Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya
Canisius Evangélium-kommentárja, a jezsuita rend 1583-as évkönyve, Stanislaus Socolovius lengyel teológus és Temesvári Pelbárt munkája. De ismerünk arra is példát, hogy a könyvtár egy része a környékbeli katolikus polgárok kezébe jutott, hiszen Baronius egyháztörténetének kötetei Znióvár- aljáról Szentiványi Ferenc nagyszombati polgáron keresztül jutottak vissza a kollégiumba.43 Az sem elképzelhetetlen, hogy a 17-18. században szerényebb szerepet játszó túróéi rezidencia könyvtárában pusztult el az a könyvanyag, amely a kollégiumi évek gyarapodása lehetett.44 Az eddig feltárt kötetekkel kapcsolatosan több kérdés is felvetődött. Meglepő, hogy a jezsuita gyakorlathoz képest az első korszak tulajdonosi bejegyzéséből hiányzott a rendház megnevezése. A rend könyvtárosi gyakorlatában mindig a címlapra, ennek hiányában a kiegészítő impresszum és szerzőségi adatokkal együtt a következő lapra került egy mintával: rendház nevével és az összeírás idejével. Dümmerth szerint a hiányzó rendház neve nagy valószínűséggel Turóc (Znióváralja) lehetett. Az eddig előbukkant kötetek közül csak 1589 előtt nyomtatott könyvekben található ez a bejegyzés illetve az írásképe is a 16. századi eredetre utal. Ebben a korszakban csak Nagyszombatban, Kolozsváron és Znióváralján alakult rezidencia és kollégium. Nem kizárt, hogy a Nagyszombatban éppen berendezkedett jezsuiták még nem a fenti módon írták be a tulajdoni jegyüket a kötetekben, ha egyáltalán ellátták possessor-bejegyzéssel, hiszen a mintát először 1578-ban találjuk a rendi forrásokban. Valószínűleg ezekben a korai években arról az egy rendházról lehetett szó, amelyik már működött, így elég volt csak a rend jelölése. Ugyanakkor számos tulajdonosi bejegyzést találtunk a későbbi századból is, ahol nincs pontosan megjelölve a rendház. A jezsuita rend neve mellett szerepelhetett például Magyarország, illetve Erdély vagy csak az évszám. A szűkszavú possessort minden esetben a bizonytalan helyzetnek, illetve a következő letelepítés előkészületének tulajdoníthattunk. Sőt, ismerünk olyan köteteket is, ahol a kollégium alapítása után sem jelölt helyet, hanem csak évszámot, annak ellenére, hogy az iskolában már két éve folyt az oktatás. Természetesen az ellenkezőjére is akadt példa. Az 1586. május 19-én Prága (a turóci rezidencia alapító-oklevele) illetve 1588. december 8-a Medgyes (a kolozsvári kollégium felszámolása) között csekély másfél év, ugyanakkor jelentős távolság volt. Az időbeli kettőség tovább szűkíthető azzal, hogy az alapító-oklevélhez képest még hosszabb időnek kellett eltelnie a kollégium megnyitásáig, a tanítás csak 1589 októberében kezdődhetett meg, ezt a szűk három évet a beköltözés és a felkészülés idejének tekinthetjük. Ugyanakkor az erdélyi fejedelemség közjogi (Speyer, 1570) értelemben is elkülönült a királyi Magyarországtól, így minden 43 Szentiványi könyvei: Ant. Túr. II/2-3.; 6.; Ant. Túr. 1V/5-6. 44 A turóci rezidencia könyvtára 1704-ben 1. Adattár 17/1.249-255. XXV
