Egység, 1993 (12-15. szám)
1993-09-01 / 14. szám
nyeret...” (1 Mózes 3:19.) Ez a változás még nagyobb fordulatot hoz az asszonyok szempontjából. Az asszonyok számos szerencsétlenségének oka az Évára kimondott átok: “...fájdalommal szülöd gyermeked, mégis vágyakozol férjed után, ó pedig uralkodni fog rajtad.” (Uo. 3:16.) A nők helyzete gyökeresen meg fog változni ennek az átoknak az elmúltával, s bizonnyal erről szól a prófécia: “...valami újat teremt az Örökkévaló a földön: a nő jár a férfi után!” (Jeremiás 31:22.) Az ugrásszerű technológiai és társadalmi változások nagy társadalmi felforduláshoz fognak vezetni. A kataklizmatikus változások rettenetes kínokat okoznak, amelyeket chevlé Másiáchnak, a Messiás születési fájdalmainak mondhatunk. Ha a Messiás csodák közepette érkezik, ezek talán nem fognak bekövetkezni, de ha a természet rendje szerint jön el, akkor elkerülhetetlenek lesznek a változások okozta szülőfájások. A messiási időkkel kapcsolatos hagyómányok közül az egyik legfontosabb a szétszóratásban élők összegyűjtésére és Izrael országában való újratelepítésére vonatkozik. Ez némi politikai függetlenséggel kezdődnék, sőt egyesek szerint a többi nemzet hozzájárulásával. Számos hagyomány beszél arról, hogy a zsidók a Messiás eljövetelét megelőzően vissza fognak témi Izrael országába. A prófécia alapján - “Rajtatok pedig, Izrael hegyei, ágak sarjadnak, és gyümölcs terem népemnek, Izraelnek, mert hamarosan hazatérnek...” (Ezékiel 36:8) - azt tartják, hogy újra megművelik az ország földjét. Arról is szól hagyomány, hogy a Messiás Izrael országában fog megjelenni. Minden jel arra mutat, hogy a zsidók többsége akkor is vissza fog témi hazájába, ha a Messiás csodák kísérete nélkül érkezik meg. A Messiás eljövetelére vonatkozó egyik fontos hagyományunk szerint pedig a Messiás elérkezte a próféciák feltámadását jelzi majd. Számos hagyómány szerint Élijáhu próféta eljövetele előzi meg a Messiásét, aki maga is próféta lesz. Egy másik fontos hagyomány, hogy a Bét HáMikdás, a Szent Templom a messiási idők kezdete előtt újjá fog épülni. Más hagyomány szerint viszont Jeruzsálemet nem lehet újjáépíteni, amíg a szétszóratásban élők többsége egybe nem gyűlik. Ez is azt látszik alátámasztani, hogy a messiási kor előtt Izraelt be kell telepíteni. Az is lehetséges azonban, hogy CCT$€€ hatni, hátborzongató pontossággal - megközelíti napjaink tudományos forradalmának kitörését. A hagyomány képes volt előre jelezni még a modern technológia rettenetes romboló erejét is. Rabbi Eleázár például azt tanította, hogy a messiási kor egy olyan nemzedék idejében jön el, amely képes lesz arra, hogy elpusztítsa önmagát. A messiási idők a megrázó technológiai csodáknál nem kevésbé drámai társadalmi forradalommal fognak járni. Nemzetközi szinten ez a háborúskodás teljes végét jelenti, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta: “Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.” (Ézsaiás 2:4.) Több kommentátor szerint “a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever” (Uo. 11:6.) allegória szintén a nemzetek közötti békére és egyetértésre utal. Rabbi Breslaui Nachman azt mondja, hogy az ember föl fogja ismerni a háborúság esztelen voltát, ahogyan a pogány bálványimádásét is fölismerte. Az egyén számára még nagyobb változások fognak bekövetkezni. Ha majd a népek “kardjaikból kapákat kovácsolnak”, adollármilliárdokat, amelyeket ma háborúkra és “védelemre” költenek, a társadalom tökéletesítésére fogják fordítani. Olyan mértékű lesz a társadalmi igazságosság, mint amilyenről a prófécia beszél: “Az Örökkévaló esküre emelte jobb kezét... Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek. Nem isszák többé idegenek mustodat, amelyért te fáradoztál...” (Ézsaiás 62:8.) S a prófécia szelleméhez tartozik az is: “Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadón bocsátást a megkötözötteknek.” (Uo. 61:1.) A leggyökeresebb változások egyike az Ádámra kimondott átok megsemmisülésével fog bekövetkezni. A technológiai forradalom teljesen eltörli ezt az átkot: “Arcod verejtékével eszed a keBizonyos fajta munkák is meg fognak szűnni, hogy az ember teljesen végső céljának szentelhesse magát. Sok jóslat szól olyan csodákról, mint a tyúktojás nagyságú szőlő vagy az öklömnyi búzaszem. A mai technológiák nem járnak messze attól, hogy mindezt létrehozzák. S valóban: rábbán Gámliél megállapította ezekről a jóslatokról, hogy nem a természeti törvények megváltozását feltételezik, hanem a magasan fejlett technológiát. Természetesen mindez nem lenne több puszta találgatásnál és belemagyarázásnál, ha nem támasztaná alá az a tény, hogy a mai technológiai forradalmat, sőt kitörésének idejét is többé-kevésbé pontosan megjósolták. Mintegy kétezer évvel ezelőtt írta le a Zohár: “A hatodik évezred hatszázadik évében a magas bölcsesség kapui és a lenti bölcsesség forrásai feltárulnak. Ezáltal készül föl a világ a hetedik évezredre, úgy, ahogyan az ember készül föl pénteken napszállta tájban a szombatra. Ez ugyanaz. Erre emlékeztet az írás: »Noé életének hatszázadik évében... fölfakadt... a nagy mélység minden forrása...« (1 Mózes 7:11.)” Itt egyértelmű a jóslat, hogy a zsidó időszámítás szerinti 5600. évben, 1840 körül, megnyílnak a lenti bölcsesség forrásai, és ugrásszerűen fejlődésnek indulnak a világi tudományok. Éppen 1840- ben nem történt ugyan különösebb tudómányos áttörés, a dátum mégis - mondSzombat búcsúztató lakoma Hendel Lieberman rajza 7
