Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-02-01 / 16. szám
AZ IMÁRA ADOTT VÁLASZOK legyen Ő s legyen áldott Neve”) egy másik lehetséges válasz. Ez a helyes felelet, amikor Isten (Adonáj) nevét halljuk egyegy áldás elején (Báruch átá Ádonáj) (Orách Cháim 124:5.) Nem felelünk a báruch hu, uváruch semó szavakkal ima közben, mivel ez félbeszakítaná, csak a Sömone Eszré mondásakor. Az ámen kimondásának szabályai Még az olyan egyszerű válasz esetében is, mint az ámen, figyelembe kell vennünk bizonyos szabályokat: * Nem mondhatunk ámen-t arra az áldásra, amit magunk mondunk el. Ez alól egyetlen kivétel van: az étkezés utáni áldás harmadik áldása (birkát hámázon). Más imák, például a káddis, a mi sebérách, az El máié ráchámim és a hónapra mondott áldás esetében az, aki az imát elmondja gyakran mond ámen-t, nem válaszként, hanem azért, hogy felszólítsa az imát hallgatókat: vöimru Ámen (és mondjátok rá: Ámen). * Ha olyan imát mondunk, amelyet nem lehet félbeszakítani, nem mondhatunk ámen-t. * Ámen-t csak azután mondunk, hogy az áldást befejeztük. Az áldás utolsó szótagját nem nyelheti el a válasz (Orách Cháim 124:8.) * Napjaink vallási tekintélyei úgy rendelkeztek, hogy akkor is ámen-t kell mondánunk, ha az áldást élő televíziós adás vagy rádiós közvetítés során halljuk. Ámen A héber ámen szót a világ szinte valamennyi nyelve átvette és az egyik legismertebb szóvá vált. Ez az egyik legősibb szavunk, melynek eredetét a Tórában találjuk, ahol az egyetértés kifejezése. Mózes V. könyvében (27:16-26.) olvashatjuk a leviták kijelentéseit, melyre a nép így felelt: “Ámen”. Amikor kiejtjük az ámen szót, kinyilvánítjuk egyetértésünket az elhangzottakkai, és kifejezzük abbéli meggyőződésűnkét, hogy amit hallottunk, igaz. Elismerjük azonosulásunkat az imával vagy az áldással, mintha mi magunk mondtuk volna. Amikor az ámen áldást vagy könyörgő imát követően hangzik el, jelentése: “úgy legyen”. A Talmud bölcsei nagy jelentőséget tulajdonítottak e szónak. Hanina rabbi hangsúlyozta, hogy az ámen szót alkotó három betű az El Melech Neemán (Isten Hűséges Király) szavakat jelképezi, és ilyeténképpen az ámen kimondása az Isteni Királyság fennhatóságának elismerése (Sábbát 119b.) A háláchá úgy rendelkezik, hogy valahányszor azt halljuk, hogy valakai áldást mond, ámen-t kell mondanunk az áldás befejezése után (Orách Cháim 215:2. és 124:6.) Báruch hu, uváruch semó Az ámen nem az egyetlen felelet, amelyet a gyülekezet mond a zsidó imákban. A báruch hu, uváruch semó (“áldott szemtanú, hogy “amikor kigyulladt a tűz, felharsant az ének és a jelenlevő nemzsidók megrendülve hallották a halálbamenők énekét és azt mondták, nem tudjuk mit énekelnek a zsidók; máig nem hallottuk ezt a dallamot. Azután kitudódott, hogy az Alénu lösábéách volt az, amit a halálbamenők énekeltek és ezt hallották a nem-zsidók azon a szörnyű napon...” Menásse ben Jiszráél könyvében “A zsidók védelmében”, elmondja, hogy valaki lefordította Szelim török szultánnak az Álénu szövegét. Az uralkodónak annyira tetszett az ima, hogy azt mondta “ebben minden benne van; nem is kell több ennél”. Egyébként a szefárd rítusú imakönyvekben végig benn maradt az inkriminált mondat és a moszlimok nem láttak magukra nézve sértést benne. Manapság a szabad világban - így Amerikában és Izraelben is - a legtöbb imakönyvben újra megtalálható a cenzúrázott mondat. Akárcsak a Talmudból kihagyott és az utóbbi évszázadban helyére tett részletek esetében - ma már nem lehet imáinkat önkényesen cenzúrázni. így vált az Álénu ima, a Sömá Jiszráél mellett, az egyistenhívő zsidó hitvallásává. Ez a jelentősége ennek a szent imának, amely nem halványul el, annak ellenére hogy naponta háromszor elmondjuk. Naftali Kraus A zsinagógái megtiszteltetés után Amikor visszatérünk ülőhelyünkre az álijá-t, vagy bármely más megtiszteltetést követően, azt tapasztaljuk, hogy néhányan kezüket nyújtják, s számunkra talán érthetetlen szavakat mormolnak. Ilyenkor jisár koách-l mondanak, amelynek szó szerinti jelentése: “gyarapodjon az erőd”, ám tulajdonképpen a “gratulálok” megfelelője. Viszonzásképpen ugyanezekkel a szavakkal válaszólhatunk, s ebben az esetben ugyanez a kifejezés a “köszönöm". Mondhatjuk azt is, hogy báruch tihje, melynek jelentése: “legyél áldott”. Különösen illő, hogy kohanita mondja ezt a választ a papi áldás után, mikorisjisár koách-hdl köszöntik azért, hogy elmondta az áldást. 7
