Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya
nius Sophista) és geometriai (Euclides) munka szerepelt latin fordításban, a korszak legjobb kiadásaiban. Három középkori bizánci szerző (Georgius Cedrenus, Joannes Zonaras, Nicetas Choniates) történeti munkája továbberősítette a görög müvek dominanciáját. A három klasszikus latin (Tacitus, Livi- us, Justinus) és egy görög történetíró (Appianus Alexandrinus) római históriája mellett a humanista történetírás (Flavius Blondus, Johannes Rosinus, Onofrius Panvinius, Paulus Jovius) alapvető műveit találtuk. Ebben a korszakban jelentek meg az állományban a jogtudományi kézikönyvek (Corpus Juris-kiadások), illetve a francia Barnabas Brissonius, Jacobus Cuiacius és az olasz Carolus Sigonius munkái.52 Bocskai csapatai 1605. elején elérték a Felvidéket, s Pozsony felé közeledtek. A vágsellyei kollégiumban a tanítás abbamaradt, először a tanulók, később pedig már a rendtagok nagyobb része is elmenekült. Tavasszal a hajdúk felgyújtották a kollégium épületét, a jezsuiták ingóságukkal, természetesen a könyvtárral együtt a Dunán Bécsbe menekültek, ám az út során a rakomány egy része a folyóba veszett. Ezután Bécsből különböző kollégiumokba küldték szét a rendtagokat.53 Az egy évvel később megkötött bécsi béke kimondta, hogy a rend nem birtokolhat többé javakat az országban. A rövid bécsi tartózkodás után a könyvtár 1607-ben ismét Nagyszombatba került, ám a kollégium megnyitására még nyolc évet kellett várni. Forgách Ferenc esztergomi érsek mellett már ekkor ott tartózkodott állandóan két jezsuita: Pázmány Péter a későbbi esztergomi érsek és Dobokay Sándor a vágsellyei kollégium rektora, akiket a provinciális a turóci prépostság elveszett birtokainak ügyeiért küldött az esztergomi érsek mellé. A bécsi béke pontjainak megerősítésekor (1608) a jezsuita rend számára, jövedelem nélkül maradva lehetetlenné vált, hogy nagyobb számban itt legyenek. Ezzel párhuzamosan már elkezdődött a következő letelepítés előkészítése. Forgách számára Nagyszombat püspöki székhelyként is kiválóan alkalmas lett volna, hiszen az esztergomi érsekség és a káptalan 1543-ban ide, Nagyszombatra menekült. Znióváralja ellen szólt a nehéz megközelíthetőség, Vágsellye ellen pedig a pusztítás és a török közelsége. A kollégiumot 1615-ben nyitották meg, s egy ígéretes fejlődési szakasszal zárult az Egyetemi Könyvtár korai története, amelynek záróaktusaként megalapították a későbbi egyetemet. Forgách, csakúgy, mint a jezsuita rend letelepítésében 52 A kiadók és nyomdászok között a következőeket találhatjuk: Henri Estienne (Genf), Christophe Plantin (Antwerpen), Johann Oporinus, Hieronymus Froben és Peter Pema (Bázel), Andreas Wechel és Christian Egenolff, (Majna-Frankfurt), Arnold Mylius és Johann Gymnich (Köln), Matthieu Bonhomme (Lyon), Luigi Zanetti (Róma). - Dümmerth 1964. 305-309. 53 Adattár 34.460-461. XXVIII
