Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
II. Kiss József Mihály: A promóciós eljárás
vannak a hallgatók között olyanok, akik a jogi tanulmányaik teljes befejezése után, s azt követően, hogy kiemelkedőbb mértékben sajátították el tudományukat, azt óhajtanák, hogy ékesítse fel őket az egyetem a doktori fokozattal, akkor e fokozatot a bécsi egyetemen bevett szokás szerint kell nekik odaítélni.” Összecseng ezzel a bölcsészeti tanulmányokkal foglalkozó rész is: „továbbra is be kell tartani a bécsi módszert, annyiban tudniillik, 22 amennyiben ez a mostani reform a bécsitől nem különbözik.” A hittudományi karon megmaradt a baccalaureátusi fokozat (ehhez az ágazatos hittanból kellett vizsgázni), míg a doktorátust az Aquinoi Szent Tamás könyveiből kiszemelt hely feletti vizsgával (punctura) lehetett elérni. A kánonjogi, vagy egyházjogi doktorátushoz az értekezés és a vitatkozás előtt a természet-, általános köz- és nemzetközi jogi, valamint az egyházjogi szigorlatot kellett letenni. 1774 után a szigorlatok száma négyre nőtt (ágazatos hittan és egyháztörténet; erkölcstan és lelkipásztorkodás; bibliai tanulmányok és keleti nyelvek; egyházjog). Ez utóbbit a jogi karon is letehették. A jogi kar esetében úgy rendelkeztek, hogy csak a tanfolyam befejezését követően lehetett a három doktori szigorlatot letenni (az első a természetjogból, az általános köz- és nemzetközi jogból, valamint az egyházjogból-, a második a római- és a büntetőjogból, a harmadik a hazai elméleti és gyakorlati jogból és az államtörténetből állott). Az orvoskaron a doktorátust két szigorlat letételével (elméleti rész: bonctan, vegy- és növénytan, az elméleti és gyakorlati orvoslás tanai, illetve gyakorlati rész: gyógyítás) lehetett elnyerni. A vizsgát négy orvosdoktor részvételével zajló nyilvános vitatkozás követte. A fakultáson sebészmesteri, gyógyszerészmesteri és szülészi oklevelet is lehetett szerezni. Sebész magister az lehetett, aki két szigorlatot tett le (az első bonctani, elméleti és gyakorlati sebészeti; a második az eszköz és kötözéstanon kívül a néhány belgyógyászati kérdésből állt). A gyógyszerészet magistere az lehetett, aki négy vizsgán jutott túl (növénytan; gyógyszertan; vegytan; gyógyszerkészítés). A szülészi képzés előfeltétele az orvosi, vagy sebészi végzettség volt22 23. Ebben az időszakban a Nagyszombatban szerzett orvosi oklevél csak Magyarországon volt érvényes.24 22 Dokumentumok a magyarországi felsőoktatás történetéből 1760-1790 szerk. Tóth András és Ladányi Andor Budapest, 1981. 32-37. p. 23 A bevezetőben leírtak alapján a szülészekre nem terjedt ki vizsgálatunk, egyébként Nagyszombatban összesen ketten szereztek ilyen végzettséget (is) a tárgyalt időszakban. 24 1793-tól a birodalom egész területére kiterjedt a gyógyítási felhatalmazás. 20
