Egység, 1992 (8-11. szám)

1992-04-01 / 9. szám

wMé ÜAA«|1ah A SZÉDERESTE FORGATÓKÖNYVE KORÉCH. Hillél, a nagy talmudista, aki a Szentély idejében élt, szemléltető­­sül “szendvicsként” elkészítve ette a Peszách-áldozati bárány húsát a pászká­­val és a keserű gyökérrel. A koréch aktu­­sa során mi is “Hülél-féle szendvicset” eszünk. SULCHÁN ORÉCH. Vacsora. Aján­­latos vigyázni, hogy a pászkához ne ér­­jen víz vagy egyéb folyadék, nehogy, Isten őrizz, cháméc keletkezzék. CÁFUN. Az étkezés utáni ima előtt megesszük az elrejtett áfikománt. Ez­­után már semmit sem szabad enni, csak vizet ihatunk. BÁRÉCH. Asztali áldás. Ha legalább három felnőtt férfi van az asztalnál, mezümeni bencsolnak, majd kiisszuk a harmadik pohár bort. HÁLLÉL. Megtöltjük a negye­­dik poharat, és töltünk Élijáhu próféta poharába is, aki a hagyomány szerint minden zsidó házba ellátogat a szédercs­­tén. Kinyitjuk az ajtót, elmondjuk a Sfoch Chámátchá imát. Az ajtó nyitva marad, mert Peszáchkor, az őrizet éjszakáján, semmitől nem félünk: sem a fanatikus üldözés tébolyától, sem a vérvádaktól. Befejezzük a Haliéi hálaimát, majd ki­­isszuk a negyedik pohár bort. NIRCÁ. Az est pijutok, hálaénekek, a közismert Chád gádjá, a Ki tudja, mi az egy? éneklésével fejeződik be. Legvégül az ősi jókívánsággal búcsúzunk: Lesáná hábáá biJrusálájim - a jövő évben Jeruzsálemben! Kívánjuk a széder résztvevőinek, hogy jövőre a Messiással együtt Jeruzsálemben töltsük az ünnepet, és virradjon ránk az örök szabadság hajnala! Ámén. c ו Kérjük azokat a kedves olva­­sóinkat, akiknek a címe megvál­­tozott, hogy írják meg nekünk új címüket, amelyre az Egységei kérik. Címlistánkat csak akkor tudjuk kijavítani, ha a régi címet is fel­­tüntetik! A szerkesztőség V__________________ helyére, a másikat elrejti. Ez lesz az áfiko­­mán (afikajmen), amelyet a vacsora után fogyasztunk el. MAGID. A széder lényege, a szaba­­dulás történetének elbeszélése, doku­­mentálása, kommentálása. A széder le­­vezetője felemeli a szédertálat, rámutat a kettétört maceszra, és elmondja: “Ez a sanyarűság kenyere, amelyet őseink et­­tek Egyiptomban.” Ezután kérdezi a gyerek a Má nistánát, az előkészített, “megrendelt” kérdéseket, amelyek arra valók, hogy a széderrendező elbeszél­­hesse a kivonulás történetét és követkéz­­ményeit. Az elbeszélés fő pontjai közé tartozik az isteni ígéret felemlítése, amelynek megvalósulásaként a zsidó nép történelme során mindannyiszor megme­­nekült ellenségeitől. Ide tartozik a tíz egyiptomi csapás felsorolása, az isteni gondviselés dicsérete, valamint Rábbán Gámliél megállapítása a Peszách, mácá és máror kötelező hármasáról. Ezt a részt a Hállél hálaima, majd a második pohár bor kiivása fejezi be. RÁCHCÁ, MOCI, MÁCÁ, MÁROR. A széder minden résztvevője kezet mos, és elmondja a kézmosásra való áldást. Utána két áldást mondunk, amelyeknek szövege a Hággádában sze­­repel, majd a felső és a középső, törött pászkából eszünk. Veszünk egy csipet­­nyit a keserű gyökérből, elmondjuk az áldást, és megesszük, előzőleg bemártva a chároszetbe. A széder két főpillére a jelképek fel­­vonultatása és az események előírásos sorozata, amely a szimbólumokat az el­­beszélés különböző mozzanataival ötvö­­zi. Ezt az alábbi tizenöt pontban foglalja össze az est forgatókönyvének, a Hággádának ismeretlen szerkesztője: Kádés, Rchác, Kárpász, Jáchác, Mágid, Ráchcá, Mod, Mácá, Máror, Koréch, Sulchán Oréch, Cáfun, Báréch, Hállél, Nircá. A szédertálon az est jelképei szere­­pelnek. Három pászka a zsidó nép há­­rom rétegét, a kohánitákat, lévitákat és Jiszráélt, az egyszerű zsidókat jelzi. Egy keménytojás a Szentély idejé­­ben szokásos chágigá áldozatra emlékeztet. Ezzel átellenben fog­­lal heizet a zroá, a sült csirkenyak, a Peszách-bárányáldozat szimbó­­luma. Ott van még a kárpász (főtt krumpli vagy egy hagyma), vala­­mint a máror és a cházeret á a két­­féle keserű gyökér, rendszerint reszelt torma és fejes saláta á meg a chároszet, a gyümölcspépből készült keverék, amely az egyiptomi rabszolgaságból emlékeze­­tes maltert jelképezi. A széder lényeges része a négy pohár bor. Az elsőt mindjárt az elején, a Kid­­dús után isszuk ki. KÁDÉS. Akárcsak péntek esténként, Kiddust csinálunk: áldást mondunk a borra, ezen az estén betoldva a szombati beté­­teket is. Ezután a szék bal karfájára tá­­maszkodva - mint annak idején a szabad római polgárok tették — kiisszuk a pohár bort. RCHÁC. A széder rendezője kezet mos a zöldségevés előtt, de nem mondja el a szokásos áldást. KÁRPÁSZ. Eszünk egy darabot a zöldségből, vagyis a krumpliból, amely azért szerepel a tálon, hogy a gyerekek elcsodálkozzanak és rákérdezzenek. A kárpászt sós vízbe mártva esszük, és a Boré pri háádámá áldást mondjuk rá. JÁCHÁC. A széderrendező kettétöri a szédertálon lévő három pászka közül a középsőt. Az egyik felét visszateszi a

Next

/
Thumbnails
Contents