Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

Lindanus dilingeni tanár, Johannes Leunclavius történetíró munkái. így nem tartható kizártnak, hogy a túróéi és a vágsellyei állományba található kötetek Szántó révén kerültek be a könyvtárakba, s ezekben a kollégiumokban hasz­nálhatta a munkájához. Ismerve azt a tényt, hogy a szemináriumtól kapott könyvekbe tilos volt jegyzeteket beleírni vagy jeleket rajzolni, nem meglepő, hogy nem találhatunk Szántóra vagy bármelyik jezsuita atyára utaló jegyet a megmaradt kötetekben. Ennek ellenére bátran állíthatjuk, hogy a znióváraljai és vágsellyei könyvtár alkalmas bázis lehetett a Korán-cáfolat megírására.''’ A rezidencia létesítésének évében (1586) kiadott Ratio studiorum leszö­gezte, hogy a jezsuiták fegyvertelen katonák könyvek nélkül. Ebben a szel­lemben történt meg a könyvtár fejlesztése is. A jezsuita kollégiumokban min­dig törekedtek arra, hogy az iskola szervezésével párhuzamban a könyvtár ügyét is megoldják. Vagy új könyvtárat alapítottak, vagy régebbi gyűjtemény állományát alakították át az oktatás szempontjából, s igyekeztek külföldi vá­sárlások vagy adományozások révén nagyobb könyvmennyiséghez jutni. A nagyszombati egyetemi könyvtár helyzete még ennél is különlegesebb volt, sokkal hamarabb alakult ki a könyvtárának az alapállománya, mint maga az egyetem. Ugyanakkor a célszerűen fejlesztett könyvtár használatát szigorú szabályokban írták elő. A tiltott könyvek olvasását például részletekbe menő­en határozták meg: a szóba jöhető köteteket el kellett különíteni őket egy tit­kos kamrába, ahova csak a rektornak volt lehetősége bemenni. Jó néhány auktor műve került ebbe a sötét helységbe: Catullus, Tibullus, Propertius, Ovidius, Plautus, Terentius és Martialis könyvei. Tiltották azt is, hogy valaki csak kíváncsiságból kutasson a könyvtárban, s nem rá tartozó müveket lapoz­gasson. Érdemes még felhívni Possevino által a kolozsvári kollégiumi könyv­tár számára szerkesztett előírására, amely gondosan szabályozta a diákok könyvtárhasználatát. Tanára engedélye nélkül senki sem tarthatott magánál könyveket, akinek pedig tiltott könyve volt, annak rögtön át kellett adnia a rektornak, s ezután csak az ő engedélyével olvashatta. Érdekes eredmények- 33 34 33 Adattár 27. 8-19. - A kérdéses kötetek például: Ant. Seil. 1/4., Ant. Sell. 1/12., Ant. Seil. 11/2-3., Ant. Seil. II/8„ Ant. Sell/17., Ant. Seil. 11/21-22. 34 MSJP IV. 355. A tiltott könyvek jegyzékéről: "Index librorum prohibitorum habetur in bibliotheca, séd plaerique libri prohibiti in ea non desunt." - MPSJ IV. 355. A titkos kamráról: "Primo quoque tempore ex bibliotheca transferantur libri omnesprohibiti qui in ea inveniuntur, ad cubiculum aliquod secretum (...)" Nagyszombatban egy zárt szek­rényt jelöltek ki, amelyben 1773-ban 598 kötet tiltott könyv mellett 507 kötet kézirat fe­küdt. Haiman-Muszka-Borsa 1997 66. - MPSJ IV. 420. A rektor szerepéről: "Rector habebit clavem loci in quo recludentur et usum ipsorum iis solis permittet quibus probabile est nihil nocituros." - MPSJ IV. 577. A tiltott szerzőkről: "Obscoenorum librorum, quales sunt Catulli, Tibulli, Propertii, plerique ab Ovidio conscripti, Plauti, Terentii, Horatii, Martialis, Ausonii, Galli, usus non permittatur nisi maturis, quique eis XX

Next

/
Thumbnails
Contents