Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-03-01 / 20. szám
■""י T Egység Adalék a megállás nélkül folyó Kasztner-vitához A rebbe pozitív véleménye dr. Kasztner zsidómentéséről Dokumentum Izraelben, Magyarországon és az egész zsidó világban nem szűnnek meg a viták dr. Kasztner Rezsőről, 1944-ben, a magyar Holocaust évében végzett tevékenységéről. Vannak, akik hőst, vannak, akik áruló kollaboránst látnak benne, aki 1684 zsidó, az úgynevezett Kasztner-vonat utasainak megmentése érdekében feláldozta és a németek kezére játszotta a magyarországi zsidóság nagy részét. Egy nemrégiben előkerült dokumentum szerint a lubavicsi rebbe, a néhai Menachem Mendel Schneerson zcl, pozitívan vélekedett dr. Kasztner zsidómentő tevékenységéről, ha más szemszögből nézve is, mint ahogy az általános vita zsidó berkekben folyik. A Héchál Menáchem című, Mordechai Läufer rabbi szerkesztésében Izraelben megjelent gyűjtemény különböző ismeretlen leveleket és tanúságokat közöl, amelyekben a rebbe - kérdésekre válaszolva vagy anélkül - kifejezte véleményét az élet legkülönbözőbb dolgairól. Ebben egy ismerétién kérdező - feltehetően a New York- i vagy jeruzsálemi szuperortodox körökből, akik ellenzik Izrael államát és annak szekuláris, vallástalan/ellenes megnyilvánulásait - az 1967-es hatnapos háborúról kérdezte a rebbét. Azt tudakolta, hogyan kell megítélni a háborút a háláchá alapján: úgynevezett kötelező háborúnak, milchemet micuának számított-e, vagy sem, milyenek voltak a résztvevők vallásos érzületei és hasonlók. Innen eljutott ahhoz a kérdéshez, hogy isteni csoda volt-e a hatnapos háború kimenetele, vagy sem. A rebbe válasza itt egyértelmű: ״természetes, hogy isteni csoda volt, hogy az Izraelben élő két és fél milliónyi zsidó (köztük a jesiuák stb.) megmenekült’’, amikor több arab állám támadta meg és próbálta megsemmisíteni a fiatal zsidó államot. Itt jön a további kérdés, amely azt feszegeti, hogyan lehetséges, hogy Isten csődát művel vallástalan, ateista zsidók által. A rebbe válasza: ״Dr. Kasztner is satöbbi [vallástalan zsidó volt: a rebbe nem akarja említeni, illetve kimondani ezt], mégis megmenekültek általa satöbbi. A bíró csak a látottak alapján ítél [talmudi formula: Báuá Bátra 131.]. Kérdezzék meg a jeruzsálemi rabbikat, voltak-e csodák, és főleg a jeruzsálemi ortodox hitközség főrabbiját, Pinchász Epstein rabbit. És az okos ennyiből is ért. ” Eddig a rebbe véleménye Kasztnerről és tevékenységéről. Volt, aki volt, de zsidó életeket mentett. Fontos közreadni ezt, amikor az indulatok kavargásában az objektív vélemény ritka, mint a fehér holló... Közreadja N. K. véleményem, hogy csak nagyjából egyenlő kiinduló bázisú partnerek kőzött lehetséges a párbeszéd.- És ez a bázis továbbra sincs meg?- Ami a párbeszédet illeti, problémánk a következő. Én sohasem tennék olyan kísérletet, hogy egy kérésztényt rábírjak hitének megváltoztatására. Nem érzek vágyat erre, kötelességemnek sem tartom. A zsidóság nem ismer megmentendő lelkeket. A zsidóság és a zsidó teológia a becsűletes máshitűeknek is elismeri a helyűkét a mennyországban. Az emberi lélek végleges megváltása nincs a zsidó valláshoz kötve. A kereszténynek viszont meg kell kísérelnie, hogy megmentse lelkemet a tisztítótűztől, s a mennyországba juttasson engem. Párbeszéd azonban nem lehetséges olyasvalakivel, aki fölém akar kerekedni. Egyenlőtlen viszonyról van tehát szó. Meglepő módon kevesebb teológiai problémánk van az iszlámmal. Mi, zsidók, hittételeink legtöbbjét elcserélhetnénk a muzulmánokéval, anélkül hogy ebből sokan bármit is észrevennének. A katolikus egyházzal viszont nem lenne ez lehetséges. Számunkra tehát ugyanolyan nehéz legitimnek elismerni a katolikus egyházat, mint fordítva.- Ezért nem kell-e zsidó-keresztény konferencia?- Az ilyen rendezvényekkel szembeni érzelmeink a középkorra nyúlnak vissza, amikor az effajta viták számunkra igen nehéz körülmények között zajlottak. Ezért van a zsidókban történelmileg kialakult, nehezen leküzdhető ellenállás. Az ilyen konferenciákon többnyire jó keresztények állnak szemben rossz zsidókkal. Láthatta: Izrael főrabbijai nem voltak jelen, s a vezető zsidó hittudósok közül senki.- Ha a pápa Jeruzsálembe látógat, térdre borul, s bocsánatot kér a zsidóktól, ahogyan Willy Brandt a varsói gettó emlékművénél tette: egy ilyen gesztus megváltoztatná-e az ön véleményét?- Nem tudok erre válaszolni. Én ízraelben születtem, nekem sohasem volt olyan érzésem, hogy a keresztényék elnyomnak engem. Ilyen érzéseik a szüleimnek lehettek. Az olyanok számára, mint ők, biztosan nem lenne elegendő a pápa ilyen gesztusa. (Der Spiegel, 1994. 29. szám. 214-216. I.) Másodszor: a keresztény misszionáriusok mindig azt az érzést közvetítették a zsidóknak, hogy belőlük hiányzik valami, hogy meg kell őket nevelni, és el kell vezetni az igazsághoz. Ezt természetesen sértőnek érezzük.- De mégiscsak volt és van Izraelben, mindenekelőtt Jeruzsálemben keresztény jelenlét.- Mindaddig, amíg a katolikus egyház a keresztényekkel törődik, az a zsidók számára közömbös. És ha a muzulmánokat akarja megtéríteni, úgy gondolom, Izrael egyenesen üdvözölné azt.- És ha egy zsidó egyén megtalálta az utat a kereszténységhez?- Teológiailag egy ilyen zsidó a mi szemünkben aposztata vagy hitehagyott volt. Elhagyta népét, s eladta magát. Ez volt az érzés az elmúlt ötszáz évben.- És ma?- Ma is tapasztalható még a konvertitákkal szemben olyan érzés, amilyent egy hadsereg táplál a dezertőr iránt. Nem kell ehhez semmiféle teológiai indoklás, egyszerűen érzésről van szó. Az ilyen érzelmeket fokozta az, hogy gyakran a konvertitákból lettek a legrosszabb antiszemiták.- Ma is elképzelhetetlen egy keresztény izraeli?- Keresztény izraeliek vannak - arabok -, de zsidó származású kérésztény izraeli: kizárt!-A Vatikán és Izrael közötti megállapodás nem említi Jeruzsálemet, a zsidók, a keresztények és a muzulmánok közötti fő vitatémát. Mit jelent ez?- Azt, hogy az igazi, a vallási problémákat még nem oldották meg. A katolikus egyháznak teológiailag nagyon problematikus, hogy Jeruzsálemet a zsidó fővárosként ismerje el. Nemcsak mint népet, hanem mint vallást kellene elfogadnia a zsidókat Jeruzsálemben.- Az első zsidó-keresztény nemzetközi konferencia, amely itt, Jeruzsálemben ülésezett, a kölcsönös elfogadásból indult ki. Ön nem vett részt ezen.- Gyakran hívnak ilyen konferenciákra, tekintve, hogy sok barátom van keresztények - és keresztény papok - körében. Nekem azonban az a 4
