Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-03-01 / 20. szám
Tánjá - a közepesek könyve 2. írta a ljadi Snéur Zálmán rabbi. Naftali Kraus fordítási kísérlete a ״közepes”) értelmét. A közepes nem fele-felét jelent az érdemek és vétkek szempontjából, míg a cádik az lenne, akinek érdemei többségben vannak, mert az ilyen elbírálás csak a büntetés, illetve jutalom szempontjából releváns. A ״közepes” azonban, mint magában álló jelző, azt jelenti, hogy semmi vétek nem található benne. (Ez kiviláglik majd a közepesről a 12., a cádikról pedig a 10. fejezetben.) A dolog mélyebb érteime abban a rabbi Chájim Vitáitól származó kabalisztikus tételben rejlik, amely szerint minden zsidó embernek két lelke van: az egyik a nogá nevezetű pozitív ki ipából (héj, burok) ered, és ösztön-léleknek nevezik, amely a négy [negatív] elemből eredő rossz tulajdonságok forrása, de a természetes jó tulajdonságoknak is ez a forrása, mert a nogá kiipában jó és rossz együtt van. Ezzel szemben viszont a pogány, bálványimádó népek lelke három, teljesen tisztátalan klipából ered. [Rabbi Menachem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe könyve, a Rövidítések és megjegyzések (Kicurim VeHerot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzeteket és a fogalmak magyarázatát a fordító írta. Az első fejezet dióhéjban: A szerző megkérdőjelez egy talmudi mondást (Nidá traktátusának harmadik fejezete végén), amely szerint legyen az ember a maga szemében olyan, mintha rossz lenne - a Misná alapján [Ávot (Atyák) 2. fejezet], amely azt sugallja, hogy ״ne tartsd magad rossz embernek”. (Ezt a tálmudi tételt majd megmagyarázza a 13. és 14. fejezetben.) További kérdése: ha rossznak látja magát, nem lesz képes örömmel szolgálni Istent. (Ez majd értelmezést nyer a 29-34. fejezetekben, ahol végül is megnyugtató magyarázatot kapunk a felvetett ellentétre.) A szerző hozzáteszi, hogy a fentiek jobb megértéséhez tudni kell az öt fokozat (ilyen és olyan cádik és rásá és A Tánjá: Munkács 1943 összetevőinek (nefes-ruáchnesámá) gyökere - a legmagasabb szintűtől a legalantasabbig, amely a tudatlan és teljesen értéktelen [zsidó ember] testét lakja - a Legfelsőbb Agyból származik, ami tulajdonképpen a Legfelsőbb isteni Bölcsesség kifejezője18. [A lélek leszállása] hasonlatos ahhoz, ahogyan a gyerek az apja agyából ered: még a lába körme is ugyanabból a spermacsöppbői származik, amely kilenc hónapot töltött az anyaméhben, fokozatról fokozatra alászállva, állandóan változva és alakulva, amíg körmök nem lettek belőle. Bár [a csöpp mostani állapatában is] állandó és csodálatos módon elszakíthatatlan kapcsolatban áll eredeti lényegével, ami az apai agy ondócseppje volt. A körmök még később is állandó éltető kapcsolatban állnak a fejben székelő aggyal, ahogyan ezt a Tálmud ban is megtaláljuk (a Nidá traktátusban19): ״[Az apai ondócsepp] fehérjéből jönnek az inak, a csontok és a körmök.” (És ahogy azÉc Chájim című mű Chásmál fejezetében olvashatjuk, az első ember édenkerti ruhá* Maimonidesnek ezzel a tézisével a kábálá bölcsei is egyetértettek, ahogy az kiviláglik rabbi Mose Kordovero Pár desz című művébői10. Rabbi Jicchák Lurjá kábálátanítása is egybecseng Maimonides megállapításával, legalábbis abban, ahogyan a Vég Nélküli, az Éjn Szof ״összehúzza magát”, és a CHáBáD (bölcsesség, értelem és tudás) öltőzetében jelentkezik az ácilut, az ״emanáció”11 világában [e szint alatt már lehet azt mondani, hogy O és bölcsessége egy], de az ״emanáció” világánál magasabb szinten nem lehet. Ahogyan máshol ez el van magyarázva12: a Vég Nélküli, legyen áldott, határtalanul magasságos, és áthatol a CHáBáD lényegén és szintjén. Tulajdonképpen hozzá képest a CHáBáD szintje ugyanolyan alacsony rendűnek számít, mint az anyagi tevékenység. Ahogy írva van: ״Mindannyiukat bölcsességgel [együtt] csináltad”13. rengeteg különböző fokozat létezik a lelkek minősítésében, például az ősatyák és Mózes magas röptű lelkei, a mi generációink leikéivel szembesítve, amelyek ״a Messiás sarkában”16 valóságos ״saroknak” számítanak, az aggyal és fejjel szemben. Ugyancsak minden nemzedékben vannak Izraelnek Nagyjai, akiknek lelke ״fejnek és agynak” számít a tudatlan tömeg leikéivel szemben. Úgyszintén az egyes azonos rendű lelkek között is lehetnek különbségek, mivel minden lélek [három összetevőből áll:] nefesruách-nesámá17. [Viszont ha mindenki lelke az 0 bölcsességéből ered, hogyan lehetnek a lelkek között olyan nagy különbségek? A válasz a következő:] Ennek ellenére minden lélek nak: ״elsőszülött fiam, ízrael”5 és ״fiai vagytok ti az Örökkévaló Isteneteknek”6, azaz hogy akárcsak a gyerek, aki az apja agyából ered7, úgy - képletesen mondva — minden zsidó lélek az isteni gondolat és bölcsesség szüleménye. [Ez azt jelenti, hogy Istentől magátói ered,] mert 0 bölcs, de bölcsessége nem az a bölcsesség, amit [mi, teremtményei] ismerünk8, mert 0 és bölcsessége egy, ahogyan ezt Maimonides9 is írja’: ״O a Tudás, ugyanakkor a dolgok Tudója [és a Tudott dolog is]... Ezt egyetlen ember sem képes teljesen felfogni... ahogy írva van: »Ki tudod-e találni, mi az Isten titka«14, vagy »a ti gondolataitok nem az én gondolataim ...«”15. Annak ellenére, hogy Második fejezet [Az isteni lélek] A zsidó másik lelke valósággal része az Istenségnek1, ahogyan azt az írás tudatja: ״és az élet leheletét lehelte [Adám] orrába”2, valamint ״[a lelket, amit belém adtál. ..]te lehelted belém ”3, és ahogyan a Zohár is írja: ״aki lehel, magából lehel”4, vagyis a legbensőbb bensejéből, mert az ember, amikor erővei kilehel, valamit a legbensőbb bensejéből fúj ki. [Eszerint a lélek az Istenség legbensőbb megnyilvánulási formája.] Továbbá, allegorikusán szólva, a lélek az isteni gondolat kifejezője. A zsidó lelkék az isteni gondolatból keletkeztek, amit a következő kifejezések is bizonyíta6
