Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-09-01 / 26. szám

Egység

Fogalmak

siás eljövetele után] megszűnik a zsidók üldözése (Sibud Málchujot), de magát a Túlvilágot (Olám Hábá) »senki nem látta Rajtad kívül, Isten«” (Bráchot 34b., Szánhedrin 91b.). A túlvilág tehát a ״lelkék világa”, ahová a lelkek a halál után visszakerülnek. A legegyértelműbben a babilóniai Ráv (Abbá Arichá) fejezte ki a túlvilág szellemi voltát: ״Nem olyan a túlvilág mint ez a világ. A túlvilágon nincs sem evés-ivás, sem szex, sem irigység, gyűlölködés vagy vetélkedés, hanem az igazak ülnek, koszorúval a fejükön és élvezik a Sechiná dicsfényét” (Bráchot 16b.). Ez a kép teljesen transzcendens. Ezért van írva, hogy egy óra ebben a túlvilági szellemi állapotban ״többet ér”, vagyis jobb, mint az evilági huzakodás minden ״élvezete”, de még ennél is többet ér ״egy óra megtérésben és jó cselekedetben” (Atyák 4:17.).

Ziv háSechiná: (az Isteni Dicsfény tükröződése): A mindennapi szóhasználat magát a Sechinát fordítja isteni dicsfénynek. A kabbalisztikus irodalom (és itt RS”Z) különbséget tesz maga a Sechiná - ami Isten érzékelhető megjelenési formája (és ez már magában hordja azt az azonnal jelentkező problémát, hogy mit jelent az alaktalan és láthatatlan Isten megjelenési formája) - és az O dicsfénye között, ami olyan ״mint a hold [fénye], ami a nap visszatükröződése”. Isten megjelenítése visszatérő problémája az exegetikának, lásd bölcseink magyarázatát Mózes kéréséhez és Isten válaszához, amikor ״A Tfillin csomóját mutatta meg neki...” (2Mózes 33:23., valamint Bráchot 7a.).

״Histálselut” (Leereszkedés): A Kábbálá szerint az Isten által teremtett világ négy szintből áll. Minden szint, ״lépcső” eggyel lejjebb visz bennünket, míg el nem érjük az általunk ismert szintet. A négy szint: Olám Háácilut, vagyis az Emanáció Világa, Olám Hábriá vagyis a Teremtés Világa, Olám Hájöcirá, vagyis az Alkotás Világa és Olám Háászijjá, vagyis a Cselekvés Világa, a ״tettek mezeje”. Az utolsó három szint közötti különbség érthető. Az Emanáció Világából csak annyit értünk, hogy nem értjük, akárcsak az Istenség mibenlétét. Ez volt az a tökéletesen szellemi ״világ”, ami csak az Örökkévaló gondolataiban létezett - Alá bömáchsáuá - a teremtés előtt. A Teremtés Világa az a szint, ahol Isten ״semmiből valamit” (jés méájin) teremtett. Az Alkotás Világában az Isten már ״valamiből teremtett valamit” (jés mijés), hasonlóképpen, mint a fazekas, aki agyagból csinál korsót. Az agyag megvolt, azt nem a fazekas teremtette, ő csak formát adott neki, azáltal hogy megalkotta a fazekat. A Cselekvés Világa a legalacsonyabb rendű tevékenység világa. Itt élünk mi. Ezt kell a Tóra segítségével ״Isten lakhelyévé” tenni. A három alsó világ létezésére a Bibliából(Jesájáhu 43:7.) következtettek Bölcseink és nyomukban a kabbalisták. Ld. még ״Ácilut”, ill. ״Négy uilág" az Egység 20. számában.

Túlvilág, Túlvilági üdvösség: A

zsidó fogalom gyökeresen különbözik a más fogalomkörökben szereplő mennyországtól és pokoltól. A zsidó felfogás azt tartja hogy ״ezen világ és a messiási kor között egyetlen különbség van: [a Mes-Bomba robbant a moszkvai Zsinagógában

lálható a volt Szovjetunió lubavicsi jesíváinak központja, itt képzik az ország rabbijait.

A zsinagóga eredetileg 1926-ban épült faszerkezettel. 1993-ban tűz pusztította el. Akkor - még a szovjet, kommunista időkről van szó - gyújtogatást emlegettek, a hatóságok azonban ״jegelték” az ügyet, melyben letartóztatás végül is nem történt. A régi zsinagóga hét évtizedig a hatalommal dacoló, hithú zsidók titkos találózó helyeként szolgált, és a vallási elnyomás elleni harc egyfajta szimbólumává vált.

A merénylet utáni szombaton az istentiszteletet menetrend szerint megtartották a templomban.

ki nem tartózkodott. A bőmbát valószínűleg a háromemeletes téglaépület külső falánál helyezték el az ismeretlen téttesek. A kár kb. 15 ezer dőllárra rúg. A rendőrség egyértelmúen terrorcselekményt állapított meg. Lazar főrabbi szerint eljött az idő, hogy a hatóságok komolyabban foglalkozzanak az antiszemitizmus problémájával.

A rabbi a The New York News-nak adott interjújában elmondta, a terroristák azért ezt a zsinagógát választották, mert ez a legaktívabb. Itt taSzerencsére emberéletet nem követelt és sérülést sem okozott az a pokolgép, amely egy héttel ezelőtt, késő este robbánt fel a nemrég újjáépített Marjina Rosce zsinagógában.

A múlt csütörtökön este 11 óra 40 perckor robbanás rázkódtatta meg lubavicsi chábád mozgalom kezelésében lévő templomot, betörve az ablakokat és megrongálva a tetőt. A detonáció a Tóra-tekercsekben is kárt tett - közölte a zsinagóga rabbija Rabbi Bed Lazar. A robbanás időpontjában az épületben senban - vagyis elvont, elméleti síkon - lehet művelni hanem lehet ״Tórát beszélni” és ״Tórát csinálni”, a páráncsolatok fizikai betartása áltál is. [9] lSámuel 25:29. alapján azt magyarázza RS”Z, hogy a lélek tökéletesen fedve van az isteni Fény által, ami betakarja azt. Ezáltal az ember ezen a világon magasabb szellemi régióba kerülhet, mint a túlvilágon (ld. a 12. jegyzetet és a Fogalmakban). [10] Zsoltárok 18:3. A hangsúly a ״benne” szón van, mivel a Kőszikla Isten elnevezése -Cur diszráél - és Isten körülveszi és védi az embert. [111 Uo. 5:13. Az isteni akarat, [az ami] körülöleli a lelket, ahogy a pajzs körülveszi és védi a testet. [12] Atyá/c 4:17. Rabbi Jákob ismert mondásának óriási irodalma van az Atyák kommentátorainak népes körében. RS”Z a kabbalisztikus interpretációt idézi itt, ami megfelel a Tánjá koncepciójának. További értelmezéseket ld. Naftali Kraus: Zsidó Etika, az Ősi Forrás sorozat 6. kötete (kéziratban). [13] Bráchot 16b. [14] Ez csupán távoli visszfénye magának a Sechinának, vagyis egy halvány visszatükröződése annak - az angol fordító megjegyzése: ״a remote gleam, a mere reflection” (Ld. Fogalmak: Ziu haSechiná). [15] Énekek Éneke 8:3. [16] 5Mózes 33:2. [17] Kabbalisztikus felfogás szerint - amit több Irásvers támaszt alá - a jobb oldal a kegy oldala. Összefoglalva a Tóra két dologhoz kapcsolódik: a vízhez, mert mindkettő lefele tart, és a eheszedhez, mert mindkettőt a jobb kéz szimbolizálja.

Javítás (az előző szám lábjegyzeteihez)

[11 A három ״öltözet” értelemszerűen kifejezési, ill. megjelenési formát jelent. Ahogy ״a ruha teszi az embért” de nem válik szerves részévé, ugyanúgy a három kifejezési forma megjeleníti az Isteni három ״öltözetet” (értelemszerűen lelket), gondolatban, szóval és tettel.

9