Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
IV. Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói a korai barokk időszakában (1635–1711)
kiváltságokat megadta, amelyeket a Német Birodalom és osztrák tartományok hasonló intézményei élveztek.115 Ezek közül a legfontosabb az akadémiai fokozatok adásának joga volt, amely megkülönböztette az egyéb főiskoláktól és valódi universitási rangra emelte az új intézményt. Az egyenrangúsághoz tartozott, hogy az egyetem által adományozott baccalaureusi, magiszteri, licenciátusi és doktori címeket az egész keresztény világon, vagyis az európai egyetemeken a magukéhoz hasonlónak ismerték el. A nagyszombati egyetemet Pázmány a gráci egyetem, az osztrák rendtartományban az első jezsuita akadémia mintájára állította fel: két karral, bölcsészetivel és teológiaival rendelkezett, a másik két kar - a jogi és az orvosi - felállítását egyelőre nem tartotta időszerűnek. A jezsuita egyetemek az 1599-ben életbeléptetett „Ratio atque Institutio Studiorum Sodetatis Jesu” alapján működtek: a nagyszombati egyetem berendezésénél a Ratio-nak a gráci egyetem számára keletkezett változatát terjesztették ki. A Ratio közép- és felsőfokon egységes rendszerbe foglalta a tanítást: a jezsuita akadémiák egy gimnáziumi (facultas linguarum vagy facultas humanitatis) és egy felsőfokú tagozatból álltak. A hat gimnáziumi osztály — három grammatika, egy poétika és két év retorika — elvégzése után lépett a hallgató a felsőfokú képzésbe. A bölcsészeti kar három évfolyamból állt - logicus, physicus és metaphysicus - és előkészítő jellegűnek számított, csak elvégzése után lehetett beiratkozni a négyéves teológiára, amit a tudományok csúcsának tartottak. Az egyetem élén a rektor állt, aki egyben a rendház vezetője is volt és egy évre a rendfőnök nevezte ki a legtekintélyesebb rendtagok közül. Utána rangban a kancellár következett, akinek igazgatási munkaköre volt, majd mindegyik kar élén dékán állt, akiket a tartományfőnök nevezett ki, akár több évre is. Az egyetem megnyitásakor az 1635/36-os tanévben egyelőre a bölcsészkar kezdte el működését az első éves filozófiai tanfolyammal. A következő két év során aztán a 3 évfolyammal teljessé vált a bölcsészeti kurzus. Ekkor indulhatott be a teológiai kar működése, ahol 1638-ban kezdték meg az oktatást. A bölcsészeti karon öt professzorral, vagyis öt tanszéken folyt az oktatás: 1. logika, 2. physica, 3. metaphysica, 4. matematika és 5. etika.116 A hittudományi karnak a jezsuita egyetemek szervezetének megfelelően hat katedrája volt: két theologia scholastica, egy 115 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1935. Szerk. Sinkovics István. Budapest, 1981. Továbbiakban: Sinkovics. 116 Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története 1635-1935. Budapest, 1935. 14- 15. p. Továbbiakban: Szentpétery. 38
