Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)
sorban a második helyet a nyitrai (98 fő, 12%) egyházmegye foglalja el, igaz már nagyságrendileg jóval kisebb számú jelölt küldésével. A harmadik helyen az egri püspökség áll (42 fő, 5%). Arányaiban nem sokkal kevesebb mennyiségű hallgató képviseli az erdélyi (40 fő, 4,8%), a pécsi(36 fő, 4,3%), valamint a veszprémi (36 fő, 4,3%) egyházmegyét. A váci püspök fennhatósága alatti területről 24 fő (2,8%), míg Győrből 17 diák (2%) érkezett. A sort a tíznél kevesebb képviselővel rendelkező öt egyházmegye zárja. (Munkács: 9 fő, 1%; Csanád: 3 fő, 0,35%; Kalocsa, Nagyvárad, Szerém: 2 fő, 0,2%). A három vezető egyházmegye elsősége természetes, hiszen Nagyszombat ekkor az esztergomi érsek székvárosa és az egyetemhez a nyitrai és az egri püspökség területe fekszik a legközelebb. Érdekes ugyanakkor, hogy az erdélyi és pécsi egyházi központok küldöttei előkelő helyet foglalnak el a sorban. Utánuk a három dunántúli egyházmegye képviselői következnek. Az ország déli területeiről igen csekély számú hallgató érkezett. Az előbbiekben ismertetett arányokból arra a következtetésre juthatunk, hogy a katolikus egyház vezetése a 18. században is törekedett az egyetem alapító érsek azon elképzelésének megvalósítására, hogy a nagyszombati intézmény jól felkészült és elegendő számú papot képezzen az egész magyar katolikus közösség számára. 3. 5. Fokozatot szerzett diákok a nagyszombati kollégiumokban Az egyetem működésének kezdetétől a vezetés számára az egyik legfontosabb feladat volt a hallgatók elhelyezésének biztosítása. Pázmány Péter az intézmény elsődleges feladatának a papi utánpótlás felnevelését tekintette, a trienti zsinat rendelkezése alapján pedig a kispapoknak szemináriumokban kellett leendő hivatásukra felkészülniük, fezeknek az egyházi követelményeknek Nagyszombatban is megfeleltek, mivel a hittudományi hallgatók többségét a kezdetektől szemináriumokban helyezték el. Teológusokon kívül világiak is lehettek a kollégiumok tagjai. A diákok egy része a nemesi konviktusban, illetve magánházaknál lakott tanulmányai idején.213 214 215 Nagyszombatban az egymást követő érsekek alapításainak eredményeként négy szeminárium jött létre.“1’’ Forrásainkban a 213 Adatbázisunkban a szemináriumok teológus hallgatóit az „alumnus”, míg a világiakat a „convictor” elnevezés alapján lehet megkülönböztetni. 214 Hermann-Artner 85. p. 215 Az egyes szemináriumok rövid történetére lásd Hermann-Artner 84-92. p. 107
