Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-05-01 / 24. szám
Egység A mester, a tanítvány és a mű Gyorsfénykép a zsidó imakönyv sajtóbemutatójáról Helyszín: írók könyvesboltja, Andrássy út 45. Időpont: május 2., délután 16-18 óra. Karasszon István üdvözlő szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy a Zsidó Imakönyv református szemmel is fontos könyv, megjelentetésének szívbői örül a református lélek. Kraus Naftali izraeli író és újságíró, több értékes vallásismertető könyv nevés szerzője arról szólt, hogy ámbár a zsidók héber nyelven imádkoznak, bölcseink szerint “70 nyelven”, vagyis magyarul is lehet fohászkodni. így azok, akik csak magyarul tudnak imádkozni, most e gyönyörű könyv segítségével ezt gond nélkül tehetik. Az a vallási megújulás pedig, ami most jellem-Bentzur Willy az írók Boltja kirakata előtt zi Magyarországot, eleve biztosítja, szavatolja a Sziddur sikerét. Zoltai Gusztáv a Magyar Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója arról biztosította az imakönyv kiadóit, szerkesztőit, hogy a folytatás támogatása elől sem zárkóznak el. Szeretné, ha a zsinagógákban a hívők örülnének az új fordítású kétnyelvű Sziddurnak. A sajtóbemutató vendégei között ott láttuk Kardos Péter főrabbit, az Új Élet főszerkesztőjét, Kardos G. György írót (az Avrahám Bogatir hét napja és több más nagysikerű regény szerzőjét), Váradi Júliát, az MTV Múzsák c. műsorának főszerkesztőjét, Vámos Győrgyöt, a Magyar Rádió dokumentációs igazgatóját, továbbá több napi- és hetilap munkatársát. A megjelentek melegen gratuláltak Oberländer Baruchnak az imakönyv kiadójának, Kraus Naftalinak az imakönyv szerkesztőjének és Fábián Györgynek aki a borítót tervezte. Smuél B. hét éve Magyarországra küldött tanítványra. “A Sziddur jelkép is, a zsidó szellem újraéledésének szimbóluma” - mondta. Schweitzer József országos főrabbi a zsidó imarend kialakulásásról beszélt s aláhúzta, hogy a fordítás színvonala és költői emelkedettsége nem a véletlen műve. Az Országos Rabbiképző Szemináriumban zseniális tanárok oktattak, igényes nevelő munka folyt. A növendékek sorábői került ki annakidéjén Simon Sároni a könyv fordítója, aki Izraelben él és dolgozik. Mielőtt Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora szólt volna, a sajtókonferencia résztvetvői megismerhették Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök köszöntő levelét. A magas egyházi méltóság nagyrabecsülését fejezte ki Oberländer Baruchnak. Utalt arra. hogy az egyistenhívők számára sokat jelent egy ilyen imakönyv megjelenése. Itt fekszik előttünk - kivételesen nem a templomi asztalon, hanem a reprezentatív könyvüzlet egyik pultján - a Zsidó Imakönyv. Előbb becsukva, gyönyörű fedéllapját, aztán kinyitva, csődálatosan gazdag tartalmát mutatva. Klasszikus formában metszett betűi csalogatóak: jó érzés lesz minél gyakrabban - naponta - olvasni. És pontban négy órakor - az időközben zsúfolttá vált boltban - megkezdődött a sajtókonferencia. Benedek István Gábor újságíró, író (A Komlósi Tóra és a Brooklyn című novellás kötet szerzője) bevezetőjében mondott köszönetét Nagy Bernadette úrhölgynek, az írók Könyvesboltja vezetőjének, majd méltatta mindazok érdemeit, akik lehetővé tették a Sziddur megjelenését. “Sok ember fáradozott azért, hogy ezt a szép és értékes Alkotást, e míves művet sok ember elé helyezhessék.” mondta, és kiemelte Bentzur Zeév Vilmos filantróp személyét. Bentzur Vilmos a bensőséges ünnepen személyesen is megjelent, ám közismert szerénységével elhárította a köszönetét azért a nagylelkű adományért, amellyel lendületet adott a szerkesztői munkának. Köszöntő beszédében Oberländer Baruch rabbi megemlékezett mesteréről, a Chábád Lubavics eszme kiteljesítőjéről, Menáchem M. Schneerson rabbiról, aki a Tan terjesztését bízta a Balról: Schweitzer professzor, Zoltai Gusztáv, Oberländer Baruch és BIG 2
