Egység, 1992 (8-11. szám)
1992-03-01 / 8. szám
öltözetben; a lovat a király egyik főembere vezesse, és fennhangon hirdesse: ez jár annak, akit a király ki akar tüntetni! Áhásvéros ráparancsolt az elképedt Hámánra, hogy az általa elmondottakat rögtönvést tegye meg a zsidó Mórdechájjal, anélkül hogy bármit is kifelejtene a teendőkből... * * * Szegény Hámán, mire hazakerült a “felvonulásból”, már azt sem tudta, hol áll a feje. Ilyen hangulatban érkezett meg az Eszter által rendezett második számú lakomára, ahol a királyné végre felfedte kilétét, megvádolta Hámánt a zsidóirtás gyilkos tervével, hangsúlyozva, hogy ez ellene is szól. A megdühödött király azon nyomban utasítást adott, hogy Hámánt akasszák fel arra a bitófára, amit Mórdechájnak ácsoltatott. A király ennél is tovább ment: megengedte a zsidóknak, hogy védekezzenek a pogromcsikok ellen, így Hámán népirtási terve végképp meghiúsult. * * * így mentette meg Eszter királyné a perzsa birodalom zsidóságát Hámán sátáni tervének keresztülhúzásával, és így született újabb örömünnepünk, Purim, a csodálatos megmenekülés emléke. Naftali Kraus Az ősi forrás című könyvéből. Kapható a Chábád Egyesületben udvaroncait, hogy olvassanak fel neki az udvari archívum köteteiből. Egyhamar eljutottak Mordecháj történetéhez, a két összeesküvő leleplezéséhez.- Mi volt a jutalma ennek a Mórdechájnak? - kérdi a király. A válasz megdöbbenti:- A világon semmi... * * * Ebben a pillanatban - a késő éjjeli órákban - érkezik a királyi palotába Hámán miniszterelnök, hogy engedélyt kérjen... Mordecháj felakasztására. Előző nap megint felháborította őt a zsidócska magatartása: mindenki fél, remeg a nagy hatalmú Hámántól, csak Mórdecháj zsidó marad ülve, és oda sem fütyül, amikor a fennhéjázó pasa elhalad előtte. Felesége és barátai tanácsára Hámán egy ötven rőf magas akasztófát ácsoltatott, és most engedélyt akart kérni az akasztásra. Áhásvéros azonban ekkor már rószszat sejtett Hámán felől, azonkívül meg is akarta jutalmazni az összeesküvést leleplező Mordechájt. Ezért, mielőtt Hámán szóhoz jutott volna, megkérdezte tőle, mi jár annak, akit a király ki akar tüntetni. Hámán biztos volt benne, hogy róla van szó. Ugyan kit akarna a király kitüntetni, ha nem őt? Rögtön kifejtette, hogy a kitüntetettet végig kell lovagoltatni Susán főútvonalain a király lován, a koronázási jénél a népirtás elhárítása érdekében. Eszter először húzódozott, de nagybátyja meggyőzte: “Ki tudja, nem ezért lettél-e királyné...” “Ne gondold, hogy te majd megmenekülsz a zsidók sorsától a királyi palotában...”Eszter végül rászánta magát, hogy beavatkozzék a “birodalom ügyeibe”, és igyekezzék megmenteni testvéreit. Eszter, akit a király “kegyesen fogadott”, meghívta az uralkodót és Hámánt egy másnap tartandó ivászatra, hogy ott majd előadja kérését. Másnap pedig azt kérte, hogy a király és Hámán jöjjön el egy másik alkalommal, amikor majd “teljesíti a király kívánságát”, vagyis végre elárulja származását. * * * Azon az éjszakán, közli a Megilá, Áhásvéros álmatlanságban szenvedett. Vajon miért? A Midrás elárulja a nagy titkot: a király féltékeny lett Hámánra. Mi az, hogy Eszter meghívja őt, méghozzá kétszer is? “Mi ez a nagy szerelem köztük - tépelődik a király - csak nem összeesküvést szőnek ellenem? S ha így volna - hát nincs egy jóakaróm, aki felfedné előttem tervüket? Talán volt ilyen... valaki, aki jót tett velem, de nem jutalmaztam meg... Most hát nincs, aki kockázatot vállalna a hálátlan uralkodóért...” Mikor idáig jutott gondolataiban, kérte HOVÁ SZÖKIK A SZÖKŐÉV? Az idei, 5752. év nem tizenkét, hanem tizenhárom hónapból áll. Az alábbiakban megismerkedhetünk a zsidó naptár rejtelmeivel probléma a következő: a holdhónap 29 és fél napból áll, ami 12- vei szorozva 354 napot tesz ki - 11-gyel kevesebbet, mint a szoláris év 365 napja. Ez a különbözet három év alatt már 33 napot jelent, s emiatt Peszách - “húsvét” - kifejezetten tavaszi ünnepe lassan a télbe hátrál. A szökőév visszazökkenti a zsidó naptárt a rendes kerékvágásba. A két-három évenként beiktatott plusz hónap segítségévei a lunáris naptár összhangba kerül a napév évszakaival, így Peszáchra mindig tavasszal kerül sor. A szökőév azonban nemcsak számokat és matematikai képleteket rejt magában. Tágabb értelmezésben azt jelenti, hogy valami új következik a zsidóság életében. A lubavicsi rebbe, rabbi Menachem Schneerson hangsúlyozza a szökőév szellemi jelentőségét: szerinte ez az időszak fontos személyes üzenetet hordoz mindenki számára. A szökőév azt jelképezi, hogy a javulás útjára lépés, a isuvá - a megtérés - és a bűnbánat befolyásolja életünket. Nemcsak a jövőre van hatással, hanem a múltban elkövetett hibák következményeire is. A szökőév megmutatja, hogy behozhatjuk az elvesztegetett időt: sohasem túl késő! Nincs veszve semmi, még ha elhanyagoltuk, elhagytuk is a zsidó életet. A héber “tsuvá” szó szerint “visszatérést” jelent: a múlt negatív eseményei megtisztulnak általa, és valami jóvá, pozitívummá alakulnak át. Nálunk, zsidóknál, minden másképpen van: a naptár is, a szökőév is. Nem egy napot teszünk hozzá az évhez, hanem egy teljes hónapot. Naptárunk abból az időből ered, amikor Izrael fiai Egyiptómban megkapták az első parancsolatot. A Tóra utasítása szerint a zsidóknak a Hold járásához kell igazítaniuk a napok számítását, nem pedig - ahogyan már akkor általános volt - a Napéhoz. A hónapok számítására a lunáris kalendárium - a Holdnaptár — alkalmasabb, mint a szoláris, a Nap szerinti. A hónapok kezdete és időtartama könnyebben megállapítható a Hold fázisainak megfigyelésével. A Nap járása nem mutatja a hónapokat, hiszen a “naphónapok” számítás eredményei: úgy jöttek létre, hogy az év időtartamát elosztották tizenkettővel. Természetünk szerint is jobban kötődünk a Holdhoz, mint a Naphoz. Akárcsak a Hold, amely az egymást követő fázisok során növekszik és fogy, mi is hol fényesebb, hol sötétebb időszakokat élünk át, a növekedés és a csökkenés szakaszait. A Nap mindig fénylik, de az ember nem mindig mutatkozik tökéletesnek és ragyogónak. Az emberi természet a Holdat tükrözi: neki is megvan a maga sötét oldala; jó és rossz, magasság és mélység, fent és lent között ingadozik. A holdév azonban nem tart lépést az évszakokkal, és zavart okoz az ünnepek menetrendjében, különösen Peszáchkor. A