Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-04-01 / 17. szám
Dokumentum INTERJÚ A MUNKÁCSI REBBEVEL A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL ÉS PALESZTINÁRÓL, NÉHÁNY ÉVVEL A HOLOCAUST ELŐTT “Előre megjósoltam a palesztinai vérengzéseket” - mondja Lázár Spira (Cháim Elázár Spira, 1871-1937), a munkácsi rebbe, Paál Jób zsidó újságírónak 1936-ban, mindössze néhány évvel a Holocaust előtt. Az interjú, melyben a rebbe lojalitásra hív fel a “gazdanéppel” szemben, a Kassai Újságban (1936. augusztus 23.) jelent meg. nyék és finomak ujjai, amelyek megszakítás nélkül kísérik minden szavát. Klasszikus németséggel beszél, néha magyárrá fordítja beszédje fonalát, néha latinul citál, máskor pedig jiddisbe szalad a beszéde. Nem pózol, éreznem kell, hogy szentül meg van győződve igazáról annak, amit az ajka kimond.- Engem csodarabbinak tartanak, pedig én nem vagyok csodarabbi - így kezdjük a beszélgetést, amelynek során azonban csak ő beszél. Ha én néha közbeszólok, hangjának tenorjával nyomban leint. - Inkább világkutatónak lehetne engem nevezni, a világ titkait keresem. Nem vagyok se szent, se próféta, próféták ma nincsenek. Jó ember vagyok, és jámborabb, mint a többi, ismerem a kabala titkait: ezért hallgatja meg az én imámat az Úr. Ismerem az emberek lelkét, és igyekszem világosságot vinni ezekbe a lelkekbe. Az életbe pedig beleviszem a lelket. Én Istennek hűséges szolgája vagyök, és azt cselekszem, amit ő páráncsőit... Csak a Messiás vezetheti el népét a próféták földjére... A zsidókérdés örökké aktuális problémái kerülnek most szóba. A hangja lágysága erőssé válik, amikor mondja:- Évekkel ezelőtt Palesztinában jártam. Egy diplomata - akkor nem árulhattam el a nevét, most, hogy nyugalomba vonult, megmondhatom, hogy dr. Fritz meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ volt az illető - azt mondta akkor nekem: prédikálja ki, főrabbi úr, hogy ne jöjjenek ide a zsidók, mert itt sok vér fog folyni. Palesztina olyan hamu, ami alatt izzik a parázs. Háromszázmillió arab él a világon, és kétszázezer zsidó van a Szentöldön. Angliának nagyobb üzlet a háromszázmillió arab, mint a kétszázezer zsidó. És aztán: el lehet-e helyezni tizenhárom millió zsidót azon a darabka a földön, amelyet a térkép Palesztina néven ismer? Olyan ez, mintha valaki azt mondaná: préseljem bele egy ország népét ennek az asztalnak a fiókjába... harapás ételt. Ha lakodalomra megy, a saját ételhordójában hozzák el számára a vacsoráját. Az asztala mindig és mindenki számára terítve van. Zsidó ünnepnapokon sok százan veszik igénybe a vendéglátását. És azok a jámborok, akik pihenése közben zarándokolnak el hozzá ide, Trencsénteplicre, csak az ő asztalánál étkeznek. ... Nem vagyok csodarabbi! Nagy kitüntetésszámba ment, hogy engem - immáron másodszor - fogadott. Kezelőorvosa, dr. Arányi Zsigmond eszközölte ki számomra ezt az audienciát. Spira Lázár Öreg könyvek hevertek egy régi asztalon, amelynek a nyitott ablak felé néző oldalán klasszikus ezüsttartókban két gyertya égett, sárgán és kísértetiesen. A gyertyák előtt ült a pap, fekete házikabát volt rajta, és széles, fekete bársonykalap a fején. Házikabátja alól kivillogott fehér ruhája: ilyenben temetik el a zsidókat, és az Engesztelés napján kürtök harsogásáig ilyenben imádkoznak és böjtölnek azok, akik hívek az írás parancsaihoz. Szép, fehér szakálla van, szúrós és parancsoló szemei, fehér kezének keske-Csillogó szemű, lengő szakállú, messziről jött, halk szavú emberek mennek fel mostanában a trencsénteplici Baross villa kerti lépcsőjén abba a lakásba, ahol két hét óta Spira Lázár, a munkácsi nagy tudású főrabbi pihen és tanul. A postás naponta négyszer teszi meg az utat, és a táskája telis-tele van levéllel. Az egyik szobában írógép kattog: a hengere balról jobbra szalad, és a betűit csak azok tudják olvasni, akik Spira Lázár hívőinek sorába tartoznak. Héberül és a lengyelországi gettók különös keverék nyelvén, a jiddisen végzi levelezését Grünfeld, Spira Lázár első titkára. Akad itt kérő és kérdező írás a világnak úgyszólván minden tájékáról. Széles, nagy terasz nyílik a Baross villa földszinti szobájából. Ha Trencsénteplicre jött, itt szokott megpihenni Baross Gábor, a vasminiszter. Róla is kapta nevét ez az erdő aljába épült és kerttel koszorúzott nyári lak. A teraszon most kaftános emberek ülnek reggel és délben, délután és az éjszaka óráiban. Széles, nagy asztal van a szobában, pénteken és szombaton megtelik: néha százan is ülnek és állnak körülötte, és tépik ki az ételt a szent pap kezéből. Boldogok, ha megérinthetik a ruhája szélét, és életük legszentebb emlékének számít az a nap, amikor beszéltek vele. Magunkfajta ember el se tudja képzelni azt a rajongó tiszteletet, amivel Spira Lázár alakját övezik. Fanatikus hívőinek száma légió. Messze külországokból zarándokolnak hozzá. ítélete vallási, polgári és családi ügyekben egyaránt megfellebbezhetetlen. Kimondott szava ellen apelláta nincs. Tőle függ, hogy kihez menjen férjhez a lány, és megköttesséke kedden a tervbe vett üzlet. Boldog az, akinek ő áldja meg a frigyét, és szerencsét jósolnak a fiúnak, akit ő vesz fel Ábrahám kötelékébe. Sehol, még a legjámborabb ember házában se fogad el egy
