Egység, 1993 (12-15. szám)
1993-09-01 / 14. szám
; Az EGYSEG szerkesztősége, a Chábád Lubavitcs Egyesület és Baruch Oberlander rabbi, a lubavitsi rebbe pesti küldötte üdvözli a lap olvasóit és az összes magyarországi zsidót a hagyományos újévi üdvözlettel הנשל הבוט ובתכת egy-két nemzedék és az útnak vége. Azután van a zsidó út. A Tóra Útja, melynek minden ösvénye békesség, a zsidó lélek békéje. * * * Az Atyák Bölcs Mondásaiban Jehudá Hánászi, a Fejedelem definiálja a Zsidó Utat. A helyes Út az - mondja - mely becsületére válik követőinek, és akikre emiatt az emberek tiszteletettel tekintenek. Namármost: mi válna jobban becsűlétünkre annál minthogy megőrizzük identitásunkat, hogy nem titkoljuk el, nem tagadjuk le zsidóságunkat és az ősök által kitaposott, hagyományos úton haladunk. Az ilyen tartás tiszteletet és megbecsülést vált ki a nemzsidó polgártársakból is. A Zsidó Út hosszú és göröngyös. Ahhoz, hogy végig tudjunk rajta menni, mindenekelőtt egységre van szükség. Ez a lap, az EGYSEG, amit Ön most kezében tart, ezt a célt szolgálja. A szerkesztő gok válaszolni - mondta reb Zuse és sírva fakadt. * * * A mai magyarországi zsidó helyzet nem alkalmas nosztalgikus összehasonlításokra, mi volt, hogy volt száz, vagy akár ötven évvel ezelőtt. A fentiekből 10- gikusan következik, hogy a ma Magyarországon élő zsidókon sem lehet számon kérni az elődök tudását, zsidó élniakarását és önfeláldozó odaadását a zsidóság meg- és fenntartásáért. Csak mi vagyunk itt, a megtizedelt maradék maradéka, így önerőnkből kell magunkat az ingoványból kihúzni. Mit tehetünk tehát? azt, hogy megyünk a magunk zsidó útján. Azt tesszük, ami erőnkből kitellik, futja. És ez sem kevés. Vannak szerteágazó, sokfelé vezető, vagy netalán zsákutcába vivő utak. Van az ú.n. “Magyar Út”, melyen a múlt visszahúzó erői járnak. Van az önpusztító asszimiláció útja, ami hosszúnak tűnik, de valójában nagyon rövid; nagyon rövid; A ZSIDÓ ÚT Chászid történet, tipikus zsidó okfejtés, egyedi zsidó tanulság: Reb Zuse, a chászid Alapító Atyák egyik legeredetibbje ezt szokta volt tanítványainak mondani:- Majd ha meghalok és az Égi Bíróság előtt kell tetteimért felelnem, egy pillanatig sem tartok tőle, hogy a Mennyei Vádló azt fogja nekemszegezni, miért nem voltam olyan mint Mózes, a mi Mesterünk ? Tudvalévő, hogy még a kérdés feltevése is távol áll tőlem: hol vagyok én, és hol van Mose Rábbénul?- Attól sem félek, hogy esetleg Ezrával, az írástudóval fognak összevetni, aki a Babilóniából hazatérőket vezette vissza a Tórához. Hiszen én egy tudatlan ámhóórec vagyok, nem írástudó. Még azt sem hiszem, hogy a Báál-Sém-Tovnak, a szellemi zsidómentés eme vezéralakjának cselekedeteit fogják tőlem számonkérni.- Én csak egytől tartok - mondotta Zuse és hangja megremegett - ha azt fogja az Égi Ügyész kérdezni tőlem: Miért nem voltál tenmagad; miért nem voltál Zuse?! Miért nem tetted azt, amit Zusenak kellett tennie ezen az ámyékvilágon?!- Erre a kérdésre nem tudom mit foA MEGVILÁGOSULT ÉLET * XS22S Rabbi Menachem Schneerson itt külön is említett tfilin és mezuzá parancsolatainak teljesítésében, hiszen a tfilin az összes parancsolat jelképe. Mivel a kézre való tfilin a bal kézre föltéve a szív felé mutat, az érzelmek székhelye felé, a fejre való pedig az agy, az értelem székhelye felé, ez azt jelenti, hogy a zsidók érzelmeikkel és értelmükkel egyaránt lyet a zsidók naponta reggel és este elmondanak, a Smá, amely felszólít bennünket az Örökkévaló szeretetére “teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődbői”. A “meodechá” héber szó, melyet általában így fordítanak: “erődből”, a “midá”- “mérték” jelentésű - szó érteimét is tartalmazza, magyarázzák bölcseink. Ez azt jelenti, hogy egy zsidónak szeretnie kell az Örökkévalót, tekintet nélkül arra, hogy szerinte mennyi szeretetet vár el tőle az isteni Gondviselés. E mélységes szeretetnek az ima szövege szerint a Tóra tanulásában, parancsolatainak betartásában kell kifejezésre jutnia, elsősorban az (levélrészlet) Megkaptam leveledet, amelyben beszámolsz életed utóbbi, nem éppen kellemes eseményeiről, s azt kérded, miként reagálj ezekre. Általában, mint tudod, a zsidók életét a Tóra, másként Torát Chájim - Az Élet Tana - határozza meg, ami azt jelenti, hogy ez vezérli őket a mindennapi életben. A Tórát Torá Omak, Fény Tanának is nevezik, mert bevilágítja a zsidók életét, s utasításai oly világosak, mint maga a fény. A Tóra egyik legismertebb része, me-
