Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)

Hallgatói létszám

meglévő adataink csak szórvány adatok (más forrásokból származnak). A szabadságharc mégsem okozta a teológiai kar működésének teljes körű szünetelését, az évfolyamok gyakorlatilag minden évben indultak, habár az összlétszámúk csak átlagosan 48 fő maradt. Ennek oka többek között az, hogy nem volt olyan jezsuita-ellenes közhangulat, mint a Thököly-féle felkelés idejében. Az ifjú fejedelem annak ellenére sem szüntette meg, vagy függesztette fel az egyetem működését, hogy a neuhausi jezsuitáknál való nevelkedése (1688—1692) nem sok kellemes emléket hagyott benne, majd a renddel való viszonyát tovább mérgesítette, hogy gyámja, Kollonich Lipót győri püspök, későbbi esztergomi érsek addig nem adta át neki birtokait, amíg Báthori Zsófia állítólagos végrendelete értelmében jelentős összeget nem ruházott a jezsuita rendre.16

Az 1712—1766 közötti fél évszázad a barokk fénykorát, a katolikus reform kiteljesedését, a 17. században a magyarországi katolikus egyház és papképzés megújítására, felvirágoztatására irányuló törekvések kibontakozását hozta cl. A 18. század első felében a jezsuita oktatási rendszert komoly kihívás még nem érte, bár az előző évszázadban még kikezdheteden tekintélyű rend fokozatosan visszaszorult az egyházon belüli új irányzatok (janzenisták), illetve megerősödő szerzetesrendek (piaristák)17 mögött. Ebben az időszakban az 1714., 1739., 1753. években a kari anyakönyv hiányzik (az első két esetben országos méretű pestisjárvány miatt bezárták az oktatási intézményeket), a szórványadatokból rekonstruált létszámok nem tükrözik a valós létszámot. Az 1728. és 1729. évek névsorai is hiányosak, a visszaesést szintén a források hiányossága magyarázza. Ezeken a tanéveken kívül a korszak hallgatói összlétszámai jellemzően 90—100 fő fölött maradtak. 1712—1724 között gyors növekedés figyelhető meg: a hallgatók száma több mint a duplájára emelkedett. 1738-ra a létszám tovább nőtt 134-re, majd 1752-ben megközelítette a 180-at. A korszak rekordját az 1761. és 1762. évek adják, amikor 199, illetve 218 hallgatója volt a karnak. Ezt a kiugró eredményt az intézmény fokozatos fejlődésén túl az is magyarázza, hogy Barkóczy II. Ferenc érsek több más szeminárium mellett a bécsi Pazmaneumot is kivette a jezsuiták irányítása alól, és a papnevelő intézményt Nagyszombatba telepítette, így hallgatói is a nagyszombati egyetem diákjaivá váltak.

Az 1767 után következő hanyatló szakaszt már részben a jezsuita rend pozícióinak gyengülésével lehet magyarázni.18 A Mária Terézia uralkodása idején erősödő felvilágosult szellemiségű törekvések a bécsi egyetemi reformok után Nagyszombatot is elérték. A jezsuiták hegemóniáját az 1770-ben kiadott új tanulmányi rend, a Norma Studiorum törte meg, a folyamat azonban elhúzódott a rend 1773. évi feloszlatásáig. Nagyszombatban a jezsuita tanárok 1773-ig gyakorlatilag minden tanszék vezetését megtartották, bár az egyetem élére választott egyházi tisztségviselők (még így is nagyrészt jezsuiták) kerültek. A teológiai kar létszáma 1767-ben még 140 volt, majd az 1769. évi relatív csúcs (154

16 Köpeczi—R. Várkonyi 2004, 69—77., 84. p.

17 A piaristák magyarországi rendtartománya 1721-ben jött létre.

18 v.ö. Hermann-Artner 1938, 111—112. p.

14