Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya
pontjává vált a 16. század második felére.4 Oláh reformálni kívánta az oktatásügyet, ekképpen kivette az iskolát a városi vezetés gondnoksága alól és az egyházi hatóság alá helyezte 1558-ben, amelynek felügyeletét maga az érsek látta el. így szerette volna kinevelni a hitvitákban helytálló új katolikus papnemzedéket. A latin és görög nyelvtan tanulása illetve szerzők értelmezése mellett, logika és retorika is szerepelt a tanrendben. Reformjának harmadik szakaszában az érsek egyetemmé akarta fejleszteni nagyszombati iskoláját, s szándékának komolyságát jelezte, hogy megnyerte tanárnak az európai hírű Nicasius Ellebodiust.5 Ennek a katolikus megújulásnak az útját jelölte ki Tridentben a később nagy szerepet kapott Societas Jesu. Már a kezdeti időszakban a jezsuiták érdeklődésének homlokterébe került a kedvező földrajzi fekvésű Bécs és Prága, s az ott létrehozott kollégiumok mintául szolgáltak a későbbi magyar alapításnak.6 Az első nagyszombati években nemcsak rendház létesült kollégiummal, hanem minden bizonnyal az Egyetemi Könyvtár alapjai is megteremtődtek. Ennek közvetett bizonyítéka Juan de Vitoria a bécsi jezsuita kollégium rektora Oláh Miklóshoz írott levele, amelyben felsorolta a kollégium alapításához szükséges legfontosabb szempontokat. Három pontban összegezhetjük ennek az instrukciónak a tartalmát, amelyhez a jezsuita rend a későbbiekben is igazította mindenkori stratégiáját a letelepülésben. Vitoria szerint először legkevesebb tizenhárom rendtagra lesz szükségük a letelepedéshez. Másodszor külön templom nélkül nem fognak majd boldogulni, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy idegen templomban a szokásos istentiszteletet nem végezhetik el. Szükségük lesz továbbá egy központi fekvésű házra, amely egy nagyváros esetén különösen fontossá válhat. A házi felszerelés mellett a könyvekről sem szabad elfeledkezni, hiszen az adódó költségeket jelentősen csökkenti, ha megvan a szükséges felszerelés és a könyvtár. Harmadszor a letelepítés módjáról szólt, miképpen lehetne véghezvinni az alapítást. Az esz4 Braunecker 1933. 62-78. - Péteri 1963. 127-131. - Mészáros 1981/1. 160. 1554-es szabályzat: “Deinde interpretur illis inter poetas Virgilium, Horatium, Ovidium (ex- ceptis quibusdam operibus lascivis); Terentium. Item inter oratores Ciceronem, Quin- tilianum. Item inter hystoricos Titum Livium, Sallustium, Commentarios Caesaris. ” 5 Ipolyi 1887. 16-52. - Mészáros 1981/1. 163. 1558-as szabályzat: "Rector scholae supradictus sit hungaricae linguae peritas et habeat prímám classem, cui praesit, doceat grammaticam latinam, legat epistolas Ciceronis, Terentium aut Vergilium aut Caesaréin aut alium quempiam authorem, qui videbitur esse conveniens et habeat sub trés vei quatuor hipodedascalos, per eum ad docendos puros ex officio suo ordinatos, quibus singulis pro conditione et doctrina cuiuslibet det certum stipendium ex puerorum solutione, ut manere in suo officio possint. Hi autem pueros doceant legere et scribere ac latine et graece deci inare et diligentes in studio esse. - Pajkossyné 1983. 225-242. 6 Péteri 1963.9-25. - Adattár 25. 8-9. X
