Egység, 1993 (12-15. szám)

1993-09-01 / 14. szám

; Az EGYSEG szerkesztősége, a Chábád Lubavitcs Egyesület és Baruch Oberlan­­der rabbi, a lubavitsi rebbe pesti küldötte üdvözli a lap olvasóit és az összes ma­­gyarországi zsidót a hagyományos újévi üdvözlettel הנשל הבוט ובתכת egy-két nemzedék és az útnak vége. Azután van a zsidó út. A Tóra Útja, melynek minden ösvénye békesség, a zsi­­dó lélek békéje. * * * Az Atyák Bölcs Mondásaiban Jehudá Hánászi, a Fejedelem definiálja a Zsidó Utat. A helyes Út az - mondja - mely becsületére válik követőinek, és akikre emiatt az emberek tiszteletettel tekinte­­nek. Namármost: mi válna jobban becsű­­létünkre annál minthogy megőrizzük identitásunkat, hogy nem titkoljuk el, nem tagadjuk le zsidóságunkat és az ősök által kitaposott, hagyományos úton hala­­dunk. Az ilyen tartás tiszteletet és meg­­becsülést vált ki a nemzsidó polgártár­­sakból is. A Zsidó Út hosszú és göröngyös. Ah­­hoz, hogy végig tudjunk rajta menni, min­­denekelőtt egységre van szükség. Ez a lap, az EGYSEG, amit Ön most kezében tart, ezt a célt szolgálja. A szerkesztő gok válaszolni - mondta reb Zuse és sírva fakadt. * * * A mai magyarországi zsidó helyzet nem alkalmas nosztalgikus összehason­­lításokra, mi volt, hogy volt száz, vagy akár ötven évvel ezelőtt. A fentiekből 10- gikusan következik, hogy a ma Magyar­­országon élő zsidókon sem lehet számon kérni az elődök tudását, zsidó élniakará­­sát és önfeláldozó odaadását a zsidóság meg- és fenntartásáért. Csak mi vagyunk itt, a megtizedelt maradék maradéka, így önerőnkből kell magunkat az ingovány­­ból kihúzni. Mit tehetünk tehát? azt, hogy megyünk a magunk zsidó útján. Azt tesszük, ami erőnkből kitellik, futja. És ez sem kevés. Vannak szerteágazó, sokfelé vezető, vagy netalán zsákutcába vivő utak. Van az ú.n. “Magyar Út”, melyen a múlt visszahúzó erői járnak. Van az önpusztító asszimiláció útja, ami hosszúnak tűnik, de valójában nagyon rövid; nagyon rövid; A ZSIDÓ ÚT Chászid történet, tipikus zsidó okfej­­tés, egyedi zsidó tanulság: Reb Zuse, a chászid Alapító Atyák egyik legerede­­tibbje ezt szokta volt tanítványainak mon­­dani:- Majd ha meghalok és az Égi Bíróság előtt kell tetteimért felelnem, egy pilla­­natig sem tartok tőle, hogy a Mennyei Vádló azt fogja nekemszegezni, miért nem voltam olyan mint Mózes, a mi Mes­­terünk ? Tudvalévő, hogy még a kérdés feltevése is távol áll tőlem: hol vagyok én, és hol van Mose Rábbénul?- Attól sem félek, hogy esetleg Ezrá­­val, az írástudóval fognak összevetni, aki a Babilóniából hazatérőket vezette vissza a Tórához. Hiszen én egy tudatlan ám­­hóórec vagyok, nem írástudó. Még azt sem hiszem, hogy a Báál-Sém-Tovnak, a szellemi zsidómentés eme vezéralak­­jának cselekedeteit fogják tőlem számon­­kérni.- Én csak egytől tartok - mondotta Zuse és hangja megremegett - ha azt fog­­ja az Égi Ügyész kérdezni tőlem: Miért nem voltál tenmagad; miért nem voltál Zuse?! Miért nem tetted azt, amit Zuse­­nak kellett tennie ezen az ámyékvilágon?!- Erre a kérdésre nem tudom mit fo­A MEGVILÁGOSULT ÉLET * XS22S Rabbi Menachem Schneerson itt külön is említett tfilin és mezuzá pa­­rancsolatainak teljesítésében, hiszen a tfilin az összes parancsolat jelképe. Mivel a kézre való tfilin a bal kézre föltéve a szív felé mutat, az érzelmek székhelye felé, a fejre való pedig az agy, az értelem székhelye felé, ez azt jelenti, hogy a zsi­­dók érzelmeikkel és értelmükkel egyaránt lyet a zsidók naponta reggel és este el­­mondanak, a Smá, amely felszólít ben­­nünket az Örökkévaló szeretetére “teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erőd­­bői”. A “meodechá” héber szó, melyet általában így fordítanak: “erődből”, a “midá”- “mérték” jelentésű - szó értei­­mét is tartalmazza, magyarázzák bölcse­­ink. Ez azt jelenti, hogy egy zsidónak sze­­retnie kell az Örökkévalót, tekintet nélkül arra, hogy szerinte mennyi szeretetet vár el tőle az isteni Gondviselés. E mélységes szeretetnek az ima szövege szerint a Tóra tanulásában, parancsolatainak betartásá­­ban kell kifejezésre jutnia, elsősorban az (levélrészlet) Megkaptam leveledet, amelyben be­­számolsz életed utóbbi, nem éppen kel­­lemes eseményeiről, s azt kérded, miként reagálj ezekre. Általában, mint tudod, a zsidók életét a Tóra, másként Torát Chájim - Az Élet Tana - határozza meg, ami azt jelenti, hogy ez vezérli őket a mindennapi élet­­ben. A Tórát Torá Omak, Fény Tanának is nevezik, mert bevilágítja a zsidók éle­­tét, s utasításai oly világosak, mint maga a fény. A Tóra egyik legismertebb része, me-

Next

/
Thumbnails
Contents