Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

tergomi érsek a szóba jöhető helységként Nagyszombatra vagy Znióváraljára gondolt, sőt nem zárta ki, hogy a letelepítés esetleg mind a két helyen egyszerre is megtörténhetne. A levél végén a bécsi rektor kérte Oláh Miklóst, hogy írja meg Rómába: hány rendtagot kér, s hová, mennyi jövedelemre számíthatnak, s végül mire akarja őket felhasználni, és milyen előírásoknak alávetni.7 A forrásból képet kaphatunk erről a szerény gyűjteményről. A bécsi rektor megemlítette, hogy Petrus Canisius katekizmusát a sienai származású Petrus lllicinus humanista jogtudós tanította, aki 1551-től volt nagyszombati tanár. Mivel Vitoria szerint esténként mást is oktatott, így nem kizárt, hogy a krakkói és bécsi egyetemek görög nyelvtanára, Aristoteles-, Platón-kommentáto- rok szerzője megfelelő könyvtárral rendelkezhetett Nagyszombatban is. A már említett Ellebodius gazdag bibliotékája később Mossóczi Zakariás nyitrai püspökhöz került.8

A jezsuita rend oktatáspolitikájának fő célja egy egységes nemzetközi iskolarendszer létrehozása volt. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy egy olyan központi tananyag, tanterv, osztályszerkezet és oktatási módszer kidolgozását látták kívánatosnak, amelyet majd minden ország jezsuita iskolájában egyformán alkalmazhatnak. Pedagógiai szakértőik 1586-ban készültek el a tervezetükkel, majd több mint egy évtizedes kísérletezés után 1599-ben véglegesítették, s adták közre a következő címmel: "Ratio atque institutio studiorum Societatis Jesu"9 10 Két jelentős újítás figyelhető meg az iskola szerkezetének alakításában: egyrészt pontosan meghatározta, kibővítette és megalkotta a gimnázium és a teológiai stúdiumok közötti filozófiai tagozatot, másrészt különválasztotta a gimnáziumot a teológiát és a filozófiát magába foglaló akadémiától. Ebből a tananyagból megrajzolhatjuk az első könyvtár feltételezhető állományát: az előbb felsorolt latin szerzők mellett a 4-5. osztályban elsajátítandó retorika alapjait Cyprianus Suarez kézikönyvéből, poétikát pedig Aristoteles művéből tanulhatták meg. A filozófiai tagozat három éve gyakorlatilag a görög gondolkodó megfelelő munkáinak a tanulmányozását jelentette: logika, fizika és a metafizika. Néha törekedtek arra is, hogy az elavultnak tartott tankönyveket, mint például Joannes Despauterius egyébként közkedveltségnek örvendő latin nyelvtanát, mással helyettesítsék. Annak

7 MAH I. 13-16. - Péteri 1963. 61-64. - TÓth-VÉrtesy 1982. 10.

8 MAH 1. 18. “Lipreceptoriprincipali, penso, sono 4: Il Dottore Licinio senese, il quäle,

lege il catechismo dH P. Canisio ogni di, credo, et qualche altra cosa alle volté. Nicasio ßamingho, il qualle stette nel collegio di thodeschi in Roma, lege 7 letioni di greco in lutta la setimana. Non so se lege qualche cosa di latino overo Titelmano. " - MÉSZÁROS 1981/1. 68-77.-PAJKOSSYNÉ 1983.225-242. - Madas-Monok 1998. 151-155.

9 MPSJ V. Ratio atque institutio studiorum Societatis Iesu (1599). 355-454. - MÉSZÁROS

1984. 71-101.

10 ADATTÁR 17/2. 68. "D. 50. Despauterij Grammatica in 4. corio ruhro Coloniae 1529. "

XI