Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

nek humanista képzettségű főpapjaként Forgách könyvtárának a sorsa hasonlóképpen izgalmas kérdéseket vet fel, mint a már tárgyalt Telegdié. Az ö könyvjegyzéke sem alkalmas arra, hogy minden kétséget kizáróan eldöntsük: mely könyvek kerülhettek be a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárába. Az ismert egy Leunclavius-kötet kivételével több kérdéses könyvben nem találtunk tulajdonosi bejegyzést.57 A nagyszombati könyvtár fejlesztéséről Pázmány Péter maga is gondoskodott. Könyvtárát a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta, valószínűleg kötetei, possessor-bejegyzés nélkül beolvadtak az iskola bibliotékájába.58 Az előző korszakok (az első nagyszombati és vágsellyei alig fél évtized, a túróéi alig több mint egy évtized) után végre huzamosabb ideig - húsz évig - fejlődhetett az állomány az egyetem megalapításáig. A tematikai változás mellett a legszembetűnőbb folyamat, hogy még az előző időszak viszonylag gyors beszerzéseihez (néha csak három-négy év) képest is meggyorsult a könyvtár gyarapítása. A szerzők és a téma szerint ismét csoportosíthatunk. A nagyszombati kollégium első szakaszában (1615— 1632) a jezsuita szerzők válnak dominánssá. Az iskola egy-két éves késéssel szerezte be a - valamennyi európai jezsuita könyvtárban megtalálható - legfontosabb műveket: Juan Maldonado (1534-1583) spanyol teológus a négy prófétához (Jeremiás, Báruch, Ezéchiel, Dániel) írott kommentárját, Léonard Leys (1554-1623) németalföldi teológus az Antikrisztusról szóló értekezése, André Schott (1552-1629) németalföldi retorika tanár Francesco Borgia- életrajzát a harmadik rendfőnökről, Héribert Rosweyde németalföldi egyháztörténész jogi munkáját (Lex Talionis), Pedro Ribadeneyra (1527-1611) spanyol tanár Diego Laínez-életrajzát a második rendfőnökről, a francia Cicerónak nevezett Louis Richeome (1544-1625) művét a hugenottákról Marcellin Bompar latin fordításában, Adam Tanner (1571-1632) német teológus Aegidius Hunnius evangélikus teológus elleni vitairatát a regensburgi kollokviumon (1601).59 A másik, kisebb csoportot a magyar szerzők müvei jelentik: Pázmány Péter Keresztény felelet illetve Az igazságnak győzedelme munkája, Janus Pannonius versei Zsámboki János híres kiadásában, s végül Balásfy Tamás (1580-1625) pécsi püspök Csepregi iskola című katolikus vitairata. A középkori szerzők munkáihoz a jezsuita rend - talán nem véletlenül - régi, 15. század végi vagy 16. század eleji kiadásokban, jutott hozzá, mint például Petrus Lombardus szentenciái (Nürnberg, 1500), Nicolaus de Lyra kommen- táraival ékesített Biblia négy kötetben (Nürnberg, 1487), Szent Jeromos

57 Forgách könyvjegyzéke 1. Adattár 13/1. 96-101. - Madas-Monok 1988. 153.

58 Bitskey-Kovács 1975. 25-37. - Madas-Monok 1998. 154.

59 Sommervogel: Maldonado V. 403-412. coll. - Lessius IV. 1726-1751. coll. - Schott VII. 865-904. coll. - Rosweyde VII. 190- 207. coll. - Ribadeynera VI. 1724-17568. coll. - Richeome VI. 1815-1831. coll. - Tanner VII. 1843-1855. coll. - Dümmerth III.

XXX