi árnyékvilá­­gunk a cselekvés (ásszijá) vi­­lága. Ld. még a Fogalmak­­ban. [6] Majdnem minden micvát csak fizikai tárgyak segítségével lehet megváló­­sítani, mint pl. tálit, tfilin, macesz, stb. [7] Az érthe­­tőség és érthetetlenség kö­­zötti különbség a Tóra tanú­­lásában és értésében rejlik, mivel ebben ״rejtőzik” az is­­teni bölcsesség. Aki tehát a Tórát [tanulja és] ״megfejti”, az megérti és felfogja Isten nagyságát. [8] A beszéd és a cselekvés kevésbé szellemi mint a gondolat és mégis fel és meg tudják fogni a Tórá­­ban gyökerező isteni akara­­tot, ami annyira áthatja [még a] matériát [is], hogy még a tinta, amivel a Tóra betűit írják is szentté válik (Siurim: Joszéf Weinberg). Steinsaltz hozzáteszi, hogy a Tórát nem csak gondolat­mert,] a túlvilág [ami ugyan sokkal magasabb rendű mint a mi ámyékvilágunk] jellem­­ző meghatározója, hogy la­­kői élvezik az isteni Sechiná dicsfényét,13 ami nem más mint az [Istenség] felfogásá­­nak öröme [már amennyire ez lehetséges, hiszen] terem­­tett lélek nem képes felfog­­ni az isteni Fényből többet csekély villanásnál - még a magasabb szintűek sem - és ezért ezt [a túlvilági üdvössé­­get csak] a Sechiná dicsfény­­ének nevezzük [ami nem azonos magával a Sechiná­­val].14 Maga az Örökkévaló — áldott legyen az Ő neve - igazi mibenléte azonban te­­remtett lélek számára ״az ész által felfoghatatlan”, ki­­véve, ha [a lélek] ״beöltözik” a Tóra és parancsolatainak öltözetébe. Ekkor [de csak ekkor] beöltözik és felfogja magát Istent, aki azonos a Tórával [ahogy már mond­­tűk a Zóhár alapján2]. [A szerző újra és újra szükségesnek találja megvá­­laszolni az akaratlanul is fel­­merülő kérdést: Ha a Tóra gyakorlati, anyagi kérdések­­kel foglalkozik, és evilági problémákat szabályoz, a micvák által, hogyan állíthat­­juk, hogy a Tóra és Isten, akit itt végtelen bölcsessége jelenít meg egy és ugyanaz? (Steinsaltz). A szerző a vála­­szát találó hasonlattal világít­­ja meg]: Annak ellenére, hogy a Tóra [és törvényei, párán­­csolatai] alantas, anyagi dől­­gokban jelennek meg, [még­­is a Tóra egy és ugyanaz, mint Isten]. Ez olyan mint például amikor valaki meg­­öleli a királyt, amikoris az ölelő közeli volta és a király iránti ragaszkodása szem­­pontjából lényegtelen, hogy a király egy vagy több ruhát visel-e — mivel a király maga van jelen ezekben a ruhák­­ban. Ugyanígy, amikor a ki­­rály megöleli karjával az ille­­tőt [az ölelés - ölelés marad], lélek mind a tíz ismérvét, és mind a 613 részecskéjét te­­tőtől talpig [a legmagasabb röptűtől a legalacsonyabbi­­kis)י így tehát [a lélek oly­­annyira ״beöltözik” a Tóra fogalomkörébe, hogy] telje­­sen, valóságosan ״be van kötve az Isteni Lét köteléké­­be”9 és az Isteni Fény telje­­sen betölti és körülveszi - tetőtől talpig - ahogy az írva van: ״Kősziklám, benne ke­­resek oltalmat”10 és ״körül­­veszed akaratoddal mint pajzzsal”.11 Ez [az akarat] az isteni akarat és bölcsesség megnyilvánulása, ami a Tó­­rában és parancsolataiban jut kifejezésre. Ennélfogva tehát [mivel tudjuk, hogy ezen a világon van lehetőség arra, hogy az ember egyesüljön a Tórával ami tulajdonképpen az iste­­ni akarattal és bölcsesség­­gél való egyesülés] mondták Bölcseink azt, hogy ״többet ér [szó szerint: jobb] egy óra megtérésben és jó cseleke­­detben ezen a világon, mint az egész túlvilági üdvös­­ség”12. [Miért van öz így? Azért A fent említett okból ha­­sonlítják a Tórát a vízhez.1 Ahogy a viz természete az, hogy a magasból lefelé fo­­lyik, hasonlóképpen a Tóra leereszkedett magas pie­­desztáljáról - hiszen a Tóra nem más mint a Teremtő akarata és bölcsessége és ״a Tóra egy és ugyanaz az Örökkévalóval”,2 aki ״azész által felfoghatatlan”3 - és onnan ״vándorolt”4 és ereszkedett le fokozatról fo­­kozatra, a világok alakulá­­sa során5, míg csak be nem öltözött ezen világ ügyeibe és anyagi dolgokba, ame­­lyek a Tóra legtöbb párán­­csolatának, törvényeinek kellékei6, és a Biblia 24 könyvének tintával írott be­­tűibe, azért, hogy ezek ésszel felfoghatóak legye­­nek7 és még a beszéd és cse­­lekvés, amelyek alacsonyabb rendűek mint a gondolat8, is felfoghassa [Isten akaratát és bölcsességét], és ״beöltöz­­zön” abba. [Ebből következik az is, hogy] miután a Tóra és pa­­rancsolatai betöltik, [önma­­gukkal, ill. tartalmazzák] a 8

Next

/
Thumbnails
Contents