Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-12-01 / 19. szám
Ll KAVICS KÜLDETÉSE ta, hogy ״a vallásos élet lényege az, hogy az ember felkeltse önmagában az Isten, a Tóra és Izrael minden mást háttérbe szorító szeretetét”. A lubavicsi rebbe, miután elődjének örökébe lépett, így fordult híveihez: ״Valójában nem tudunk különbséget tenni a háromféle szeretet között, mert tulajdonképpen egyetlen fogalommal van dolgunk, vagyis mindennek a lényegével. A Báál Sém Tov a korábbi bölcsekre hivatkozva megállapítja, hogy amikor megragadjuk a lényeg egy kis részletét, akkor tulajdonképpen teljességében ragadjuk meg azt. Ebből következik, hogy a háromféle szeretet, minthogy lényegét tekintve egyetlen szeretet, alkotórészeiben egyenként is tartalmazza mindhármat együtt, mert amikor a lényeg egy részletét megragadjuk, megragadjuk magát a lényeget is. Ahol jelen van az Isten iránti szeretet, de nincs a Tóra és Izrael iránti szeretet, akkor az Isten iránti szeretet nyilvánvalóan nem megfelelő. Kövétkezésképpen, akiben megvan az Izrael iránti igaz szeretet... végül is el fog jutni a Tóra és Isten szeretetéhez is.” ״Ott, ahol ez a három szeretet egyesül, belőlük keletkezik ״a hármas fonal, amely nem szakad el egyhamar” (Prédikátor 4:12.). És ez fogja meghozni az igazi megváltást (geulá) is. Mert ahogy ezt a legutóbbi számkivetéttségünketfgá/Mfj az áhávát Jiszráél (Izrael szeretetének) hiánya okozta, ugyanúgy az áhávát Jiszráél által jön el hamarosan a megváltás a száműzetésből.” Rabbi Snéur Zálmán MiLjádi (1745) tanította, hogy a ״Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (3Mózes 19:18.) páráncsolat az előfeltétel és az út, amelyen keresztül eljuthatunk a ״Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet... teljes lelkedből és teljes erődből!” (5Mózes 6:5.) páráncsolatához. A szeretet, az irgalom és a jótékonyság fogalma állandó témája a rebbe tanításainak. ״Az embernek van teste és van lelke. És ahogy létezik anyagi nyomorúság (az élelem, a ruha, az otthon hiánya), ugyanúgy létezik szellemi nyomorúság, amelyben a hiány a szellemi javakban mutatkozik meg: a Tóra ismeretében, amicvák. (parancsolatok) megtartásában és a jó cselekedetek gyakorlásában.” A rebbe Jesájá (Ézsaiás) prófétára utalva [״Oszd meg a kenyeredet az éhezővel, vidd be a házadba a szegény nincsteleneket, ha mezítelent látsz, ruházd fel, anakronizmusnak tekintették. A Holocaust minden addiginál borzasztóbb pusztítást okozó vihara, ami különösen sújtotta a hagyományos formák között élő zsidóságot, tehát a chászid népességet is, úgy látszott, végképp megpecsételte a chábád jövőjét. A világháborút követő évtizedek azonban megcáfolták a ״tudományos” előrejelzéseket, és a nagy vérveszteségek ellenére a chaszidiz.mus és Lubavics reneszánszát éli, és soha nem tapasztáit virágzásnak indult szerte a világon. Mi a titka ennek a folytonosan megújuló életerőnek, ennek az idő viharos változásaiban meg nem torpanó, inkább folyamatosan teret nyerő, aktivitásában egyre erősödő küldetéstudatnak, aminek megnyilvánulása a vallási-népi hagyómányaikhoz ragaszkodó és az ezektől távol került, zsidóságukról szinte mit sem tudó emberek meglévő vagy újraéledő lelki szükségletével és megelégedésével egyaránt találkozik? Erre keressük a választ, és véleményünk szerint meg is találjuk a most eltávozott lubavicsi rebbe, rabbi Menachem Mendel Schneerson írásaiban és beszédeiben. Az alap, amelyre az egész chászid tanítás épül, az a Zohárban található kijelentés, mely szerint Isten, a Tóra és Izrael (vagyis az egész zsidó nép) egyetlen, elválaszthatatlan egységet alkot. Ennek megfelelően a Báál Sém Tov azt tanítót-Az utóbbi évtizedekben a zsidó közösségek a világ minden táján megismerték a Chábád Lubavics nevet, ami az aktív vallási életben egyre markánsabban jelzi a Tóra újszerű és az átlagosnál mélyrehatóbb tanulmányozását és a páráncsolatok, a micvák nem csupán megszokásból fakadó, hanem átélt és örömmel párosuló megtartását. Ahol csak zsidók élnek, megjelentek a lubavicsi rebbe fiatal küldöttei, hogy iskolákat és egyéb oktatási formákat hozzanak létre, illetve hogy a már létező intézmények munkájában segédkezzenek. A sáliáchoknak, vagyis a rebbe küldőtteinek célja a zsidó öntudat erősítése vagy éppen felkeltése és a vallásos elkötelezettség kiterjesztése az élet minden területére. A különféle családi és egyéni háttérrel rendelkező zsidók ezrei köszönik a chábád tevékenységének, hogy visszataláltak halvány emlékké fakult gyökereikhez, s nem kevesen közülük már maguk is aktívan közreműködnek a zsidóság ez ideig kallódó vagy éppen elveszettnek tűnt egyedeinek fellelésében és visszaszerzésében. A zsidó vallás lubavicsi irányzata a chászid közösségek egyik ágazata. A chaszidizmust a vallástörténészek, a vallásszociológusok, de még a nagy tudású rabbik közül is sokan már egy évszázada fokozatosan gyengülő s hamarosan eltűnő A moszkvai Lubavicsi Jesivá és Rabbiképző hivatalos megnyitása 1989-ben, több évtizedes illegális működés után. Napjainkban a volt Szovjetunió területén már több hasonló intézmény működik, ahol fiatalok százai folytatják tanulmányaikat.
