Egység, 1995 (20-22. szám)

1995-03-01 / 20. szám

Zoltai Gusztáv Nem vagyunk ״Mózes-hitű magyarok”! Új hang, egyértelműen zsidó szellemű kiállás jellemezte Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának beszédét a Szochnut első országos konferenciáján. Az izraeli A Hét Tükre című lap február 16-ai számában közölte a beszéd szövegét: az alábbiakban ennek a cikknek a rövidített változata olvasható tási stratégiával kell felvenni ellene a harcot? Ez a mi felelősségünk! Magyarországon számosán még mindig félnek zsidónak lenni: sok a le­­szakadó vagy a titkos zsidó. Mi a tét? Azt gondolom, hogy vallásunkon túl egy olyan kulturális autonómia létrejötte is, amelyből, mint egy televényből, ki tud nőni sok elbizonytalanodó és rejtőzkö­­dő testvérünk új identitása is. Végig kell gondolnunk, hogyan közelítsük meg a leszakadókat, hogy ne az unalom, rideg­­ség és mechanikus kedélytelenség ural­­kodjon el közöttünk, hogy a sok szép szemű zsidó gyerek ne keresztény szék­­tákban keresse magának az Istent. A Mazsihisz, tradicionális szerepénél fog­­va, álljon élére ennek a harmonizáció­­nak, amely a zsidó lélek visszaszerzésé­­ért folyik! A jövő feladata olyan új ״tech­­nikák” kidolgozása is, amelyek révén sok ״titkos zsidót” képesek leszünk kicsalo­­gatni a sündisznóllásból, és a közösség melegének közelébe hozni őket. A zsinagógáknak a jelenlegi gyakori ürességgel szemben vonzókká kell válni­­uk, hogy teljesíthessük azt a feladatot, amelyet ittjártakor Simon Peresz adott nekünk: ״Tartsátok meg a gyerekeiteket zsidóknak! ” Az idősebb korosztálynak új arccal kell megjelennie fiatalságunk előtt. Uraim és hölgyeim, legyünk mindannyi­­an ״sáliách micvék”, a jó tett küldöttei! Ha a rémült negatív zsidók és a környe­­zetük által lenézett titkos zsidók helyett a vállalók, az öntudatos, pozitív zsidók lesznek többségben Magyarországon, akkor a meg vallás élményén túl, amellyel gyermekeinknek is példát adunk, nagy szolgálatot teszünk abban a felkészítés­­ben is, amely két totalitárius rendszer ámokfutása után vissza akar találni a kelet-európai zsidó hagyományokhoz és Izrael leikéhez. Ez ez alija előszobája is. S hisszük, hogy ám Jiszráéí cháj ád bli dáj! Nem is lehet másképp: ״Izrael népe él, az örökkévalóságig!” a zsidóságát: vagy az általános szellemi erózió miatt, vagy egyszerűen azért, mert a vállalástól nem hiszik olyan sike­­resnek a lehetőségeiket itt... Pedig a keresztény környezet, amelyben élünk, ma már nem akarja kikényszeríteni kö­­zösségünk megtagadását. Számunkra egyébként a zsidóság el­­hagyása morális kérdés. Bennünket íz­­rael szeretete mozgat, az áhávát Jiszráéí, ötezer év láncolata. Nem fog elszakad­­ni a lánc! Sajátos szóhasználattal ezek az urak az utóbbi időben hajlamosak ״zsidó szár­­mazásúnak” titulálni magukat. De hát mit jelent ez? Hogy már nem az: hogy valamikor az volt, de már túlvan rajta. Vagyis elfelejti, hogy itt sok ״zsidó szár­­mazású” zsidó él még! Velük szemben mi azt tartjuk, hogy semmiféle elitista szellemi játszadozásnak nem lehet felál­­dozni egy szélesebb körű zsidó közössé­­gi összefogást. A teológiai, a politikai, valamint a népi, előítéletes antiszemitizmus mind más-más fajta választ igényel. A környe­­zet egy részének előítéletes gondolko­­dásmódja - most, a gazdasági recesszió idején törvényszerűen - még erőtelje­­sebb lesz. Ez várható. Milyen magatar­Drámai a kérdés: mit kell tennie a Hitközségnek és Izraelnek, hogy megma­­radjon a zsidó élet Magyarországon? Ez érinti Izrael és a diaszpóra kapcsolatát is. Napjainkra egyöntetűen kezd áttör­­ni a ״magyar zsidó” önmeghatározási formula, és ez megszüntetni látszik azt a Löw-féle, 19. századi tévutat, amely szerint mi ״Mózes-hitű magyarok” len­­nénk, vagyis semmi közünk a világ kü­­lönböző részein élő zsidó testvéreink­­hez. A magyar zsidó más, mint a fran­­cia zsidó vagy az angol zsidó, de mind­­annyian a zsidóság részei vagyunk. A Holocaust iszonyatos vérvesztesé­­ge után a zsidóság elképesztően egyen­­lőtlen feltételek mellett kezdte el közös­­ségei újjáépítését, akár Erec Jiszráélban, akár a diaszpórában. Az emberveszteség pótolhatatlan, s ennek hatását a mai napig érezzük. Ez az alaphelyzet. Nincs elég emberünk. Sok feladat gazdátlan. Kapkodunk, sokszor nem tudunk figyelni a minőségre, és ezért veszekszünk. Pe­­dig csak valamiféle egységesedés segít­­hét rajtunk. Meg kell találnunk a kisebb­­ségi lét méltóságát! Ennek hiánya sok­­szoros zavarokat okozott a múltban, konszolidált időszakokban is. Hány ma­­gyár zsidó író nem meri vállalni például Vállaljuk ing, öltöny, felöltő, szmoking, frakk stb. készítését méretre, az Ön igénye szerint Tel.: 267-9313, tel./fax: 267-9312 Köszönjük közeli és távoli barátaink jókívánságait, amelyeket harmadik gyermekünk, Nachman születése alkalmából kaptunk tőlük. Baruch és Batsheva Oberländer A szándák behozza a nyolcnapos kisfiút a körülmetélési szertartásra 5

Next

/
Thumbnails
Contents