Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-09-01 / 22. szám
Egység tudós, aki más állásponton lenne. Ebben a kérdésben mindig határozott egyértelmű, mondhatni, magától értetődő volt a döntés. Az autóvezetés a tűzgyújtás és égetés bibliai tilalmát szegi meg. A szikra kipattanása és a gáz és olaj égése a vezető tevékenységének következménye, és ezenkívül is több kifogásolható tevékenységet végez. A szombattartó odafigyei arra, hogy lakása közelében van-e zsinagóga. Míg másnak az a legfontosabb, ha új helyre költözik, hogy jó-e a környékbeli iskola, a közlekedés, milyenek a vásárlási lehetőségek, a szombattartónak az elérhető távolságban lévő zsinagóga is fontos. Részlet Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni,., című könyvéből (kapható a szerkesztőségben) ti tevékenységtől, de ne is biztassuk őket, hogy tiltott dolgokat csináljanak. Ne kérjék meg őket, hogy hozzanak valamit, tépjenek, gyújtsanak villanyt stb. Amint a gyermek elég értelmes hozzá, négy-öt éves korától kezdve, tartózkodnia kell a szombaton tiltott tevékenységek végzésétői. A szülők példamutatása a legjobb tanító. Ne szidjuk a gyereket: csöndesen emlékeztessük kötelességére. Néhány szó az autóról A rabbinikus tekintélyek szigorúan meghatározták: a motoros jármű vezetése meláchá, mert tartalmazza az olyan feladatok végzését, amelyeket a Tóra tilt. Egyéb rabbinikus szabályok tekintétében előfordulhat véleménykülönbség, de ennél nincs az a mértékadó rabbinikus tekintély vagy vallásTilosak az olyan tévékenységek is, amelyek a bibliai meghatározás érteimében nem meláchák, és nem is vezetnének ahhoz, de a bölcsek úgy vélték, hogy ״hétköznapi feladatok”, és csökkentenék a nap szentségét. Ebbe a kategóriába tartozik például * a házon belül végzett nehéz munka, például a bútorok átrendezése, * a televízió nézése, még ha szombat előtt kapcsolták is be, * előkészületek végzése a szombat utáni tevékenységhez, * tornagyakorlatok, atletizálás, * üzleti levelezés olvasása. A gyerekekre vonatkozó szombati korlátozások A nagyon kis gyerekeket nem kell eltiltani a szómba* hajózni, * hangszeren játszani, * villanyt vagy más elektromos eszközt - rádiót, telefont, televíziót - ki- vagy bekapcsolni (vannak tudósok, akik ezt a tilalmat a döorétá kategóriájába sorolják, tehát bibliai eredetűnek tekintik), * megfogni bármit, amit szombaton tilos használni, például szerszámot, pénzt, írószert, elektromos holmit vagy gépet, gyertyát, gyufát, pénztárcát: ezek mukcák, vagyis tiltottak szombaton, * esküvőt tartani, * utazni: szombaton gyalog is tilos túllépni bizonyos határt (ez körülbelül ezerkétszáz méter a város vagy a tartózkodási hely határától; ennek a határnak a neve ״szombatmezsgye”, tchum sábát, és arra való, hogy a szombat szellemének megfelelően biztosítsa a pihenést. Betegápolás szombaton Még saktolni, állatot vágni is szabad, sőt kell szombaton, ha a válságos állapotú betegnek húsételre van szüksége. Igaz, hogy életveszélyben akár tréfli - nem kóser - ételt is szabadna neki adni, de ezzel az indokolássál nem szabad megtagadni a saktolást. Ha azonban a kóser vágás miatt az étel elkészítése több időt venne igénybe, akkor inkább tréflit kell adni a betegnek. Az életveszély elhárítása nemcsak betegség esetén helyezi hatályon kívül a szombat parancsolatait, hanem más katasztrófahelyzetben, például tűzvészben is. A gyermekágyas asszonyokat a szülés utáni első három napon szintén válságos állapotú betegnek kell tekinteni, még akkor is, ha tiltakoznak ellene, hogy miattuk megszegjék a szombat törvényeit. Az ilyen tiltakozást csak a harmadik és a hetedik nap közé eső szombaton szabad figyelembe venni. Ha a gyermekágyas időszak egyébként problémamentes, akkor a kismama a hetedik naptól a harmincadikig lábadozó betegnek számít. Egészséges ember a szombat kiméneteléig nem ehet a beteg számára szombaton készített ételből. (Forrás: Lebovits József: Zsidó hitéle ti lexikon. Mohács, 1922 k. 200-202.1.) végzés tilalma alá esnék, azt azonnal el kell készíteni, sőt akkor is, ha a beteg kér ilyesmit, mert nagyon rosszul van, és úgy érzi, hogy segítene rajta. Két ellentétes véleményen lévő orvos közül annak az utasítását kell követni, amelyik úgy foglalt állást, hogy a gyógyulás érdekében meg kell szegni a szombatot. Ha nincs mód orvoshoz fordulni, akkor el kell fogadni bárkinek a tanácsát, aki azt állítja: ismeri az adott betegséget, és tudja, hogy vészélyes. A szakember vagy a hozzáértő véleménye nélkül is veszélyesnek kell tekinteni azokat a betegségeket, amelyek a test belsejében okoznak fájdalmat vagy egyéb tünetet: ilyennek számítanak a fogbántalmak is. Ez a fémek okozta, veszett vagy vad állatok tárnadásából, kígyómarásból eredő külső sérülésekre is vonatkozik. Ha a beteg élete nem forog veszélyben, akkor nem szabad miatta megszegnünk a szombatot, nem zsidóval azonban elkészíttethetünk bármit, amire szüksége van. Ilyennek számit a kisgyermek is: ha szombaton nem tudjuk másként megetetni, nem zsidó készíthet neki eledelt. A súlyos, életveszélyben lévő beteg gyógykezelése valamennyi szombati tilalmat hatályon kívül helyezi. Nemcsak szabad, hanem egyenesen micuá azonnal megtenni mindent, ami a gyógyuláshoz szükséges, még azt is, ami a szombat megszegésének számít. Ha az orvos úgy látja, hogy a betegnek jót tenne egy kis frissen főtt leves, vagy ő maga kívánna ilyent, ezért akár többen is tüzet gyújtanak, és főznek, hogy mielőbb segíthessenek rajta, mindegyikük micuát, isteni parancsolatot teljesített. Minél buzgóbbak vagyunk a beteg gyógyítása érdekében, annál nagyobb az érdem. Ha már délután van, akkor sem szabad estig, a szombat kimeneteléig halasztani a tennivalót, mert a késiekedés miatt áthághatjuk a vérontás tilalmát. ״Őrizzétek meg rendelkezéseimet, döntéseimet, hogy aki megcselekszi azokat, éljen általuk” (3Mózes 18:5.)írja a Tóra, nem pedig azt, hogy ״ne haljon meg általuk”. Arra nézve, hogy a betegség életveszélyes-e, elsősorban az orvos véleményét kell mérvadónak tekinteni. Ha az orvos szerint szükség van valamire, ami egyébként a szombati munka4
