Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-07-01 / 25. szám

Egység gok nem szorulnak külön hangsúlyozásra, ezek ezúttal önmagukért beszélnek. Adja Isten, hogy a pusztulás ezen drá­­mai krónikájának fájdalmas tanulmányozá­­sa érdemeként, érjen már véget a gálut és jöjjön el a megváltás, ahogy a próféta mondja “És eljön Cion megváltója Já­­köb bűnbánóihoz, szól az Örökkéva­­ló. Én pedig ezt a szövetséget kötőt­­tem velük, mondja az Örökkévaló, szellemem mely rajtad nyugszik, sza­­vaim melyeket szádba adtam, ne tűn­­jenek el szádból, leszármazottaid és azok leszármazottai szájából, mond­­ta az Örökkévaló, most és mindörök­­ké!” (Jesájáhu 59:20-21.). Később, a gáonita korban, az engedély kötelességgé válik. Az Echát olvasva akaratlanul is egybe­­olvad az olvasó fejében az amit az írás - nagyon röviden - leír és elmond az első Szentély pusztulásának körülményeiről és az amiről az igen terjedelmes Midrás iro­­dalom tudósít a második Szentély romba döntésének előzményeiről, kiváltó okairól és körülményeiről. Híven eddigi gyakorla­­tömhöz, a Siralmakat egyrészt a hagyomá­­nyos de racionális, másráeszt a Midrás iro­­dalom kiegészítő és hézagpótló anyagával ötvözve fogom a magyarul olvasó közön­­ségnek átnyújtani az Os! forrás sorozat egy következő kötetében. Az esetleges tanulsá­Kérdés - Felelet 12. Hány érdem kell, az Atyák szerint, a királyság, a papság és a Tóra megszer­­zéséhez, illetve elsajátításához? 13. Soroljon fel tizet a Tóra elsajátító­­sához szükséges érdemek közül (lásd 6. fejezet). 14. Sorolja fel, mik az Örökkévaló “szerzeményei” az általa teremtett világban. Az alábbiakban közöljük a helyes válaszo­­kát az Egység 24. számában közölt kérdé­­sekre. A helyes megfejtők közül könyvju­­talmat nyertek:- Biener Veronika, Budapest- Jurák László, Veszprém- Radnóti László, Veszprém A helyes válaszok: 1. A Misna Nezikin traktátusában. 2. Az Atyák alatt itt a Misna- és a Talmud­­bölcseket értjük. 3. A sorrend: Mózes, Jósua, Öregek, Próféták és a Szent gyüle­­kezet tagjai. 4. Hillel. 5. Azt mondta neki: “Mivel vízbe fojtottál (másokat), vízbe fül­­ladtál és végül majd vízbe fulladnak azok is, akik téged vízbe fojtottak!” 6. A Szent Gyű­­lekezet tagjai között volt Ezra az írástudó, a három utolsó próféta, Chágáj, Zechárjá, és Máláchi, valamint még sokan a kor nagyjai közül. 7. Az első “páros” Joszé ben Joezer és Joszé ben Jochánán volt. 8. Az utolsó “páros” Hillel és Sámáj volt. 9. Az alternatív Atyák rabbi Nátánról kapta a nevét. 10. “Legyetek elővigyázatosak az ítélkezésben”; “készítsetek védőgátat a Tórának”; “állítsatok minél több tanít­­ványt”. 11. Chanina ben Trádjon és rabbi Akiba. 12. Öten voltak. 13. Eliezer ben Hirkános, Jehosuá ben Chánánjá, Joszé HáKohén, Simon ben Netánél, Elázár ben Arách. 14. A jávnei iskolát Jochánán ben Zákáj alapította. 15. Rábán Gámliél (a má­­sodik) állt az élén mint fejedelem. A következő kérdésekkel folytatjuk az Atyák bölcs tanításaihoz kapcsolódó, is­­meretterjesztő, fejtágító vetélkedőt. Segéd­­eszközül szabadon használható az új ma­­gyár fordításban nemrégiben megjelent imakönyv, a Sámuel Imája, melyben az “Atyák” teljes fordítása megtalálható. A helyes megfejtők között - akik azt au­­gusztus 15-éig beküldik - értékes jutalma­­kát sorsolunk ki. Az “Atyák tanításait” a ha­­gyomány szerint Ros Hásánáig tanulmá­­nyozzuk: minden szombaton egy-egy feje­­zetet. A kérdések nem nehezek, csak bele kell nézni a könyvbe. Jó és eredményes munkát kívánunk! 1. Hány fejezetből áll az Atyák? 2. Mi a - külön - elnevezése az utolsó fejezetnek? 3. Soroljon fel legalább öt olyan te­­remtményt, amelyet az Atyák szerint pén­­teken estefelé, Bén Hásmásot, alkotott a Teremtő. 4. Milyen büntetést helyez kilátásba az Atyák a hamis esküre, illetve Isten névé­­nek megszentségtelenítésére? 5. Az Atyák tíz olyan csodát említ, ami a jeruzsálemi Szentélyben történt rendsze­­résén. Soroljon fel közülük legalább ötöt. 6. Hogyan definiálja az Atyák azt az embert, akinek szavajárása: “ami az enyém - az lehet a tiéd és ami a tiéd - az is a tiéd”? 7. Mi volt Jochánán, “a cipész” szava­­járása? 8. Mit tud Elisá Ben Ávujáról? 9. Hány mondással teremtette Isten a világot? Hány nap alatt? 10. Hány nemzedék telt el Noé és Abrahám között? 11. Kitől tanultuk azt, hogy “aki barát­­jától akár csak egyetlen fejezetet tanul, vagy csak egyetlen bibliai verset, vagy akár csak egyetlen [héber] betűt, az köteles őt tani­­tómestereként tisztelni”? zúdítani, de ha megtérnek a rossz útról, én megbocsátom vétküket és bűneiket. Ekkor Jeremiás hívta Baruchot, Nérija fiát, Baruch pedig leírta, Jeremiás diktálása alapján, az irattekercsre, az Örökkévaló igéjét...” (Jeremiás 36:1-4.) Ezek után Jeremiás elküldi Írnokát, Báruchot, a Szentélybe, hogy ott, felolvas­­sa a próféciát. Ez mély benyomást tesz a hall­­gatóságra, olyannyira, hogy előbb néhány vezető ember újfent felolvastatja Báruchhal a jóslatot, majd a király előtt is felolvassák azt, aki mérgében, a kezében lévő tolikés­­sei elvagdossa majd a tűzbe veti a perga­­ment. Ezután Jeremiás újra leíratja az elége­­tett próféciát, sőt “még sok hasonló be­­szédet” is hozzátesz (Jeremiás 36:5-32.). Erre - az elégetett és újraírott - korho­­ló próféciára, mondják a Midrás bölcsei hogy a Siralmakkal azonos. A Siralmak fejezetei - négy az öt kö­­zül - alfabetikus sorrendben íródtak. Ez az irodalmi stílus nem ismeretlen a biblia köny­­veiben, már találkoztunk vele mind a Zsolt­­árok könyvében (a 119. fejezetben a 22 betű 8-8 versben fordul elő, az ábécé ismert sorrendjében), mind a Példabeszédek vé­­gén, a Derék asszonyt dicsérő himnuszban (31. fejezet). A zsáner - amit a középkori poéták műveltek előszeretettel - itt gördü­­lékeny és nem látszik zavarni a prófétai poézist. Mire jó ez? Erre nézve az egyik Midrási forrás szolgál magyarázattal: “ez­­által a gyászdal, Kiná, ismertebbé és meg­­szokottabbá válik a zsidó nép számára” (Midrás Tádsé 20., aDáát Mikrá alapján). A technikai magyarázaton felül, a 22 betű, vagyis a héber ábécé, azt is jelzi, hogy a gyász átfogja az egész mindenséget “a-tól cet-ig”. Ismét a fenti Midrást idézve “jött az összes generáció, az összes betűk és a vi­­lág összes teremtménye, fentiek és lentiek, hogy szimbolizálják és kifejezzék a zsidókat ért nagy bajt” (uo.). Évente egyszer, Av hó kilencedikén, a nagy nemzeti gyász (Tisá BeAv) előestéjén (idén július 24-én este), felolvassák a zsina­­gógában a Siralmak könyvét, gyenge vi­­lágítás mellett, a földön ülve. Ez a feíolva­­sás kötelező, nem pedig szokáson alapú­­ló, mint az Énekek Éneke felolvasása Peszáchkor, Rut könyvének felolvasása Sávuotkor és Kohelet könyvének felolva­­sása Szukkotkor. Inkább hasonlít Eszter könyvére, melynek felolvasása Purimkor ugyancsak háláchikus kötelesség. Érdekes, hogy eredetileg a háláchá csu­­pán “megengedte” a Siralmak felolvasá­­sát Tisá BeAukor - mivel a gyásznapon nem szabad Tórát tanulni, mert az “meg­­örvendezteti a szívet” - de ezt és Jób köny­­vét szabad, mert ezek tartalma szomorú, gyászos, az ember véges életére céloz. 10

Next

/
Thumbnails
Contents