Egység, 1991 (3-7. szám)
1991-12-01 / 7. szám
דסב ,A Teremtő, a Tóra és a zsidóságegy egységet alkot״(Zohár) MINDEN ZSIDÓ LAPJA 0>0ד«* zik, az a hitközösségeket, a rabbikat és a külföldi zsidó szervezeteket segítségre fogja késztetni. Ehhez elsősorban tudnunk kell, mi is a kásrut, mi kell ahhoz, hogy egy zsidó konyha kóser legyen. A ״kóser” szó a magyar nyelvben is polgárjogot nyert, legalábbis a szlengben: ,jót” jelent. Ami ״jó”, az ״kóser”. Mi, akik a fogalmat otthonról ismerjük, tudjuk, hogy ez fordítva igaz: ami kóser, az jó. Vannak jó dolgok, ízletes dolgok, melyek nem kóserok, és így zsidó ember számára tiltottak. Bölcseink tanítása, hogy ne mondja az ember: ״Nem szeretem a disznóhúst, ezért nem eszem.”, hanem mondja azt: ״Szeretném én, enném én, de mit tehetek, ha nekem tilos!...” Zsidóságunk megőrzésében elsődleges feladata van a kóser konyhának. Figyeljünk egy kicsit oda, és tegyük meg a magunkét. Segíts magadon - Isten is megsegít! A szerkesztő A kásruttal kapcsolatos részletesebb tájékoztatásért, információért a Chábád Házhoz is lehet fordulni. Telefon: 142-7876. készül a legolcsóbb zsír Magyarországon. A legtöbb pékárut is ezzel a bizonyos zsiradékkal kenik sütés előtt, így hát az, aki betartja a kóser konyha előírásait, még kenyeret sem vehet akárhol. A kóserhús-ellátás - legalábbis Pesten - úgy-ahogy meg van oldva. Kóser tejjel, tejtermékkel, kenyérrel, fűszerrel, egyébbel azonban sajnos nem lehetne tömeges igényt kielégíteni. Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése. Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet a kásrut törvényeinek betartása. Miért foglalkozunk hát ezzel a nehezen megoldható problémával? Azért, mert Magyarországon, hál’ Istennek, növekszik az a zsidó réteg, amelynek számára egyre fontosabbak a zsidó lét, így a kásrut kérdései, és hajlandó áldózatot hozni, hogy ezzel is felzárkózzék a világ zsidóságához. Van három zsidó iskola, ahol a gyerekek azt tanulják, hogy a zsidó ember kósert eszik. Nekik és szüleiknek szeretnénk segíteni. Reméljük, hogy ha a kásrutra - Isten segítségével - egyre növekvő igény mutatkoAMI KÓSER, AZ JÓ A kóser konyha a zsidóság egyik alapköve, létfeltétele. A szombat megtartása, a családi élet törvényeinek betartása és a kóser konyha, a kásrut az, ami a zsidóságot fenntartja, és a zsidókát a környező népektől megkülönbözteti. Lapunknak ezt a számát a kásrutnak szenteljük, hogy megismertessük olvasóinkkal a zsidó lét e fontos pólusának alapelveit és gyakorlati útmutatásait. Felnőtt egy nemzedék, amely nem látháttá ezt a szüleinél; amelynek számára nem természetes és magától értetődő, hogy a zsidók nem esznek nem kóser vendéglőben, nem keverik össze a tejest a húsossal, csak kóser bort isznak és így tovább. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem könnyű ma Magyarországon be tartani a kásrut előírásait. Egyáltalán nem lehet beszerezni egy sor élelmiszert, amelynek előállításához vallási, kósersági felügyelet - hásgáchá - szükséges. Az élelmiszerek többsége állati eredetű zsiradékot tartalmaz - még jó, ha ez fel van tüntetve rajta -, és tudjuk, miből MIT MESÉLNEK A GYERTYÁK? gyújtjuk meg, amikor a Nap lenyugszik: a ״sötétség” leszálltával világítjuk la otthonunkat a szent fényekkel, amelyek a Tóra és a parancsolatok fényét jelképezik. A fények elhelyezése - az az előírás, hogy olyan helyen kell meggyújtani őket, amelyet kívülről is látni lehet - azt jelképezi, hogy a Tóra és a parancsolatok hatálya túlterjed az otthon falain, azokon kívül is érvényesülnie kell. Még egy fontos dolgot kell említenünk: bár a Tóra és a parancsolatok betartása napi kötelezettség, mindennap többet kell teljesítenünk, mint az előző napon, a rákövetkezőn pedig még egy kicsivel többet. Mindig lehet a jóságot, a szentséget fokozni: ezek a tulajdonságok végtelenek, hiszen a végtelenből erednek. Ezt is hangsúlyozzák Chánuká fényei. Jóllehet Chánuká első estéjén a parancsolat teljesítésére elegendő egy lángot gyújtani, a következőn már kettőt kell, s ahogy múlnak a napok, úgy növekszik a fények száma. az a zsidó otthonból indul la. A zsidó otthonban Isten állandóan jelen van, ahogyan jelen volt a jentzsálemi Templom közösségében is. Ezt bizonyitja parancsa: ״Szenteljetek meg Engem, hogy valamennyiőtökben jelen lehessek!” Ez is tükröződik Chánuká fényeiben, amelyeket minden zsidó otthonban meg kell gyújtani. A Chánuká ■fények gyújtásának ideje és helye szintén nagy jelentőségű. A fényeket akkor Chánuká annak a csodálatos győzelemnek álüt emléket, amelyet népünk a Tóra és a páráncsolatok fényét kioltással fenyegető sötétség és asszimiláció felett aratott. Arra is emlékeztet bennünket, hogy ezt a győzelmet egy maroknyi elszánt zsidó vívta ki, s a jemzsálemi Szentélyben meggyújtott üszta, szentelt olaj fénye adta hírül. Innen ered a Chánuká-fények meggyújtásának fontos parancsolata. Mit jelentenek hát ezek a chánukái fények? Alapigazság, hogy a zsidó nép sorsát nem anyagi és fizikai körülmények határozzák meg, hanem azok a szellemi erők, amelyek Istentől erednek. Attól, aid a Tórát és a parancsolatokat adta nekünk. Az elnyomott és számbeli kisebbségben lévő zsidók győzelme az erőfölénnyel bíró ellenség fölött világosan bizonyítja, hogy szellemi erőnk valós tényező még olyan helyzetben is, amelyben általában a fizikai előny döntő. A következő tudnivaló erről az erőről, hogy Rabbi Mcnachctn Schnccrson
