Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
II. Kiss József Mihály: A promóciós eljárás
díszbot érintésével esküdtek. Az eskü után az avató babérkoszorúsokká nyilvánította a jelölteket, s levette vállukról a bölcsészmagiszterek kékkel szegett fekete díszköpenyét, s átadta nekik az új fokozatnak megfelelő, vörössel szegett fekete selyem díszköpenyt. Ez után a probléma megvitatására került sor. A megvitatást az avató döntése fejezte be, majd az avatottak egyike a már ismert imaszerű fohászokkal mondott köszönetét a fokozatért. Az egyik legnagyobb ünnep a hittudományi doktorátus a „suprema laurea” napja volt. Az avatásnál a gráci szabályzatban lefektetetteket némi eltéréssel 1693-tól alkalmazták. Az avatásra az egyetemi templomban ünnepi szentmisén került sor. Az eljárás a bölcsész magiszteri fokozat megadásához hasonló fő tartalmi részekből állt. Ám a promotor itt vörös színnel szegélyezett violaszín díszköpenyt, vörös doktori birétumot adott az avatottakra, a kezükbe adta az evangéliumot, és ujjúkra doktori gyűrűt húzott. A probléma megvitatása után pedig a magisztrátusnak és az előkelőbb vendégeknek kiosztották az új doktorok katalógusát és szokásos ajándékaikat; a kesztyűket és egy könyvet. A templomi szertartás a Te Deummal fejeződött be, majd a résztvevők (közte az egyetemi ifjúság) átvonultak a kollégium ebédlőjébe, ahol az avatottak költségén ünnepi ebéd következett.“1 Az 1753-ban bevezetett reformok hatására szabályszerű avatásokra 1767-ig Schmitth Miklós rektor szerint nem is került sor. Ennek az óriási hanyatlásnak az okát abban látta, hogy a reform túlságosan nagy követelményeket támasztott a jelölteknek. A szigorlat letételén túl ugyanis a doktorátushoz vizsgát kellett tenni a teljes latin, görög és héber szentírásból, a jogból, a polemikából és az egyháztörténetből. Sokan két- három vizsgát le tudtak tenni egyetemi éveik alatt, de mikor lelkipásztorokként elhagyták az egyetemet, elmaradt vizsgáik letételére még kevesebb idejük maradt. A Rektor Bécshez hasonlóan javasolta a feltételek enyhítését, ami a Norma Studiorumban meg is történt, ám ennek hatása már nem mutatkozott a rend eltörléséig. A Norma Studiorum rendelkezései A Norma Studiorum (1770) rendelkezései szerint az egyetem köteles volt mindenben a bécsi egyetem számára megszabott rendhez alkalmazkodni. A jogi kar esetében a következőképpen rendelkeztek: „Ha Bővebben Hermann-Artner 42-46. p. 21 19
