Egység, 1992 (8-11. szám)

1992-04-01 / 9. szám

ד־םב , A Teremtő, a Tóra és a zsidóság - egy egységet alkot” (Zohár) MINDEN ZSIDÓ LAPJA 0)10« Istenem, gyógyítsd meg őt! (Bámidbár 1213 ״.) Az Egység szerkesztősége, a lubavicsi küldött és az egész ma­­gyár zsidóság szíve melegéből fohászkodik az Egek Urához, aki életet ad az élőknek: gyógyítsa meg és erősítse meg Menachem Men­­del ben Chanát, a lubavicsi reb­­bét, hogy áldásos tevékenységét a zsidó nép szellemi felemelkedésé­­ért és lelki megváltásáért tovább tudja folytatni! Adja a jó Isten, hogy a rebbe erőben, egészségben vezéreljen bennünket Jeruzsálembe, a Meg­­váltó elé! Ámén, kén jehi rácon. rebbe szavára százak és ezrek hagyják el otthonukat, egész addig fölépített életű­­két, hogy a világ túlsó végén teljesítse­­nek mentőszolgálatot. Egy kicsi fény is elhessegeti a sötétséget, s ennek a ki­­csíny fénynek forrásai a rebbe küldöttei, akik sokszor igen nehéz körülmények között töltik be ezt a szerepet. Az ő megbízásából, az ő nevében indulnak tűzön-vízen keresztül, hogy a kölcsönös érdekszövetséget kiterjesszék mindenki­­re, akit zsidó anya szült a világra. Akinek megadatott, hogy beszélhes­­sen a rebbével, vagy szemtől szembe lát­­hassa őt, az egy életre szóló szellemi élménnyel lett gazdagabb. * * * * A zsidó hagyomány szerint minden nemzedékben megjelenik a kor Mózesa, egy Mózeshoz hasonlatos szellemi veze­­tő, aki a zsidóság erődítményét tovább­­építi. Mindannyiunknak legalább egy téglát kell raknunk a falba, hozzá kell járulnunk munkájához, hogy magunk is részesedhessünk eredményéből. A szerkesztő minden egyes chéderért, minden egyes mikváért: minden egyes zsidó lélekért. Ez a gondolkodásmód nemcsak Európá­­ban ütközött ellenállásba. Amikor az előző lubavicsi rebbe először járt Amerikában, és hiányolta a jesivákat, chédereket és zsidó iskolákat, azzal érveltek ellene, hogy “Amerikában ez másként van!” Később bebizonyította, hogy Amerikában sincs “másként”. ,* * * A zsidó vitalitást, életigenlést a lehe­­tő legtevékenyebb formában, a modern technika minden eszközét igénybe véve KORUNK MÓZESA Rabbi Menachem Schneerson a mostani lubavicsi rebbe, Menachem Schneerson terjesztette ki az egész világ­­ra. A tetszhalott zsidóság életre kelő fő­­nixként bontakozik ki világszerte az asszimiláció fojtogató karjaiból mindé­­nütt, ahol Lubavics kitűzte zászlaját. A Minden kornak megvan a maga Mózesa... (Zohár) Niszán havának 11-én, négy nappal Peszách előtt tölti be kilencvenedik élet­­évét a lubavicsi rebbe, Menachem Schneerson rabbi. A chászid gondolko­­dúsban jelentős szerepe van a születés­­napnak: mérföldkövet jelent, és alkal­­mat a számvetésre. A rebbe, e pátriárka korú és személyiségű szellemi vezető születésnapja alkalmából a számvetés a hívek feladata. Az isteni gondviselés nem engedi el­­veszni, elkallódni a zsidó népet. Nem a vallást, a “fajt”, az etnikumot: a népet. Az isteni biztosítónak a Tórába foglalt biztosítási kötvénye akkor is érvényes, ha a díjat késve vagy egyáltalán nem fizetjük be. Erről kezeskednek az egyes nemzedékek bölcsei, akiket a Talmud szívhezszóló szavakkal rabi vecháchmé hádorotnak nevez (Megilá 11.). A chaszidizmus előtt a nemzedékek szellemi vezetőinek tevékenysége a zsi­­dóság életben tartását, védelmét, a zsidó élet megmentését, fenntartását jelentet­­te. A szétszóratás hátországában folytat­­tak védekező partizánharcot a szörnyű ellenséges erők, az inkvizíció, az elnyo­­más, a zsidóság szellemi annexiója el­­len. Báál Sém Tov és a chaszidizmus megjelenésével ez a harc offenzívvá vált. Célja nem a védekezés volt többé, ha­­nem az, hogy aktivizálja a zsidó tömege­­két, szervezkedjék, kezdeményezzen, fennen hirdesse, hogy zsidónak lenni drága, zsidónak lenni jó. Kezdetben nem sok eredménnyel biztatott az újfajta szel­­lemi magatartás: a körülmények, a gon­­dolkodás merevsége és a chaszidizmus “ellenzékének” értetlensége - a megkö­­vesedett szokás, az újtól való irtózás - miatt belső csatákat is kellett vívnia. A chaszidizmus lubavicsi - chábád - ága kiterjesztette az offenzívát az egész zsidó világra. “Egy zsidó sem veszhetik el” - adták ki a jelszót az egymást köve­­tő lubavicsi rebbék, akiknek kezdetben a cári kor sötétségével, később a “felvilá­­gosultakkal”, majd a GPU-val és a Jev­­szekcijával kellett felvenniük a harcot

Next

/
Thumbnails
Contents