Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

szerepet játszók közül: Oláh Miklós, Telegdi Miklós nem sokkal élte túl a kollégium alapítását, még az ősszel meghalt.54

1618-ra a kollégium 700 tanulóval komoly fejlődésnek indult. Az iskola legnagyobb mentora ekkor már Pázmány Péter, akit két évvel előtte esztergomi érsekké nevezett ki II. Mátyás király. Az 1622-ben összeírt tiszti névsorban találtuk Némethi Jakabot, aki már ekkor a szépen gyarapodó érseki könyvtár rendezésével és a nyomdájával volt megbízva. Ugyanebben az évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ismét elfoglalta Nagyszombatot, de a kollégiumot megoltalmazta mindenféle veszedelemtől.55 Pázmány 1624-ben megalapította a nemesi konviktust, s a nagyszombati jezsuitákra bízta az oktatást. Az intézet hamarosan annyira népszerű lett, hogy még a protestáns nemesek is odaküld- ték a gyermekeiket. Alig egy évtized múlva került sor az egyetem létrehozására, amelyhez II. Ferdinánd hathatós segítségére is szüksége volt, mert VIII. Orbán pápa, mivel az orvosi és a jogi kar hiányzott Nagyszombatban, vonakodott ezt az alapítást támogatni. Az esztergomi érsek elképzelése valósnak bizonyult. Európában működő kétfakultásos jezsuita egyetem típusát kívánta Nagyszombatban létrehozni, teljes képzést adott mind a két karon. Alapstúdiumot a bölcseleti fakultás elvégzése jelentette és utána következhetett a teológiai képzés. Pázmány így a nemesi iíjakat elsősorban arra szerette volna ösztönözni, hogy a filozófiai tagozatot végezzék el, amely a világi pályához elegendő. A bölcsészeti kar három évfolyamos volt. A Ratio Studiorum előírásának megfelelően az első évben logikával, a másodikban fizikával és matematikával, a harmadik esztendőben etikával és metafizikával foglalkoztak. Az egyetemi kiváltságok rendelkeztek a tudományos fokozatok odaítélésének ügyében is, a tanulók másodévben a baccalaureatusi, a harmadévben magiszteri fokozatot nyerhették el.56

Nagyszombatban nem alakult új bibliotéka, hanem a vágsellyei könyvtár kötetei kerültek ide rövid bécsi tartózkodás után. A 16. század második felé54 Sörös 1901. 806-809. - Adattár 34. 332. számú iratban Claudio Acquaviva rendfőnök Alphonso Carrillo tartományfőnöknek írta, hogy megfontolandó a nagyszombati kollégium alapítása a vágsellyei helyett (Prága, 1605. november 26). 336-os iratban Acquaviva szintén erről ír Dobokay Sándor vágsellyei rektornak (Róma, 1605. december 3). - Fenti gondolatmenetet erősíti meg egy okirat, amelyben a széplaki apátság jövedelmeit a nagyszombati klerikusok javára rendeli illetve egy másikban Sellyében lakó néhány nemes házát és földjét a nagyszombati jezsuitáknak adták. Kruppa Tamás szíves közlése. Jelzete: E 150 Acta Eccl. Reg. Fasc. 68. No. 25. (1590.) illetve E 152 Acta Jes. Reg. Coll. Tyrn. Fasc. 25. Nr. 67. (1598).

55 Velics 11. 1912. 10-11. "Collegium Tyrnaviense anno 1622. (...) Apud Illustrissimum Archiepiscopum [Pázmány Péter]: P. Jacobus Némethi, quo utitur in ordinanda biblio- theca et imprimendis libris. "

56 MÉSZÁROS 1981/2. 304-307. - SlNKOVICS 1985. 37-57.

XXIX