Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

ellenére, hogy Szántó István csak rövid ideig tanított a nagyszombati kollégiumban, írt egy rövid latin nyelvkönyvet. Azt sajnos nem tudjuk, hogy megje- lent-e valamikor nyomtatásban. A költészeti osztályokban pedig Cicero "Epistolae ad familiäres" című munkáját használták előszeretettel. Antonio Guise 1561-ben például a Cicerónak tulajdonított "Rhetorica ad Herennium" című könyv alapján tanította a szónoklattant."

Némi huzavona és alkudozás után két évvel később, 1561 májusában Oláh megvásárolta a rendtagok számára kinézett nagyszombati házat. Feltehetően már könyvekről is gondoskodott, hiszen tudta, hogy a ház bebútorozása és az érkező új rendtagok útiköltsége mellett ez lesz a legfontosabb kiadások egyike. A Fugger-család segítségével 1564-re készült el az épület két emelettel. Az anyagi feltételeket a széplaki bencés apátság és a bényi premontrei prépostság biztosította.11 12 Ennek az első korszaknak a könyvtárát az eddigi kutatások alapján nagyon szerénynek gondoljuk. Johann Seydel, az akkori nagyszombati rektor szerint nem volt igényes bibliotéka ekkor városban, amely nemcsak a tudományos kutatást, hanem a komolyabb tanulást is megnehezítette. A jezsuiták hiába keresték az oktatáshoz szükséges könyveket a kanonokoknál, akik nem sokra becsülték poros könyveiket. A humanista szemléletű érsek könyvgyűjteménye ugyanakkor jellegénél fogva esett ki az érdeklődésükből. Ráadásul a rendtagok megélhetési gondjaik miatt nemigen vásárolhattak könyveket, így a gyűjtemény kialakítása esetleges volt.13 Oláh Miklós könyvei később sem hasznosultak a jezsuita kollégium oktatásában, könyvtárából mindössze egy kötetet őriz jelenleg az Egyetemi Könyvtár. Az érsek 1562-es végrendeletében természetesen rendelkezett a nagyszombati házában őrzött könyveiről is, amelyek egy részét az ottani szegény diákokra hagyta. A Ritkaságtárunkban őrzött ősnyomtatvány tartalmazza Oláh tulajdonjegyét, amely mellett szerepel még Szentiványi Ferenc 1620-ból származó tulajdonosi bejegyzése. Talán nem merész állítás, hogy a kötet már 1635 előtt is a jezsuita rend birtokában volt. Ismerve ugyanis azokat a tényeket, hogy Szentiványi többi 1620-ból származó kötete a jezsuitákhoz került még 1632 előtt, illetve előfordult olyan kötet is, amelyet nem katalogizáltak ekkor, s

11 MAH I. 17*—18*. - Péteri 1963. 144-145. - MÉSZÁROS 1981/1. 71-77. - Az ősállomány első gyűjteményében megtalálhattuk volna Cicero: Epistolae ad familiäres című munkájának egy régi kiadását (talán Ant. Túr. 1/1.). Ugyancsak a régi gyűjtemény tagja lehetett ez a korábbi antiqua, Pseudo-Cicero: Rhetoricum ad C. Herennium libri. (Ant. Túr. 11/5.) A possessor-bejegyzése szerint 1590 utáni beszerzés, de tudunk példákat arra, hogy ez a dátum sok esetben csak a katalogizálás időpontja jelentette.

12 MAH 1. 66-70. - IPOLYI 1887. 16-52. - BÉKEFI 1897. 881-902. - VELICS 1912. I. 55- 65. — Meszlényi 1931. 30-78.-Péteri 1963.73-123.

13 Csontosi 1883. 62-63. - Kollányi 1895. 210. - Péteri 1963. 233-234. - Szelestei 1993.51-69.

XII