Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
Államvasutaknál dolgozókat. E két csoport eloszlása 30-34. Az ötödik kategóriába tartozók túlnyomó többségét (33 fő) a magánzók alkotják. Ha az adatsort összesítjük, akkor a nemes, földbirtokos, főhivatalnok réteg 4,6 %-ot tesz ki, a polgári közép- és alsórétegek adják a papnövendékek majd kétharmadát, 64,94 % -ot, a legszegényebb földműves, szolga és munkás réteg 27,86 % -ot ad ki, a fennmaradó 2,6 % a be nem sorolható kategóriákhoz tartozik (özvegy, egyéb). A polgári közép- és alsórétegekben a legnagyobb számmal, az összes adat 21,22 %-ával az iparos réteg van jelen, utána az értelmiségiek (orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, gazdász, katonatiszt és pap78) az összes adat 14,76 %-ával és a harmadik nagy csoport a hivatalnoki és állami alkalmazotti réteg az összes adat 11,8 %-ával. Az első kategóriával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a levéltári anyagban illetve az Almanachban gyakran nem jelölik a nemesi címeket és rangokat. A matrikulák és az Almanach alapján 1855 és 1896 között 9 arisztokrata származású római katolikus hallgatója volt a Hittudományi Karnak. Nemesi származásra való utalás két alkalommal történt, mindkettő 1896 utáni adat. Ennél azonban lényegesen több nemesi származású hallgatója volt a karnak, így például Dessewffy Sándor, Glattfelder Gyula, Szmrecsányi Pál és Tóth Tihamér.79 Az itt feldolgozott adatok összevetve Csorba László következtetéseivel közel azonos végeredményt hoztak. így a XIX. század végére a papság körülbelül negyedét tette ki a legszegényebb, főleg paraszti származásúak aránya. A legmagasabb számaránnyal a polgári középrétegből, főleg a hivatalnoki, értelmiségi és iparos rétegből, valamint a kispolgári alkalmazotti rétegből származók szerepeltek. A nemesi-birtokosi réteg jelenléte korábbi arányához képest csökkent, azonban Csorba László szerint a nemesi rétegből származók jelentős része a XIX. század végére a társadalmi átalakulással párhuzamosan már a hivatalnoki és értelmiségi réteg soraiban volt fellelhető.80 Az 1855-1918 közötti időszakban a Hittudományi Karon tanulmányokat folytató 409 görög katolikus teológiai hallgató közül a legtöbb (18,33 %) az Eperjesi Egyházmegyéből jött a pesti egyetemre. Az itt tanulók 61,1 %-át az erdélyi görög katolikus egyházmegyék, és 35,9 %-át az eperjesi, hajdúdorogi és munkácsi egyházmegyék növendékei adták. 7!i A katonatiszt és a pap esetén a korábban említett eltérések levonásával. 7‘J Magy. Kat. Lex. II. k. 1994: 590. o.; Magy. Kat. Lex. IV. k. 1998: 114. o.; Magy. Nemz. Zsebk. 1905: 597-600. o.; Péterffy 1940: 9. o. BH Csorba 1990: 166.o. 30
