Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-09-01 / 22. szám
Egység A szombaton tiltott tevékenységek tűzhelyét alacsony fokozatra, és hagyjuk rajta egész szombaton a lemezt. A meleg ételt vagy a teát, amit szombat előtt elkészítettünk, rátesszük, és szómbaton bármikor levehetjük. Rabbinikus törvények A rabbik és a bölcsek, felelősnek érezvén magukat azért, hogy senki akaratlanul, gondatlanságból, önkéntelenül meg ne szegje a Tóra törvényeit, ״óvórendszabályokat” alkottak, amelyek gezérot - a szombatra vonatkozóak suut - néven ismertek, a amelyeknek betartása éppannyira kötelező, mint magáé a Tóráé, bár áthágásuk nyilvánvalóan kisebb büntetéssel jár, mint amazoké. A gezérot szerint tilos * a Biblia által tiltott meláchákhoz hasonlóakat végezni, mert összetéveszthetjük kettőt, és esetleg áthágjuk a bibliai tilalmat; * olyan munkát végezni, amely óhatatlanul magának a meláchának a végzéséhez vezet. A rabbinikus törvények szerint tilos * * venni és eladni (ezt már a héber próféták is a szombat megszegésének tekintették), * állatot megülni, ni): új tüzet gyújtani vagy égő tűzről átvenni, tüzet szítani vagy lohasztani (kotorni, üzemanyagot, fát, olajat, papírt rátenni vagy kivenni belőle, szabályozógombbal manipulálni), gyertyát gyújtani, gyufát vagy öngyújtót használni, dohányozni, * vágni vagy tépni (ez nem vonatkozik az ennivalóra), * halászni, csapdát állítani, * kertet és füvet gondozni: ásni, ültetni, szaporítani, gyomlálni, vágni, visszavágni, kaszálni, szüretelni, virágot vagy leveleket tépni, locsolni (ezek a szobanövényekre is vonatkoznak), * hordani: egy tárgyat ״közterületen” hat lábnál (kb. két méternél) távolabbra, ״magánterületről" ״közterületre” - vagy fordítva - tolni vagy vinni. A szombati tűz A főzés tilalma nem azt jelenti, hogy csak hideget ehetünk szombaton. Ellenkezűleg, a szombat nem lehét teljes meleg étel nélkül. Ezért találták ki a ״szómbati tűzhelyet”. A tűzhelyet szombat előtt kell elkészíteni. Bádog- vagy alumíniumlapot (vagy más, jó hővezető fémlapot) teszünk az égőre, amelyet még szombat előtt meggyújtottunk. Állítsuk lángját közepesre vagy takarékra, az elektromos megértéséhez és megtartásához. A modern technológia eszközei, gépei, módszerei, amelyek a Tóra adása és a Talmud bölcsei idejében még ismeretlenek voltak, nem teszik automatikusan elévültekké a szombat törvényeit. Ellenkezőleg: az élő törvény - márpedig a zsidó törvények mindig is ״élő törvények” voltak, és ma is azok - képes az új feltétélekhez alkalmazkodni, az új feltételeket és körülményekét saját jogelvei alapján elbírálni. A fejlődés így állandóan beépült a tórái parancsolatok szerkezetébe. Ha nem így lenne, a zsidóság már régen elpusztult volna. A törvények alapját képező elméleti fogalmak ismeretében képesek a rabbik elbírálni, hogy a fejlődés eredményének használatát meg engedi vagy tiltja a Tóra - akár szombaton, akár máskor -, s persze ez nagy és mélyreható tudást igényel. A Misná (Sábát 7:2) harminckilenc, meláchának számító kategóriát sorol fel. Ezek, valamint az ezekkel azonos elv alapján végzett - vagy azonos célt szolgáló - feladatok a bibliai törvény szerint tiltottak szombaton. íme, néhány olyan tévékenység, amely a Tóra szerint meláchának számít, ezért szombaton tilos végezni: * főzni és sütni (akkor is, ha nem kell hozzá tüzet gyújtani), * őrölni, metélni, szűrni, * ruhát mosni (kézzel vagy géppel), * kötni, horgolni, hímezni, * varrni, ragasztani, enyvezni, * építeni vagy javítani: bármiféle építőtevékenységet és ház körüli javítást végezni, * írni (vagy kitörölni), rajzolni, festeni, színezni, gépírni, * hajat vágni, borotválkozni, körmöt vágni, * tüzet gyújtani (vagy eloltaBibliai törvények A Tízparancsolatban és mindenütt másutt is a Tóra állandóan figyelmezteti Izraelt, hogy semmiféle meláchát - amit munkának szoktak fordítani - ne végezzen szombaton. Nemcsak a tiltó parancsolatokban találjuk meg ezt - ״... ne végezz semmiféle meláchát [munkát], sem te, sem fiad, sem leányod...” (2Mózes 20:10., 5Mózes 5:12-14.) -, hanem a felszólítok is a nap ״megszentelésésre”, ״szentté” tételére, a róla való ״megemlékezésre”, ״megtartására”, a ״pihenésre” intenek (2Mózes 23:12.). A ״meláchá” héber fogalma nem teljesen azonos a ״munka” fogalmával. Ezért egyszerűbb, ha a hébér szót használjuk, vagy körülírjuk a ״szombaton tiltott tevékenység” kifejezéssei. A ״munka” szó általában olyan tevékenységet jelent, amelyet vagy 1. állásban, hivatásként, foglalkozásként végzünk, vagy 2. nagy fizikai erőkifejtést kiván. Ezek közül egyik sem azonos azzal, amit a ״meláchá” jelent a Tóra szerint. Ha így lenne, a szombati pihenés mindenki számára mást jelentene. Amit az egyik ember keresőfoglalkozásként űz, az a másiknak szórakozás. Ezenkívül a ״munka” fenti meghatározása alapján a szombati pihenés elvesztené szellemi jelentését. A Szóbeli Tóra méghatározza, mit ért az Írás meláchán. Leírja azokat a tevékenységeket és feladatokát, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak. Nem ad lehetőséget, hogy mindenki maga döntse el, mi számit meláchának. Miután a szombatnak céljai, határozott célkitűzései vannak, amelyeket szellemi úton lehet elérni, a Tora által körvonalazott inelách.i .1 kulcs ,1 szombat 3
