Egység, 1995 (20-22. szám)

1995-03-01 / 20. szám

■""י T Egység Adalék a megállás nélkül folyó Kasztner-vitához A rebbe pozitív véle­­ménye dr. Kasztner zsidómentéséről Dokumentum Izraelben, Magyarországon és az egész zsidó világban nem szűnnek meg a viták dr. Kasztner Rezsőről, 1944-ben, a magyar Holocaust évében végzett tevékenységéről. Vannak, akik hőst, vannak, akik áruló kol­­laboránst látnak benne, aki 1684 zsidó, az úgynevezett Kasztner-vonat utasainak megmentése érdekében feláldozta és a né­­metek kezére játszotta a magyarországi zsi­­dóság nagy részét. Egy nemrégiben előkerült dokumentum szerint a lubavicsi rebbe, a néhai Menachem Mendel Schneerson zcl, pozitívan vélekedett dr. Kasztner zsidómentő tevékenységéről, ha más szemszögből nézve is, mint ahogy az általános vita zsidó berkekben folyik. A Héchál Menáchem című, Morde­­chai Läufer rabbi szerkesztésében Izraelben megjelent gyűjtemény különböző ismeret­­len leveleket és tanúságokat közöl, ame­­lyekben a rebbe - kérdésekre válaszolva vagy anélkül - kifejezte véleményét az élet legkülönbözőbb dolgairól. Ebben egy isme­­rétién kérdező - feltehetően a New York- i vagy jeruzsálemi szuperortodox körökből, akik ellenzik Izrael államát és annak szekuláris, vallástalan/ellenes megnyilvánu­­lásait - az 1967-es hatnapos háborúról kérdezte a rebbét. Azt tudakolta, hogyan kell megítélni a háborút a háláchá alapján: úgynevezett kötelező háborúnak, milche­­met micuának számított-e, vagy sem, mi­­lyenek voltak a résztvevők vallásos érzüle­­tei és hasonlók. Innen eljutott ahhoz a kér­­déshez, hogy isteni csoda volt-e a hatna­­pos háború kimenetele, vagy sem. A rebbe válasza itt egyértelmű: ״természetes, hogy isteni csoda volt, hogy az Izraelben élő két és fél milliónyi zsidó (köztük a jesiuák stb.) megmenekült’’, amikor több arab ál­­lám támadta meg és próbálta megsemmi­­síteni a fiatal zsidó államot. Itt jön a további kérdés, amely azt fe­­szegeti, hogyan lehetséges, hogy Isten cső­­dát művel vallástalan, ateista zsidók által. A rebbe válasza: ״Dr. Kasztner is satöbbi [vallástalan zsidó volt: a rebbe nem akarja említeni, illetve kimondani ezt], mégis megmenekültek általa sa­­többi. A bíró csak a látottak alap­­ján ítél [talmudi formula: Báuá Bátra 131.]. Kérdezzék meg a jeruzsálemi rabbikat, voltak-e csodák, és főleg a jeruzsálemi ortodox hitközség fő­­rabbiját, Pinchász Epstein rabbit. És az okos ennyiből is ért. ” Eddig a rebbe véleménye Kasztnerről és tevékenységéről. Volt, aki volt, de zsidó életeket mentett. Fontos közreadni ezt, amikor az indulatok kavargásában az ob­­jektív vélemény ritka, mint a fehér holló... Közreadja N. K. véleményem, hogy csak nagyjából egyenlő kiinduló bázisú partnerek kő­­zött lehetséges a párbeszéd.- És ez a bázis továbbra sincs meg?- Ami a párbeszédet illeti, problé­­mánk a következő. Én sohasem ten­­nék olyan kísérletet, hogy egy kérész­­tényt rábírjak hitének megváltoztatá­­sára. Nem érzek vágyat erre, köteles­­ségemnek sem tartom. A zsidóság nem ismer megmentendő lelkeket. A zsidóság és a zsidó teológia a becsű­­letes máshitűeknek is elismeri a helyű­­két a mennyországban. Az emberi lé­­lek végleges megváltása nincs a zsidó valláshoz kötve. A kereszténynek vi­­szont meg kell kísérelnie, hogy meg­­mentse lelkemet a tisztítótűztől, s a mennyországba juttasson engem. Pár­­beszéd azonban nem lehetséges olyas­­valakivel, aki fölém akar kerekedni. Egyenlőtlen viszonyról van tehát szó. Meglepő módon kevesebb teológi­­ai problémánk van az iszlámmal. Mi, zsidók, hittételeink legtöbbjét elcserél­­hetnénk a muzulmánokéval, anélkül hogy ebből sokan bármit is észreven­­nének. A katolikus egyházzal viszont nem lenne ez lehetséges. Számunkra tehát ugyanolyan nehéz legitimnek el­­ismerni a katolikus egyházat, mint for­­dítva.- Ezért nem kell-e zsidó-keresz­­tény konferencia?- Az ilyen rendezvényekkel szem­­beni érzelmeink a középkorra nyúlnak vissza, amikor az effajta viták szá­­munkra igen nehéz körülmények kö­­zött zajlottak. Ezért van a zsidókban történelmileg kialakult, nehezen le­­küzdhető ellenállás. Az ilyen konferen­­ciákon többnyire jó keresztények áll­­nak szemben rossz zsidókkal. Láthat­­ta: Izrael főrabbijai nem voltak jelen, s a vezető zsidó hittudósok közül sen­­ki.- Ha a pápa Jeruzsálembe látó­­gat, térdre borul, s bocsánatot kér a zsidóktól, ahogyan Willy Brandt a varsói gettó emlékművénél tette: egy ilyen gesztus megváltoztatná-e az ön véleményét?- Nem tudok erre válaszolni. Én íz­­raelben születtem, nekem sohasem volt olyan érzésem, hogy a kereszté­­nyék elnyomnak engem. Ilyen érzéseik a szüleimnek lehettek. Az olyanok szá­­mára, mint ők, biztosan nem lenne elegendő a pápa ilyen gesztusa. (Der Spiegel, 1994. 29. szám. 214-216. I.) Másodszor: a keresztény misszionári­­usok mindig azt az érzést közvetítet­­ték a zsidóknak, hogy belőlük hiány­­zik valami, hogy meg kell őket nevel­­ni, és el kell vezetni az igazsághoz. Ezt természetesen sértőnek érezzük.- De mégiscsak volt és van Izra­­elben, mindenekelőtt Jeruzsálem­­ben keresztény jelenlét.- Mindaddig, amíg a katolikus egy­­ház a keresztényekkel törődik, az a zsidók számára közömbös. És ha a muzulmánokat akarja megtéríteni, úgy gondolom, Izrael egyenesen üdvözöl­­né azt.- És ha egy zsidó egyén megta­­lálta az utat a kereszténységhez?- Teológiailag egy ilyen zsidó a mi szemünkben aposztata vagy hiteha­­gyott volt. Elhagyta népét, s eladta magát. Ez volt az érzés az elmúlt öt­­száz évben.- És ma?- Ma is tapasztalható még a kon­­vertitákkal szemben olyan érzés, ami­­lyent egy hadsereg táplál a dezertőr iránt. Nem kell ehhez semmiféle teo­­lógiai indoklás, egyszerűen érzésről van szó. Az ilyen érzelmeket fokozta az, hogy gyakran a konvertitákból let­­tek a legrosszabb antiszemiták.- Ma is elképzelhetetlen egy ke­­resztény izraeli?- Keresztény izraeliek vannak - arabok -, de zsidó származású kérész­­tény izraeli: kizárt!-A Vatikán és Izrael közötti meg­­állapodás nem említi Jeruzsálemet, a zsidók, a keresztények és a muzul­­mánok közötti fő vitatémát. Mit je­­lent ez?- Azt, hogy az igazi, a vallási prob­­lémákat még nem oldották meg. A ka­­tolikus egyháznak teológiailag nagyon problematikus, hogy Jeruzsálemet a zsidó fővárosként ismerje el. Nemcsak mint népet, hanem mint vallást kelle­­ne elfogadnia a zsidókat Jeruzsálem­­ben.- Az első zsidó-keresztény nem­­zetközi konferencia, amely itt, Jeru­­zsálemben ülésezett, a kölcsönös el­­fogadásból indult ki. Ön nem vett részt ezen.- Gyakran hívnak ilyen konferen­­ciákra, tekintve, hogy sok barátom van keresztények - és keresztény pa­­pok - körében. Nekem azonban az a 4

Next

/
Thumbnails
Contents